Tizenöt éves a Magyar Elektronikus Könyvtár
Mader Béla, a MEK Egyesület elnöke kiemelte: a papírkönyvek internet, és más technikai újítások miatti háttérbe szorulása mellett az írott - akár online - szöveget általában is egyre inkább háttérbe szorítják a képi és hanganyagok. Mint mondta, ezért is fontos a szövegeket megőrző és ingyenesen hozzáférhetővé tevő MEK szerepe.
Moldován István, a MEK Egyesület ügyvezető elnöke címszavakban felidézte az elektronikus könyvtár történetét. Kitért többek között a kísérleti szolgáltatás 1995 augusztus végi elindítására, az egyesület 1999 novemberi megalakulására, a jelenleg is működő 2.0-ás új változat bevezetésére, az első hangzó dokumentum 2003 végi feltöltésére, a két különgyűjtemény, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) 2004 tavaszi és a Digitális Képarchívum (DKA) 2007 novemberi útnak indítására, valamint a nyolcezredik dokumentum állományba vételére idén márciusban.
A MEK rendszerében 2005 eleje óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével közösen kidolgozott hangoskönyvtár is elérhető. A könyvtár ma már négy határon túli - egy-egy erdélyi, szlovákiai, vajdasági és kárpátaljai - szerverrel rendelkezik.
Az e-könyvtár állománya 2004 óta évente mintegy ezer címmel bővül, a látogatók száma 2007-ig folyamatosan emelkedett, ettől kezdve évi 14-16 millió között stabilizálódott. Az EPA látogatóinak száma 2009-ben 3,2 millió volt, a DKA szolgáltatását pedig 43 ezren vették igénybe.
A MEK Egyesület ügyvezető elnöke arra is kitért, hogy az elektronikus könyvtár gyűjteményének egy része hozzáférhető a 2008 novemberében indult európai digitális könyvtár, az Europeana hálózatán keresztül is.
Horváth Iván irodalomtörténész, az ELTE egyetemi tanára többek között arról beszélt, hogy napjainkra nyilvánvalóvá vált: az internet információk továbbítására, cseréjére és nem tárolására való, ezért nélkülözhetetlen a MEK és a hozzá hasonló elektronikus könyvtárak feladata.
Kapcsolódó cikkek
- Digitalizálják a Szabadkai Városi Könyvtár dokumentumait
- Irodalmi hősök fantomképeken
- Self-publishing: szöveg-lerakat vagy virágzó text-kultúra?
- Több mint kétezer fotót tesz közkinccsé a Völgységi Múzeum
- Ingyenesen a világhálón Lomax amerikai folklórgyűjteménye
- Rajzregény: e-könyves műfaj
- Több mint egymillió látogatója volt tavaly az Adatbank Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtárnak
- iPad kölcsönzés automatából – könyvtári szolgáltatás
- Ingyenesen elérhetők lesznek a neten az 1920-s évek lengyel filmjei
- Jászai-On - Digitális kulturális események határon innen és túl
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A pillanatok művészete – Fotózz úgy, mint még soha
Örömmel mutatjuk be legújabb közösségi média kampányunkat, amely arra hív, hogy gondold újra, mit is jelent megörökíteni az élet legértékesebb, legmúlékonyabb pillanatait. A „Ragadd meg a pillanatot!” kampány a HONOR 400 Lite erejét mutatja meg: egy eszközt, ami segít, hogy semmi fontos ne maradjon ki.
Díjazták a szellemi tulajdon hazai példaképeit
A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából idén is átadták a rangos Millenniumi Díjakat. Az elismerést olyan intézmények, vállalkozások és szellemi műhelyek kapják, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a szellemi tulajdon védelmében, és fontos szerepet játszanak a magyar innováció előmozdításában. A 2025-ös év díjazottjai: a Music Hungary Szövetség, a Dalfutár című műsor, a Hagyományok Háza, a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye (MIMNG), valamint a Nivelco Ipari Elektronika Zrt.
Zöldebb, okosabb, elérhetőbb: A Xiaomi 2024-es ESG jelentése
A Xiaomi Corporation (a továbbiakban „Xiaomi” vagy „Vállalatcsoport”), a világ egyik vezető fogyasztói elektronikai és okoseszközöket gyártó vállalata, bemutatta hetedik éves környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentését.
Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
Az internetes térben egyre súlyosabb problémát jelent a deepfake technológia térnyerése, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre megtévesztő képeket, videókat és hanganyagokat. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami komolyan rontja az online információkba vetett bizalmat.
Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
A mozilátogatók többsége elégedett a filmek hazai korhatár-besorolási rendszerével, és úgy véli, ez hatékony eszköze a gyermekek védelmének – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok közel fele nincs tisztában azzal, hogy a korhatár-besorolások csak ajánlások, nem kötelező érvényű előírások.