Elemzők szerint kezd magához térni az online hirdetési piac
A recesszió okozta visszaesés után lassan kezd magához térni az online hirdetési piac, miközben a nyomtatott és az elektronikus sajtó továbbra is gyengélkedik.
Iparági elemzők szerint a harmadik negyedévben jószerivel csak az internetes hirdetési piac mutatta az élénkülés jeleit, a többi médium még mindig a visszaeséssel küszködik, s talán már soha nem fogja tudni elérni a válság előtti szintet.
A hirdetők a hagyományos médiák helyet egyre inkább az internetre terelik reklámra költhető pénzüket, nemcsak azért, mert itt egyre szélesebb közönséget tudnak elérni, hanem azért is, mert az online hirdetési tarifák olcsóbbak a hagyományosnál, s jobban számszerűsíthető a befektetések megtérülése is.
E folyamatok eredményeként az internet a globális hirdetési piac 19 százalékát fogja kitenni 2013-ban - azaz 87 milliárd dollárt - a 2004. évi 4 százalékkal, 18 milliárd dollárral szemben - vélik a PricewaterhouseCoopers és a Wilkofsky Gruen Associates elemzői.
Így az internet a harmadik legnagyobb marketing médiummá válik. Továbbra is a televízió áll majd az első helyen: 36 százalékos, 168 milliárd dolláros piaci részesedéssel a 2004. évi 35 százalékot követően. A lapok továbbra is tartani tudják második helyüket, de az évi 92 milliárd dollárra taksált bevétel 2013-ban már csak a globális hirdetési piac 20 százalékát fogja kitenni a 2004. évi 28 százalékkal szemben.
Kapcsolódó cikkek
- A közösségi média kihívás a hírügynökségek számára
- Eladó a Hírszerző, az összes dolgozónak felmondtak
- Méregdrága lesz az iPhone-reklám
- Megújult a The Washington Post webes politikai hírszolgáltatása
- A németek 40 százaléka kész lenne fizetni az internetes sajtóért
- Az internet növekedését várják a legtöbben
- Nyereséges lehet az online lapkiadás a Google vezére szerint
- Újságírás-informatika szakot indít a Columbia Egyetem
- Mobiltelefonos reklámszolgáltatást tervez az Apple
- Fizetőssé válnak a brit online újságok
Internet ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Nagyszabású hálózatfejlesztést indít a TARR
A digitális infrastruktúra napjainkra a gazdasági fejlődés egyik kulcstényezőjévé vált. A gigabitképes internet elérhetősége nemcsak a nagyvárosokban, hanem a vidéki térségekben is alapvetően formálja a közösségek jövőjét. A TARR Kft. olyan régiókban is erősíti ezt az infrastruktúrát, ahol korábban korlátozottabbak voltak a nagy sávszélességű kapcsolódás lehetőségei, így az ott élők is bekapcsolódhatnak az ország és a világ digitális vérkeringésébe.
A Zyxel áttöri a falakat: WiFi 7 hozzáférési pontok OpenWiFi-kompatibilitással
A biztonságos, mesterséges intelligenciával támogatott felhőalapú hálózati megoldások egyik vezető szállítója, a Zyxel Networks négy WiFi 7 hozzáférési pontját is OpenWiFi-kompatibilissé tette. Az új integráció az internetszolgáltatók (ISP-k) számára hatékony lehetőséget kínál nyílt, interoperábilis és rugalmasan testreszabható vezeték nélküli szolgáltatások bevezetésére, miközben előfizetőik számára teljes értékű, üzleti szintű WiFi 7 teljesítményt biztosít.
Jövőálló internet érkezik: a ViDaNet nagyszabású optikai beruházást indít
A ViDaNet Zrt. a Széchenyi Terv Plusz program keretében, a DIMOP_PLUSZ-3.1.2-25 – Gigabit Magyarország Program felhívás támogatásával összesen 6,385 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével gigabitképes optikai hozzáférési hálózatok fejlesztését indítja több járásban.
A sebességen túl: az nPerf 4K tesztje a valódi felhasználói élményt méri
A 4K videótartalmak – például OTT platformok, élő sportközvetítések, okostelevíziók és felhőalapú játékok – gyors terjedésével a hálózati teljesítmény már nem értékelhető kizárólag a letöltési sebesség alapján. A hálózati teljesítménymérés globális szakértőjeként az nPerf bejelenti streaming tesztjének továbbfejlesztését, amely mostantól a 2160p (4K) felbontást is támogatja minden platformján.
Magyarország az élen: felpörgött a kelet-európai internetverseny
Az nPerf, a távközlési teljesítmények független szakértője, közzétette a kelet-európai országok vezetékes internetkapcsolatairól szóló elemzését 2025-re vonatkozóan. Az eredmények rávilágítanak az optikai hálózatok és a korszerű kábeltechnológiák felé zajló versenyre, ahol eltérő stratégiák révén öt ország emelkedik ki: Magyarország, Románia, Szlovénia, Moldova és Szlovákia.

