Prim Hírek

A Berlini Szabadegyetem tudósai fejlesztették ki a rendszert: agyhullámok mérését végző szenzorokat kapcsoltak össze egy számítógép által vezérelt járművel, amely így különbséget tud tenni az egyes parancsok között.

A rendszer központi eleme az a port, amely az autó számítógépe számára olvashatóvá teszi a vezető fején lévő szenzorok jelzéseit, és a fékezés, gyorsítás, kormányzás parancsaivá alakítja őket.

Az agy elektromos tevékenységének mérése az orvostudományban elektroenkefalográfia (EEG) néven már régóta ismert módszer.

A gondolatokkal történő vezetést már tesztelték is az egykori berlini repülőtér, Tempelhof területén. "A tesztvezetés során az EEG-szenzorokkal felszerelt sofőr gond nélkül irányította az autót, csupán egy kis késlekedést tapasztaltunk a kigondolt parancs és az autó reakciói között" - mesélt a próbáról Raul Rojas, a projekt vezetője.

Hogy a gondolat erejével történő irányítás működhessen, először a számítógépet is "trenírozták". A tesztvezető a laborban mozgási parancsokat adott egy virtuális tárgynak, a számítógép pedig feljegyezte a közben fellépő agyhullámok mintázatát. Ilyen módon a számítógép megtanulta a "jobbra", "balra", "fékezés" parancsok jellegzetes mintázatát. Később ezek alapján azonosítja a gép a gondolatparancsokat.

Bár egyelőre a fejlesztés csupán "intelligens játékszerként" könyvelhető el és utcai használatra még nem alkalmas, a jövőben akár a kétoldali végtagbénulásban szenvedők hétköznapjait is megkönnyítheti. Bár ezek a betegek nem képesek mozgatni végtagjaikat, agyuk továbbra sem felejtette el a "mozgás gondolatát".

A berlini tudósok ugyanakkor elismerték: a sikeresnek mondható tudományos fejlesztésnek megvan a maga gyengéje is - vezetés közben egyáltalán nem kalandozhatnak el a sofőr gondolatai.