100 GHz-es graféncsip az IBM-től
A kék óriás mérnökei egy mindössze 1 atom vastagságú grafénréteget helyeztek el egy hagyományos szilíciumlapkán. A kutatóknak korábban maximálisan 26 GHz-et sikerült elérniük, mert bár a grafén elméletileg igen nagy teljesítményre képes, rendkívül érzékenyen reagál a környezetre, a többi alkatrésztől elszigetelő komponensek viszont jelentősen lelassították működését. Erre talált megoldást az IBM, ugyanis egy olyan vékony polimerréteggel sikerült elszigetelniük a grafénlapot a kapu fémelektródáitól, amely az eddigi megoldásoknál kevésbé zavaró.
Nagy előnye az IBM felfedezésének, hogy bebizonyította, a graféntechnológia jól ötvözhető a meglévő szilíciumalapú félvezetőipari eljárásokkal, ráadásul ily módon stabil és megbízható csipeket lehet előállítani. Fontos megjegyezni, hogy a grafén tulajdonságaiból fakadóan az ilyen lapkák nem alkalmasak a számítógépekben szükséges digitális jelfeldolgozásra, azaz a közeljövőben legalábbis nem fogják felváltani a szilíciumalapú CPU-kat. Annál jobban alkalmazhatóak lesznek viszont a tranzisztorok már most nagy teljesítményű analóg csipekben, amelyeket elsősorban jelfeldolgozásra és -erősítésre használnak. Ezekben manapság többnyire gallium-arzenid áramkörök találhatók.
Kapcsolódó cikkek
- Szuperszámítógépekhez való vízhűtőrendszert fejlesztettek ki tudósok
- Jövendőmondó cégbe invesztál a Google
- Fénykommunikációs szervertechnológiát vásárolt a Microsoft
- Az abszolút humán interfész: saját magunk
- Virtuális workshop a szuperportálról
- Exaflop-szuperszámítógép épül Európában
- Sharp LCD tévék: új technológia, élethűbb szinek
- Egymillió régi kötet digitalizálására készül a Google Olaszországban
- A Fujitsu építette Japán leggyorsabb szuperszámítógépét
- Orvosbiológiai kutatás szolgálatában Magyarország legerősebb tudományos számítógépe
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kezdődik az év végi roham a mérlegképes könyvelők számára
A Kulcs-Soft által működtetett Kulcs-Akadémia három éve biztosítja a kreditpontos képzés lehetőségét, a digitalizáció jegyében online és személyes formában is.
A világ öt legjobb márkája között a Samsung
A Samsungot az ötödik egymást követő évben választotta a világ legjobb öt márkája közé az Interbrand. A nemzetközileg is elismert márkatanácsadó vállalat évente közzéteszi a legjobb nemzetközi márkákat tartalmazó Best Global Brands listáját. Az idei listából kiderült, a vállalat márkaértéke elérte a 100,8 milliárd dollárt, amely 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
Az e-buszok és e-haszongépjárművek száma évek óta dinamikusan nő, a személyautó-állomány mellett a fuvarozásban, illetve az áruszállításban is egyre inkább teret nyer az elektrifikáció. A busz- és logisztikai flották üzemeltetői ezért egyre inkább keresik megfelelő töltési megoldásokat.
Küzdelem a csalások ellen: ma már nem elég, ha automatikusan ellenőrizzük az összes tranzakciót
A hagyományos tranzakciómonitorozáson túl egyre nagyobb szerepet kap a hatékonyabb, kockázatelemzés a pénzügyi bűncselekmények elleni harcban. Már nem elég automatikusan ellenőrizni a tranzakciókat és kiszűrni a gyanúsakat; szükség van az ügyfél várható és tényleges tevékenységének vizsgálatára, amelyhez a siker érdekében különböző kockázati mutatók kombinációját kell alkalmazni.
A Jane Goodall Intézet nyerte a Telekom pályázatát
Körforgásban, kölcsönhatásban, közösségben – címmel hirdetett pályázatot kifejezetten magyarországi nonprofit szervezetek számára a Magyar Telekom és a Hello Nonprofit. A felhívásban olyan szervezetek jelentkezését várták, melyek az e-hulladék és a digitális környezetszennyezés csökkentésére; a városi éghajlati alkalmazkodásra; vagy a hazai ökoszisztémák ellenállóképességének támogatására fókuszálnak. A zsűri 21 pályázatból választotta ki a győztes Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, Tesó!” programját, amely 16 millió forint támogatásban részesül.