Szuperszámítógép az Appro-tól, SSD tárolókkal
Az Appro a világ egyik vezető szuperszámítógép gyártója bejelentette a következő generációs Appro Xtreme-X szuperszámítógépet (neve: Gordon), amelyet a „San Diego Supercomputer Center”-ben (SDSC) az University of California egyetemen (San Diego) helyeznek üzembe. A Gordon szuperszámítógépbe beépítik az új Intel „Solid State Drive 710” sorozatú flash tárolókat, amelyek 35 millió IOPS (Input / Output Operations Per Second = I/O művelet per másodperc) együttes teljesítményükkel jelentős mértékben gyorsítják az adatintenzív alkalmazások futását. Az Intel az SSD 710 sorozatot az elmúlt héten megrendezett IDF 2011 Ősz (San Francisco) konferencián jelentette be. Az új sorozat az Intel HET (High Endurance Technology) technológián alapul és többszintű cellákat (MLC) használ, amely közel hasonló teljesítményű mint az SLC (single-level cella), de sokkal olcsóbb és közel hasonlóan tartós.
A Gordon szuperszámítógép jelentős mennyiségű flash tárolót használ a számítások gyorsabb elvégzésének támogatásához. Ezek az új tárolók olyan nagy sebességet biztosítanak, amely a lassúbb, forgólemezes technológiával nem érhető el. Ez a szuperszámítógép a világ első nagy teljesítményű számítógéprendszereinek egyike, amely jelentős mértékben Intel SSD flash memóriát használ az I/O műveletek késleltetésének csökkentésére.
Az új „szupercsomópontok” virtuális osztott-memória szoftvert tartalmaznak nagy osztott memóriás rendszerek készítéséhez, amely növeli a számítási sebességet és ezzel gyorsítja a legigényesebb alkalmazások sebességét. A Gordon 64 I/O csomópontot kínál a felhasználóknak az Intel 710 sorozatú SSD tárolókkal. A felhasználók rendelkezésére áll már a Gordon egy kisebb, prototípus változata.
A Gordon szuperszámítógépet az adatintenzív alkalmazásokhoz – gráf problémák, geofizika, időjárás, klímaváltozás, adatbányászás – tervezték, de még nagyon sok alkalmazáshoz szintén jól használható. A Gordon 1024 csomópontot tartalmazó szuperszámítógép fürt architektúrával, amely a következő generációs Intel Xeon E5 processzorcsaládon alapul. Ezek az Intel processzorok a többi Sandy Bridge processzorhoz hasonlóan használják az Intel AVX (Advanced Vector Extensions = fejlett vektor-kiterjesztés) utasításkészletet és 8 lebegőpontos műveletet hajtanak végre minden óraciklusban, amely a ma használt processzorokhoz képest kétszer nagyobb teljesítményt biztosít azonos órajel használata mellett numerikusan intenzív alkalmazások futtatása esetén. Ez a rendszer 200 TFLOPS teljesítmény szállít összesen 64 TB memóriával és 300 TB nagy teljesítményű Intel SSD tárolókkal és 64 I/O csomóponntal, amelyeket a nagy sávszélességű QDR InfiniBand csatoló kapcsol 3D gyűrű-hálózatba. Az egyes I/O csomópontok tobb mint 560K IOPS sebességet biztosítanak, míg a teljes rendszer több mint 35 milliót. A nagy memória szupercsomópont maximum 2 TB „cache-coherent” memóriát támogat egy nagy teljesítményű szoftverrétegen keresztül és hozzáfér a 4 PB (petabájt) kapacitású Lustre alapú fájl-rendszerhez, amely átlagosan 100 GB/s sebességel tölti az adatokat a gépbe.
Michael Norman elmondta: „A Gordon a következő generációs nagy teljesítményű számítógépekből (HPC) álló hálózat kulcsrészévé válik, amely a kutatók rendelkezésére áll majd.”
Kapcsolódó cikkek
- 10 PFLOPS-os szuperszámítógép Intel Xeon E5 és MIC „Knights Corner” lapkákkal
- Ismét Japán vezeti a szuperszámítógépek toplistáját
- Szuperszámítógép Szegeden
- A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével
- Watson, a nyerőgép
- Komputer kontra emberi elme: az IBM Watsonja a Jeopardy! szellemi vetélkedő szuperbajnokaival mérkőzik meg
- Szuperszámítógépes rendszerekkel bővült a győri egyetem
- SC 10: kínai szuperszámítógép a Top 500 ranglista élén
- Már nem amerikai a világ legerősebb szuperszámítógépe
- Franciaország a világ egyik leggyorsabb szuperszámítógépét építi
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Schneider Electric és az ETAP új szintre emeli az MI-gyárak energiaigényének tervezését
A Schneider Electric és az ETAP közös munkája jelentős előrelépést hoz a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt gyárak energiaigényének tervezésében. Az NVIDIA Omniverse Blueprint platformra építve olyan digitális ikermegoldást fejlesztenek, amely képes összehangolni a mechanikai, termikus, hálózati és elektromos rendszerek adatait, így pontosabban modellezhető az MI-alapú gyárak működése.
Media össztűz: ma este kezdődik a 2025-ös szingapúri választási kampány
Április 25-én, pénteken este Szingapúrban kezdetét veszi a parlamenti választásokhoz kapcsolódó hivatalos politikai kampány, amelyet országos televíziós és rádiós csatornákon sugároznak. Az Infocomm Media Development Authority (IMDA) bejelentése szerint a kampányüzeneteket nyolc politikai párt és koalíció juttathatja el a választókhoz, kihasználva az ország fejlett infokommunikációs infrastruktúráját.
Adatmentés másképp: hogyan védhet meg a 3-2-1 stratégia a zsarolóvírustól?
Sokan még mindig csak egy kötelező, unalmas feladatként tekintenek az adatmentésre, amit csak azért pipálnak ki, mert „muszáj”. Pedig egy jól megtervezett biztonsági mentés akár életmentő is lehet, különösen egy zsarolóvírusos támadás során. A Kingston szakértői szerint a 3-2-1 mentési stratégia kulcsfontosságú – legyen szó céges dokumentumokról vagy személyes adatokról, ezzel a módszerrel hatékonyan megőrizhető az adatok biztonsága, és a működés folytonossága is.
A TCL újabb nemzetközi sikereket aratott
A TCL, a szórakoztatóelektronikai iparág egyik meghatározó szereplője – és a világ első számú márkája az ultranagy képernyős, Mini LED és Google TV szegmensekben – büszkén jelenti be, hogy 17 rangos nemzetközi design díjat nyert el. Ezek között 10 iF Design Award és 7 Red Dot Product Design Award is szerepel, amelyek visszaigazolják a vállalat elkötelezettségét a prémium minőség, az emberközpontú gondolkodás és a fenntarthatóság mellett.
Elkezdődött a pollenszezon – így védekezhetünk otthon
Ahogy beköszönt a tavasz, Magyarországon menetrendszerűen elindul a pollenallergia-szezon. A következő hónapokban folyamatosan váltják egymást a különféle allergének: a mogyoró és éger után most már a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris, nyár, juhar, fűz és gyertyán virágporai is közepes mennyiségben jelen vannak a levegőben – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján található adatokból. Májustól a pázsitfűfélék, júliustól pedig a legtöbb panaszt okozó parlagfű virágpora jelenthet komolyabb problémát.