Prim Hírek

    A közlegény védője arra hivatkozva kérte a védence ellen felhozott 22 vádpont - köztük az ellenség segítésére vonatkozó - ejtését, hogy a katonai ügyészség a bírósági tényfeltárás szakaszában elmulasztotta kulcsfontosságú iratok átadását, és ezzel megsértette a haditörvényszéki szabálykönyvet.

    Az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási perében a 24 éves Manning, ha elítélik, az ellenség segítéséért életfogytiglanit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását). Ha rábizonyítják a többi vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva.

    Manning a letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le - köztük diplomáciai sürgönyöket -, amelyeket átjátszott a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak.

    Az előzetes meghallgatás során a vád azzal érvelt, hogy eleget tesz a bizonyítékok átadására vonatkozó kötelezettségeinek és hogy a per kezdetéig még mindig van idő arra, hogy anyagot szolgáltassanak a védelemnek.   

    A háromnapos meghallgatás második napján a  bíró ugyancsak elutasította a védelemnek az a kívánságát is, hogy betekintést kaphasson annak a virginiai Alexandriában zajló nagyesküdtszéki eljárásnak a dokumentumaiba, amelynek célja, hogy bíróság elé állítsák Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját. Elrendelte ugyanakkor hogy vizsgáljál meg: azon elhangzott-e olyan tanúvallomás, amely a vádlott védelmére felhasználható lenne.

    A Manninggel rokonszenvezők álláspontja szerint a katonát a fogva tartása alatt azért részesítették különösen rideg elbánásban, hogy az amerikai kormány fő célpontjának tekintett Assange ellen valljon.

    A védelem kedden azt kérte az ügyészségtől, hogy hozza nyilvánosságra: a szakértők szerint pontosan mekkora kárt okozott az amerikai nemzeti érdekeknek a Manning-féle kiszivárogtatás. Az ügyvéd szerint ugyanis ennek ismerete alapvető ahhoz, hogy a katona igazságos ítéletet kapjon, ha bűnösnek találják. Ennek a bíró helyt adott.

    A vád szerint Manning "segítette" az ellenséget, vagyis az al-Kaidát és a terrorszervezetnek az Arab-félszigeten aktív ágát azzal, hogy "közvetve" - a WikiLeaks portálon keresztül - kommunikált vele. A védelem azt állítja, hogy Manning sohasem lépett közvetlen kapcsolatba az al-Kaidával, nem regisztrált dzsihádista weboldalakra, és nem vitatta meg az amerikai külpolitikai kéréseit egyetlen olyan személlyel sem, aki kapcsolatban áll az al-Kaidával.