Vonakodnak a hazai kkv-k a webes értékesítéstől
Az online kereskedelem töretlen élénkülése ellenére mindössze a hazai kkv-k 16%-a rendelkezik webáruházzal, pedig az online értékesítési csatorna bevezetése révén akár meg is sokszorozódhat a vállalat bevétele – derül ki a rEVOLUTION Software saját, nagymintás kutatásából.
A kutatás eredményei alapján mindössze a hazai kkv-k 16%-a üzemeltet webáruházat, és további 36% gondolkodott már az online vásárlási felület létrehozásán. Az online értékesítési felülettel nem rendelkezők 79%-a az iparág, illetve terméke jellegével, 9%-a a webáruház magas beüzemelési költségeivel, 6%-a pedig ügyfelei vonakodásával indokolta az online árusítástól való távolmaradást.
Pedig a webshop bevezetésével a cégek 17%-a megsokszorozta bevételét. Ezekben az esetekben a webes értékesítés átvette az uralmat az offline értékesítési csatorna felett. A cégek 11%-a 4 vagy annál is több webáruházat üzemeltet, náluk az online eladások minimum a forgalom háromnegyedét teszik ki. A webbolttal rendelkező kisvállalatok harmada számára azonban az online csatorna még mindig csak kiegészítő szerepet tölt be, és forgalmuk zömét a hagyományos csatornákon keresztül bonyolítják.
„Az adatok alapján egyértelműen látható, hogy minél jobban áttevődik az értékesítés az online csatornára, annál inkább jelentkezik annak bevételnövelő hatása” – mondja Dr. Ransburg Beatrix, a rEVOLUTION kisvállalati üzletágvezetője. „Érdekes módon a webshoppal rendelkező vállalkozások zömében budapestiek. Pedig azt gondoljuk, hogy a vidéki kistelepüléseken működő cégeknek nagyobb szüksége lenne erre a csatornára, hiszen megsokszorozhatnák potenciális vásárlóik számát. Ugyanezért nem értjük azt, amikor a távolmaradás indoklásaként a vevői ellenállást jelölik meg. Hiszen a meglévő vásárlókat nem érinti a webes szolgáltatás bevezetése, viszont az online értékesítéssel jelentősen kibővíthető a potenciális vásárlók köre.”
A webáruházzal rendelkezők nagy része egyedi fejlesztésű weboldallal dolgozik, mindössze ötödük bérli a szolgáltatást. „Az egyedi fejlesztések pedig sajnos tovább növelik az egyszeri belépési költségeket, amit így is a vállalatok 9%-a jelölt meg visszatartó tényezőként. Feltételezhető továbbá, hogy az egyedi fejlesztésű webáruházak jelentős része hosszabb távon is többe kerül, hiszen a webshop változtatásakor újabb fejlesztési díjakat kell fizetni, ami költségesebbé és rugalmatlanabbá teszi őket a bérelt konstrukciókkal szemben” – mondja Ransburg Beatrix.
Webáruházzal összekapcsolt számlázó programot mindössze az online értékesítést végzők 21%-a használ. A válaszadók közel fele külön számlázó programmal állítja ki számláit, vállalva ezzel a többszörös adminisztráció terheit, és sajnos még mindig magas (34%) a kézi számlát kiállítók aránya.
„Éppen a költséghatékonyság növelését, valamint a fejlesztési és adminisztrációs terhek csökkentését szem előtt tartva, kifejezetten a mikro és kisvállalkozások számára vezettük be nemrégiben az UNAS-sal közös rEVOL Shop szolgáltatásunkat, amely egy számlázó programmal összekapcsolt webáruház felület. A számos tetszetős kinézetben, három méretben és funkcionalitással elérhető webáruház legnagyobb előnye, hogy nem szükséges egyszerre nagy összeget áldozni az egyedi fejlesztésre. Egy éves előfizetés esetén az alap, 1000 termékes webáruház, számlázó programmal együtt már havi nettó 3990 forintos ártól igénybe vehető” – mondja Ransburg Beatrix. „A szolgáltatás funkcióit folyamatosan fejlesztjük, így az ügyfelek számára garantált a legfrissebb verzió használata. A havidíjért cserébe pedig egy komoly funkcionalitású, professzionális számlázó és vállalati kereskedelmi rendszerhez is hozzájuthat a cég, amellyel a számlázáson túl tud ajánlatot készíteni, díjbekérőt kiállítani, kör e-mailt, körlevelet küldhet, és amelyben az online megrendelések mellett az offline igények is nyilvántarthatók.”
További információ a rEVOL Shop szolgáltatásról
http://www.revolexpress.hu/specialis/webshop-csomagok-uj-ugyfeleknek/
Kapcsolódó cikkek
- A magyarok a legkonzervatívabbak az online vásárlás terén
- Csak a "bolt" kiegészítésére használják a kkv-k webshopjaikat
- Közösen kutatja a hazai e-kereskedelmet az eNET és az Árukereső.hu
- Nem ismerik a KKV-k a felhőt
- A nehézségek ellenére bíznak a növekedésben a kkv-k
- E-kereskedelem 2.0.: Globál/Lokál? – avagy merre vannak még kiaknázatlan „e-lehetőségek”?
- Az e-kereskedelem dinamikus bővülésére számítanak a magyar cégek
- Évtizedes lemaradásban a KKV-k
- A közösségi média felértékelte a vásárlók pozícióját
- A világnak könyv, nekünk tévé kell a netről
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Küzdelem a csalások ellen: ma már nem elég, ha automatikusan ellenőrizzük az összes tranzakciót
A hagyományos tranzakciómonitorozáson túl egyre nagyobb szerepet kap a hatékonyabb, kockázatelemzés a pénzügyi bűncselekmények elleni harcban. Már nem elég automatikusan ellenőrizni a tranzakciókat és kiszűrni a gyanúsakat; szükség van az ügyfél várható és tényleges tevékenységének vizsgálatára, amelyhez a siker érdekében különböző kockázati mutatók kombinációját kell alkalmazni.
A Jane Goodall Intézet nyerte a Telekom pályázatát
Körforgásban, kölcsönhatásban, közösségben – címmel hirdetett pályázatot kifejezetten magyarországi nonprofit szervezetek számára a Magyar Telekom és a Hello Nonprofit. A felhívásban olyan szervezetek jelentkezését várták, melyek az e-hulladék és a digitális környezetszennyezés csökkentésére; a városi éghajlati alkalmazkodásra; vagy a hazai ökoszisztémák ellenállóképességének támogatására fókuszálnak. A zsűri 21 pályázatból választotta ki a győztes Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, Tesó!” programját, amely 16 millió forint támogatásban részesül.
Az SAP a Joule felturbózásával magasabb sebességre kapcsolja a vállalati AI-forradalmat
Az SAP rendszerei immár a globális kereskedelem 87%-áért felelnek, így a TechEd 2024 konferencián bemutatott innovációk, különösen a generatív AI-t használó Joule asszisztens újításai valódi áttörést hozhatnak az üzleti élet mindennapi gyakorlatában.
Sürgető helyzet: Gazdasági hátrányt okozhat a digitális készségek hiánya
Az uniós átlag alatt teljesít Magyarország az Európai Unió legutóbbi jelentése szerint a digitális készségek terén: a honi lakosság mindössze fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami valamivel elmarad az uniós átlagtól és messzi célnak tűnik az évtized végére kitűzött 80 százalék. A megoldás azonban sürgető, hisz gazdasági hátrányt okozhat a lemaradás.