Prim Hírek

Az újság szerint júliusban kezdődnének ezek a tárgyalások, a két ország között éves rendszerességgel folytatott Stratégai és Gazdasági Párbeszéd újabb fordulójának keretében. Ezek a megbeszélések jelentenék az első diplomáciai erőfeszítést annak a feszültségnek a megoldása érdekében, amely az utóbbi időben alakult ki, miután Washington azt állította, hogy Kína internetes kalózkodással kormányzati és ipari titkokhoz jutott hozzá.
 

Az Egyesült Államok szerint kínai számítógépes kalózok még amerikai fegyverrendszerek adataihoz is hozzáfértek. Peking cáfolja az amerikai vádakat, és azt állítja, hogy maga is internetes hackertámadások célpontja.
 

Szombaton kiberkémkedésssel vádolta meg Kínát az amerikai védelmi miniszter. Chuck Hagel az amerikai és az ázsiai-csendes-óceáni térség védelmi minisztereinek szingapúri találkozóján azt mondta: "Az Egyesült Államokat aggasztja a kibertámadások növekvő fenyegetése". Szerinte a támadások nagy része a kínai kormányhoz, illetve a kínai hadsereghez köthető.
 

A The New York Times emlékeztetett arra, hogy Barack Obama amerikai elnök pénteken Kaliforniában találkozik Hszi Csin-ping kínai államfővel. A két elnök megbeszélésén az egyik központi téma a számítógépes kalózkodás problémaköre lesz, de véleményt cserélnek Észak-Koreáról és Phenjan atomfegyverprogramjáról, amely nem csak az Egyesült Államokat és Dél-Koreát aggasztja, hanem kritikusan tekint arra Kína is.
 

Amerikai hivatalos személyek a júliusban kezdődő kiberbiztonsági tárgyalásoktól nem várnak azonnali jelentős csökkenést a kínai hackertámadások terén. Keith B. Alexander tábornok, az amerikai kiberparancsnokság vezetője és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója szerint a támadások révén "a történelem legnagyobb vagyonátvitele" valósult meg.
 

Washington részéről mégis fontosnak tartják, hogy a kiberbiztonság területén bizonyos normákat és szabályokat fogadjanak el. Még nem világos, hogy hová vezethetnek majd el a tárgyalások. Amerikai szakértők szerint ugyanis az internetes konfliktusokat, amelyekben kormányzati és magánszereplők is rendelkezhetnek kibernetikai fegyverekkel, nem lehet olyan fegyverzetkorlátozási megállapodásokkal szabályozni, mint amilyeneket az Egyesült Államok a Szovjetunióval kötött.
 

A lap rámutatott, hogy a kormányzati és az üzleti számítógépes hálózatok elleni támadásokon kívül egyik fél sem hajlandó nyílt tárgyalásba bocsátkozni a katonai kémkedés kérdéséről. Kínai részről ugyanakkor várhatóan nyomás nehezedik majd az amerikaiakra az olyan kiberfegyverek ügyében, mint amilyet az Egyesült Államok lapjelentések szerint Izraellel közösen Irán ellen vetett be.
 

A The New York Times szerint nincs rá bizonyíték, hogy amerikai kiberfegyvereket kínai célpontok ellen vetettek volna be.