A Műegyetemen fejleszt az Ericsson
Új kapacitásokkal bővül az Ericsson és a BME közös komplex hardver laboratóriuma
December 9-én új kapacitásokkal bővül a Műegyetemen létrehozott Ericsson Komplex Hardver Laboratórium. A különleges egyetemi-ipari együttműködés, melyben a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának több tanszéke is érintett, a hardvertervezés különböző részterületeit mutatja be és népszerűsíti a hallgatók körében. A modern tervező és szimulációs eszközökkel felszerelt labor nem csak az elméleti tudás megszerzését támogatja, az itt létrehozott termékek később piaci forgalomba is kerülhetnek.
Az Ericsson Magyarország és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara közötti kapcsolat csaknem 20 évre nyúlik vissza. A műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég olyan intézménnyel lépett szövetségre, amely ismeri a nemzetközi trendeket, és nyitott a 21. század ipari, piaci kihívásaira. Az Ericsson Magyarország szoftver technológiai kutató csoportjában és K+F központjában közel 100 PhD fokozatú munkatárs dolgozik, akik ipari hátterű, a nemzetközi kutatás számára is érdekes témák felvetésével támogatják az egyetemi hallgatók szakmai fejlődését. Mindeközben tapasztalataikat, eredményeiket is megosztják a mérnöki pályára készülő fiatalokkal.
Szimuláció és valóság
Az Ericsson Komplex Hadver Laboratóriuma 2008-ban alakult meg a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén, amely 2011-ben kibővült a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékkel és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel – ez utóbbi ad otthont a most megnyíló új laboratóriumnak. A számítógépes laboratórium segítségével a hallgatók képzése még hatékonyabbá válik, megismerkedhetnek a modern tervezési és szimulációs módszerekkel. A kutatás elsődleges fókuszterülete a mikrohullámú távközlési eszközök és berendezések tervezése, szimulációja. A hallgatók a vállalat doktoranduszainak és kutatóinak, illetve az egyetemi oktatók-kutatók közös szakmai vezetése mellett ismerkedhetnek meg a modern távközlési berendezésre vonatkozó követelményrendszerrel, az előírásoknak, igényeknek megfelelő tervező eszközökkel és a megvalósításhoz kapcsolódó kihívásokkal.
Szabad szellemi kapacitások
Az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési igazgatósága több mint 1200 tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek ad munkát, a létszám év végére meghaladja az 1250 főt. A vállalat támogatásával a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén 1992-ben jött létre a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (High Speed Networks Lab), amely 1996-tól világszintű Ericsson kompetencia-központként működik. A tanszék tevékenysége tradicionálisan a mikrohullámú eszközök elméleti és gyakorlati kutatását és az ehhez kapcsolódó oktatást foglalja magába. A tanszék munkatársai nemzetközi színtéren is jó eredményeket értek el, számos rangos publikációt jelentettek meg. Az itt folyó K+F tevékenység egyik sajátossága a mikrohullámú eszközök sokoldalú felhasználásának kutatása, melyben fontos szerepet játszik a távközlési célú berendezésekhez szükséges mikrohullámú eszközök fejlesztése.
E kutatási terület speciális szaktudását az elmúlt években az ipar kevésbé hasznosította, ezért is nagy jelentőségű az Ericsson Magyarország támogatása, melynek nyomán új lehetőségek nyílhatnak meg az eredmények piaci célú alkalmazása előtt, és vonzóbbá válhat az új mérnökgenerációk számára a jövő távközlési technológiáját formáló szakterület.
Kapcsolódó cikkek
- Egyedülálló laboratóriumokat mutattak be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- Infotér konferencia - Magyarország jól áll a szélessávú internet-elérésében
- Ingyenes képzés IT üzemeltetőknek – újra itt az Open Academy
- Jelentősen átrendeződnek a hazai kutatás-fejlesztés szabályai
- Folyamatosan növelik a K+F-re fordítható összegeket Kínában
- Új generációs internetes kutatások a Budapesti Műszaki Egyetemen
- Új IBM labor: A szoftverré alakított tudás
- Szoftvertechnológiai labort adtak át az ELTE informatikai karán
- Ingyen tanfolyam fejlesztőknek
- Marosvásárhelyen fejleszt az IBM
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az SAP a Joule felturbózásával magasabb sebességre kapcsolja a vállalati AI-forradalmat
Az SAP rendszerei immár a globális kereskedelem 87%-áért felelnek, így a TechEd 2024 konferencián bemutatott innovációk, különösen a generatív AI-t használó Joule asszisztens újításai valódi áttörést hozhatnak az üzleti élet mindennapi gyakorlatában.
Sürgető helyzet: Gazdasági hátrányt okozhat a digitális készségek hiánya
Az uniós átlag alatt teljesít Magyarország az Európai Unió legutóbbi jelentése szerint a digitális készségek terén: a honi lakosság mindössze fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami valamivel elmarad az uniós átlagtól és messzi célnak tűnik az évtized végére kitűzött 80 százalék. A megoldás azonban sürgető, hisz gazdasági hátrányt okozhat a lemaradás.
A NIS2 megfelelés és a MI-megoldások is megnehezítik a magyar cégek digitális átállását
Az informatika minden eddiginél gyorsabban fejlődik, így nem csoda, hogy ezt sokszor a cégek sem győzik követni. A felhőtechnológia néhány éve még modern kuriózumnak számított, ma már azonban elvárás, hogy bárhol is vagyunk, minden adat azonnal elérhető legyen. Ez a technológiai ugrás azonban nemcsak a rugalmas együttműködést és a munkavégzés szabadságát hozta el a cégek életébe. Ha nem szakszerű módon történik meg egy új IT rendszerre való átállás, az komoly kiberbiztonsági kockázatnak teszi ki a vállalatot. Egy rendszergazdának nemcsak az a feladata, hogy fejlessze a vállalat informatikai hátterét, a cég dolgozóit is oktatnia kell az új rendszerek használatára.