A gyengülő oktatás megöli a stratégiai fontosságú elektronikai ipart
IMNTP: szakadék szélén a stratégiai fontosságú elektronikai és műszeripar
Az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy megállítsuk a folyamatot, ami Magyarországot a sokat hangoztatott kutatás-fejlesztés és innováció országa helyett legjobb esetben is csupán alacsony bérű, elektronikai összeszerelő-ipari gazdasággá teszi – derül ki az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) felméréséből, amelyet a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) koordinál. Átfogó program hiányában az elektronikai és műszeripari ágazat zászlóshajóinak számító vállalatok alig találnak megfelelő szakképzett munkatársakat az országban.

Az IMNTP 2008 márciusában azért alakult meg, hogy a magyarországi mikro- és nanoelektronika, valamint fotovillamos szakterületekre kutatás-fejlesztési stratégiát és megvalósíthatósági tanulmányt készítsen, így célja a stratégiai fontosságú elektronikai és műszeripar problémáinak megismerése is. Az IMNTP 2009 nyarán kérdőíves felmérést készített, hogy megkísérelje egy átfogó kép felvázolását a szektorról úgy, ahogy azt ma a területen tevékenykedő szakértők látják. A kutatásból kiderül, hogy a (mikro)elektronikai területen már kézzelfoghatóak a hiányból adódó súlyos problémák. Magyarországon az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van, sőt a távol-keleti országokban - például Szingapúrban - meghaladja a negyven százalékot. De nemcsak mennyiségi, hanem súlyos minőségi hiányosságok is jellemzik a hazai oktatást. Beszédes és megdöbbentő tény, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, amely a hazai felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület, új tagjai között a műszaki terület egyetlen képviselője sem található.
„Magyarország legjobban jövedelmező exportcikke a tudás lehetne, ehelyett azt látni, hogy megfelelően képzett szakemberek híján az elektronikai K+F vállalataink egyre kevésbé versenyképesek. Ha a helyzeten sürgősen nem változtatunk, hazánk a volt szocialista országokkal szemben is helyrehozhatatlan hátrányba kerül.” – figyelmeztetett Dr. Bársony István professzor, az IMNTP szakmai vezetője, az MTA MFA igazgatója, aki szerint haladéktalanul új alapokra kellene helyezni a természettudományos oktatást.
„A szakunkon végzett hallgatók iránt folyamatosan érdeklődik az ipar, és a vállalatok azt kérik, hogy nagyságrendekkel nagyobb számban képezzünk mikroelektronikában járatos villamosmérnököket. A jelenlegi finanszírozási szerkezetben azonban a keretszámokat nem tudjuk rugalmasan az ipar igényeihez igazítani, hiába van túljelentkezés a mikroelektronika szakra.” – fogalmazott Dr. Rencz Márta professzorasszony, a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének vezetője.
Az ágazat szereplői szerint azonnali oktatási reformokkal és következetes programmal talán még nem késő tenni a mérnöki és általában a természettudományos képzésért. A megfelelő számban és színvonalon képzett fiatal szakemberek alkalmazásával pedig nem csak a ma még jól működő hazai tudásalapú vállalkozások maradhatnának versenyben, de esélyünk lenne K+F tevékenységet végző egyéb, világszínvonalat képviselő (mikro)elektronikai cégek betelepítésére is.
Az IMNTP-ről bővebben: www.imntp.hu
Az MTA MFA-ról bővebben: www.mfa.kfki.hu
A BME EET-ről bővebben: www.eet.bme.hu
Kapcsolódó cikkek
- Informatikai inkubációs központ a Debreceni Egyetemen
- Sikeres Ricoh-MTA SZTAKI k+f együttműködési projekt
- A kutatás-fejlesztésen is spórol a Nokia
- Kormányzati akcióterv az ikt-szektor támogatására
- 5 milliárdos fejlesztés a korszerű reáloktatásért a Debreceni Egyetemen
- HP szuperszámítógép a Széchenyi Egyetemen
- Bővíti K+F létszámát az Ericsson Magyarország
- Egymilliárd dollárral többet szán idén kutatásokra a Microsoft
- Innovatív K+F informatikai projektek indulnak Debreceni Egyetemen
- A Számítástechnikai Innovációs Központ első éve
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A lámpák lekapcsolása már nem elég az energia-megtakarításhoz
A Schneider Electric nemzetközi kutatása szerint jelentős különbség van az ingatlantulajdonosok energiafelhasználással kapcsolatos elvárásai és a tényleges cselekedeteik között. A felmérés eredményei alapján a válaszadók több mint 80%-a fontosnak tartja az energiahatékonyságot, ugyanakkor sokak számára továbbra is a lámpák lekapcsolása jelenti a legfőbb energiamegtakarítási intézkedést.
Ezek 2025 legfontosabb IT trendjei
Az idei év technológiai fókuszterületei között az AI, az üzleti intelligencia és az automatizálás kerülnek a középpontba, míg a legnagyobb kihívásokat a költség- és humánerőforrás-korlátok jelenthetik – áll a Protechtor CIO Navigátor felmérésében, amely 70+ magyar vállalati IT-vezető véleményét tükrözi. Az innováció iránti szándék világos, hiszen a cégek 56%-a már rendelkezik előre kidolgozott digitalizációs stratégiával, ami jelentős előrelépés. Ugyanakkor a piacon komoly eltérések tapasztalhatóak: míg a vezetők többsége optimistán tekint a 2025-ös évre, és 50%-uk a bővülő IT-büdzséből várja a fejlődést, addig ugyanennyien aggódnak a változatlan vagy csökkenő pénzügyi források és a fokozódó technológiai verseny hatásai miatt.