Bronzkori "Facebookon" üzentek egymásnak a vadászok
Svédország és Oroszország északi részén felfedezett sziklarajzok ezrei egyfajta bronzkori "Facebookot" jelentettek a vadászó-gyűjtögető közösségek számára a Cambridge-i Egyetem régésze szerint.
Mark Sapwell az oroszországi Zalavruga, valamint a svédországi Namforsen régészeti helyszíneket kutatta, ahol a gránitfalon 2500 rajzot - állatfigurákat, emberalakokat, csónakokat, de kentaurokat és sellőket megjelenítő ábrát fedezett fel. A legkorábbi rajz hatezer éves és Svédországban található. A "bejegyzések" távoli törzseknek szóltak, ahogy az utódoknak is - olvasható a Cambridge-i Egyetem (http://www.cam.ac.uk) honlapján.
Mindkét helyszín folyó mellett, zuhatagnál vagy vízesésnél van. Ez tipikusan olyan hely, ahol a főleg vízi úton közlekedő bronzkori vadászok a partra vontatták állatbőrből készült kenuikat, hogy átvonszolják egy hajózható folyószakaszra" - magyarázta Mark Sapwell.
A régész elemző szoftver segítségével vetette össze az ábrákat, amelyekről képes volt virtuálisan eltávolítani rétegeket, s így nyomon követhette, miképp fejlődött a vadászó-gyűjtögető közösségek kifejezésmódja, hogyan változott az életük, amikor a nomádok lassacskán letelepedtek, s elkezdtek kereskedni.
Mark Sapwell meggyőződése szerint a rajzok, miként a bejegyzések a Facebookon, a később érkezőket "kommentelésre" késztette, akik "lájkolták" a rajzokat. Míg kezdetben az állatrajzok, főleg a jávorantilop dominált, később megjelent az emberábrázolás. Különböző, a hétköznapi életből vett jeleneket, háborús csetepatékat is megörökítettek. Kentaurokat és sellőket is fel lehet fedezni a petroglifák között.
"Nincs bizonyíték arra, hogy ennek mitológiai háttere lenne, de nagy valószínűséggel egy újfajta gondolkodásmód megjelenését jelzi" - vélekedett a régész, aki szerint a gyakoribbá vált csónakábrázolások arra utalnak, hogy megnőtt a kereskedelem jelentősége a közösségek között.
S hogy mi hozta vissza ezeket az embereket újra és újra az adott helyszínekre, hogy a természetes "festővásznon" hagyják kézjegyüket? Mark Sapwell szerint az embereket jó érzéssel töltötte el a tudat, hogy korábban mások is jártak ott.
"Az összetartozást, az identitást jelentették ezek a helyszínek az írásbeliség megjelenését megelőző korokban" - vélekedett Mark Sapwell.
Kapcsolódó cikkek
- Zuppaa: Elindult az első magyar közösségi névjegy
- iBrain - Olvasni igyekszik Stephen Hawking gondolatait (2. rész)
- iBrain - Olvasni igyekszik Stephen Hawking gondolatait (1. rész)
- Virtuális térben kel életre a középkor - 3D-s rekonstrukció a szekszárdi bencés apátsági templomról
- Véna alapú beléptető rendszert bérel a NIH
- Kisebb atomreaktort működtetett évtizedeken keresztül egyik telepén a Kodak
- Fényenergiával működő bionikus szemet fejlesztettek ki
- Vírusokkal termeltettek elektromosságot a Berkeley kutatói
- Húsz éves a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma
- Magyarok a Marson - Robotépítő-verseny Szegeden
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Még tisztább hangzás: jön a Music Pro a Spotifytól
A Spotify 2025-ben tervezi bevezetni a régóta várt veszteségmentes hangminőséget kínáló szolgáltatását, amely várhatóan „Music Pro” néven lesz elérhető. Ez az új csomag a meglévő Premium előfizetés kiegészítéseként jelenik meg, és havi 5–6 dolláros felárat jelenthet, így az Egyesült Államokban a teljes havi díj 16,99–17,98 dollárra emelkedhet.
Csillaghullás húsvétkor: Digitális távcsövek és appok segítik az égi élményt
Húsvét vasárnap éjszakáján a Lyridák meteorraj látványos csillaghullással ajándékozza meg az égbolt szerelmeseit. A digitális technológia és az infokommunikációs eszközök segítségével az élmény még közelebb kerülhet hozzánk.
A városi autópályák hatása a személyes kapcsolatokra
Egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével készült nemzetközi kutatás szerint a városi autópályák átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek.
"A politika ma már összefonódott a technológiával, social média algoritmusok diktálják a minket érő impulzusokat"
A Make Art Great Again galéria bemutatja a "Trump ima-, business és wellness-központ"-ot. Hogy miről is van szó, az kiderül a kiállítás két alkozójával - drMáriással és Weiler Péterrel - készített interjúból.
Továbbra sem tudjuk, hogy kik ölették meg Kennedyt
Donald Trump amerikai elnök ígéretéhez híven 2025. március 18-án nyilvánosságra hozta az 1963-as John F. Kennedy-merénylettel kapcsolatos, eddig titkosított dokumentumok jelentős részét. A Nemzeti Levéltár honlapján elérhetővé vált mintegy 80 000 oldalnyi anyag új részleteket tár fel Lee Harvey Oswald tevékenységéről és a merénylet körülményeiről.