VPN-szerverekkel érik el Kínából a tiltott weboldalakat
Egyre népszerűbbek Kínában a VPN, azaz a virtuális magánhálózati megoldások, amelyek használatával az államilag tiltott oldalak is elérhetők.
A VPN segítségével olyan védett csatornák építhetők ki az interneten keresztül, amelyek adatforgalmát csak a rendszer két végpontján található számítógépek látják. Ezt a technológiát használják például azok a vállalatok, amelyeknél fontos, hogy a távmunkában dolgozó munkatársak kívülről, védett csatornán keresztül érjék el a belső hálózatot.
Kínából gyakran a YouTube, a Twitter és a Facebook közösségi portál sem érhető el, ezért a felhasználók ingyenes proxy szervereken keresztül próbálják megnyitni a szűrt tartalmakat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kínai internetezők nem a saját IP-címükön keresztül csatlakoznak a kívánt oldalakhoz, hanem egy másik gépen, azaz a proxy szerveren keresztül. Ezekkel viszont olyannyira csökkenhet a kapcsolat sebessége, hogy például a YouTube videók helyett mindössze a szöveges állományok érhetők el.
A tartalomszűrés szigorításával a VPN-szerverek is egyre népszerűbbek lettek. A fizetős szolgáltatás lényege, hogy a kínai netező egy Kínán kívüli, "szabad" internetkapcsolattal rendelkező géphez csatlakozik, tehát olyannak látja a netet, mintha a VPN-szerver helyéről szörfölne. Ezt a megoldást elsősorban a Kínában élő külföldiek használják, akik vagy egy fizetős szolgáltatáshoz, vagy valamelyik otthoni ismerősük, esetleg munkáltatójuk rendszeréhez kapcsolódnak.
A külföldi szakemberek tapasztalatai szerint a kínai kormány csak ritkán lép fel a VPN-szerverek üzemeltetői ellen, nem csupán azért mert viszonylag még kevesen használják ezeket, hanem azért sem mert kínai állampolgároknak külföldön is érvényes hitelkártya nélkül szinte lehetetlen elérniük a fizetős szolgáltatásokat.
Kapcsolódó cikkek
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- Két újabb amerikai internetes cég szüntette be működését Kínában
- Felszámolta kínai keresőjét a Google
- Peking politikai aktivitással vádolja a Google-t
- Ismét indíthatnak új weblapot magánszemélyek Kínában
- Saját blogot indított a kínai elnök
- Harminc százalékkal többen neteznek Kínában
- A Google hivatalosan még nem jelentette be távozását Pekingben
- A Microsoft nem akar kivonulni Kínából
- Kína tájékoztatást kér a Google szándékairól
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Munka, edzés, város: már nem egyetlen fejhallgatóban gondolkodunk
A fej- és fülhallgatók piaca átalakul: a felhasználók már nem univerzális megoldásokat keresnek, hanem az élethelyzethez illeszkedő eszközöket. A hibrid munka, a sport és a városi közlekedés eltérő technikai igényeket támaszt. Nő a kereslet az otthoni használatra szánt, nyitott hátú fejhallgatók iránt a természetes hangzás és kényelem miatt, miközben az open-ear modellek is terjednek, mert zenehallgatás közben is engedik érzékelni a környezet hangjait.
Új lendületben a magyar zeneipar
2025-ben az Artisjus 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok és zeneművek alkotóinak, ami reálértéken végre meghaladta a pandémia előtti szintet. Az összeg minden korábbinál nagyobb hányada – összesen 22 945 fő – magyar szerzőkhöz került. Tovább emelkedett az újonnan regisztráló alkotók száma is, és már több mint ötödük 20 év alatti.
Erő, elegancia és kitartás – egy telefon, ami lépést tart veled
Előfordult már, hogy napközben váratlanul lemerült a telefonod, és kénytelen voltál takarékoskodni az akkumulátorral? Vagy hogy egy szerencsétlen leejtés után végleg felmondta a szolgálatot? A legrosszabb az, amikor mindez épp akkor történik, amikor a legnagyobb szükséged lenne rá. A középkategóriás okostelefonok felhasználói hosszú ideje kompromisszumokra kényszerülnek: egyensúlyozniuk kell a teljesítmény, a megbízhatóság, az üzemidő és az ár között.
A média és a szólásszabadság kérdéseiről indít sorozatot az NMHH
A magyar médiarendszer megosztottságának gyökerei egészen a rendszerváltozásig vezethetők vissza, és napjainkra a közéletben szinte minden szereplő elsősorban a saját táborához szól – hangzik el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új podcast-sorozatában. A műsor a szólás- és sajtószabadság kérdéskörét járja körül közérthető módon, több nézőpontból megvilágítva a témát.