Fiatalok az interneten, a közép- és időskorúak ismerősökön keresztül keresnek állást
A reprezentatív kutatás alapján a lakosság 18%-a keresett aktívan állást az elmúlt 1 év során. Legtöbbjük a fiatal generációból került ki: a megkérdezett 18-24 éves válaszadók 39%-a, a 25-34 évesek 24%-a keresett valamilyen munkát az azt megelőző egy év során. Érdekes adat, hogy a megkérdezett diákok 46%-a, míg a munkanélkülieknek 77%-a keresett aktívan állást 2009 és 2010 novembere között.
A következő 12 hónapra vonatkozóan a megkérdezettek 19%-a tervezi vagy számít rá, hogy állást fog keresni a közeljövőben.
A diákok mintegy fele gondolja úgy, hogy munkalehetőség keresését folytatni fogja, a munkanélküliek 76%-a tervez aktív álláskeresést a következő 12 hónapban. A 18-24 évesek 40%-a válaszolt úgy, hogy mindez a tervei között szerepel.
A Workania azt is megvizsgálta, hogy az aktív álláskeresők milyen forrásokat vesznek igénybe a munkakeresés során, illetve történt-e változás e tekintetben az előző évekhez képest. Míg 2008-ban a felmérésben résztvevő aktív álláskeresők 47%-a vette igénybe a családtagokat, barátokat, vagy az ismerősök hálózatát, mint információforrást, 2010-ben már 58%-uk folyamodott az álláskeresés e formájához.
A nyomtatott hirdetéseket a megkérdezettek 55%-a figyelte rendszeresen 2008-ban, 2010-ben 60%-uk. A munkaügyi hivatalnál álláskeresés ügyében a megkérdezett álláskeresők 29%-a járt 2008-ban, 39%-uk tavaly.
Az internetet az összes álláskereső harmada használta 2008-ban, 34%-a 2010-ben. A rendszeres internet hozzáféréssel rendelkező álláskeresők körében a világhálót már a megkérdezettek 60%-a használja.
Az internet a fiatalabb álláskeresők körében a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 64%-a, a 25-34 évesek 54%-a, a diplomás álláskeresők 59%-a, a főiskolai/egyetemi hallgatók 70%-a jelölte meg elsődleges álláskeresési forrásként az világhálót.
Ehhez képest a 45-54 évesek 68%-a és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 60%-a elsősorban a nyomtatott újsághirdetéseken keresztül igyekezne új állást találni.
A személyes kapcsolati hálók fontossága pedig leginkább a kisebb településeken mutatkozik meg: 20-50 ezres városban lakók 75%-a nyilatkozott úgy, hogy elsősorban ismerősökön keresztül próbálkozna a munkakereséssel.
Kapcsolódó cikkek
- Informatikai és műszaki végzettséggel lehet a legjobb fizetésekre számítani
- Tárt karokkal várják a mérnököket és informatikusokat a cégek
- Kapcsolatok nélkül a diploma sem ér sokat
- Gyakorlati tudással még értékesebb lenne a magyar diploma
- Több informatikus és mérnökhallgató a felsőoktatásban
- Az átlagbér háromszorosát is megkereshetjük a magyar elektronikai ágazatban
- Virtuális állásbörze az ELTE-n
- Elavulttá válnak a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek
- Egyetem és informatikai cég együttműködése Debrecenben
- Szoftvermérnöknek a legjobb lenni az Egyesült Államokban
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hannover Messe: a Schneider Electric új szintre emeli az ipari digitalizációt
A Schneider Electric az április végén megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatta be, miként formálja át az ipar versenyképességét az elektrifikáció, a nyílt, szoftveralapú automatizálás és az ipari mesterséges intelligencia együttműködése. Az eseményen debütált Európában a világ első nyílt, szoftverközpontú DCS-rendszere, emellett bemutattak egy mesterséges intelligenciára épülő épületüzemeltetési platformot is, amely új szintre emeli az intelligens létesítménykezelést.
Stabil növekedés és rekord fejlesztések a magyarországi Boschnál
A Bosch, a technológiák és szolgáltatások egyik vezető nemzetközi vállalata, 2025-ben tovább erősítette szerepét a magyar innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőjeként. A globális gazdasági bizonytalanságok ellenére a Bosch csoport magyarországi árbevétele – a nem konszolidált vállalatok forgalmával és a vállalatcsoporton belüli kereskedelemmel együtt – elérte az 1 926 milliárd forintot.
Kate: a díjnyertes asszisztens, aki átírja a vállalkozói bankolást
A hazai vállalkozások 99 százalékát magában foglaló kkv-szektor számára a digitalizáció és a mesterséges intelligencia ma már nem extra szolgáltatás, hanem a versenyképesség egyik alapfeltétele. Ezt jól mutatja, hogy 2026-ra a magyar cégek 73%-a már valamilyen formában használ MI-t. A K&H Bank díjnyertes digitális pénzügyi asszisztense, Kate, többféle funkcióval támogatja a vállalkozásokat abban, hogy pénzügyeiket gyorsan és egyszerűen intézhessék.
AI mindenhol, eredmény sehol? – Miért bukik el a projektek többsége
Világszerte a vállalatok közel 90%-a használ valamilyen mesterséges intelligencia-alapú megoldást legalább egy üzleti funkcióban, ugyanakkor az induló projektek csupán mintegy tizede jut túl a kísérleti szakaszon és épül be a napi folyamatokba. Az AI-robbanást övező eufória lecsengésével hazai és nemzetközi szinten is egyre világosabbá válik: nem a technológia jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem a működési keretek hiánya – hívja fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Stylers Group alapító tulajdonosa, AI stratégiai tanácsadója.
Felelős AI az auditban: az EY a jövő könyvvizsgálati modelljét építi
Az EY világszerte – így Magyarországon is – bevezette az AI-ügynököket (agentic AI) a könyvvizsgálati szolgáltatásaiba. Az új technológia jelenleg mintegy 160 000 auditmegbízás hatékony támogatását teszi lehetővé. A vállalat célja a folyamatok egyszerűsítése, a kockázatértékelés fejlesztése, valamint az átláthatóbb és hatékonyabb működés biztosítása mind az ügyfelek, mind a munkatársak számára.