A magyar klaszter Kínáig menetel
Egy hazai szervezet álmai egy másik kontinensen, mégis itthon, Európa szívében. Nem kis célt tűztek ki ők maguk elé, azonban már látszik a fény az alagút végén, méghozzá egyre jobban. De vajon hogyan jön a képbe Kína? A kulcs a „tudástranszfer”, egy izgalmas, sokrétű projekt keretében.
Az OkosRégió Innovációs Klaszter menedzserével, Sárkány Mártával és a projekt igazgatójával, Allaga Tamással beszélgettem az eddig elért eredményekről és a további tervekről.
Az OkosRégió Innovációs Klaszter már közel két éve töretlenül küzd azért, hogy összefogja a különféle piaci szereplőket, és olyan közösséget alakítson ki, amelynek tagjai kooperációra törekedve fokozzák innovációs teljesítményüket és versenyképességüket. Az új technológiák, termékek fejlesztése, valamint a partnerkapcsolatok kialakítása is a klaszter operatív céljai közé tartozik, de a legfontosabb, hogy mindezt összefogva egymással és különféle szervezetekkel együtt valósítsák meg.
Amikor először találkoztam Allaga Tamással, szinte rögtön felvillanyozott a téma, hiszen ez a két éve működő szervezet egyenesen Kínát vette célba, méghozzá nem is akármiért. Az első kínai út alatt fogalmazódott meg a cél: „tudástranszfer”.
Hogy mit is takar ez valójában? Nem kell semmi bonyolultra gondolni: a tudás átadása, méghozzá elméleti és főként gyakorlati formában. A cél a diplomások továbbképzése tapasztalatszerzés útján, szemléletformálás, a világnézet tágítása.
„2011 tavaszán alapítottunk meg az Okosrégió Innovációs Klasztert és 2011 novemberében voltunk először Kínában egy üzleti delegációs úton a kínai kormány meghívásából” – mesélte Allaga Tamás, a projekt igazgatója.
„A klasztertagjaink jelentős többsége valamilyen kapcsolatban áll Kínával 5-10 éve – onnan szereznek be vagy ott vannak kapcsolataik. Ráadásul a legtöbb klasztertagunk valamilyen innovációval vagy kutatással rendelkezik a gazdaság számtalan területén (a mezőgazdaságtól az IT szektoron át az autógyártásig).”
A kínai kapcsolat tehát szerencsére adott volt, vagyis a jó alapra már „csak” építeni kellett. Viszont ez az igazán nagy falat. Ráadásul több ezer kilométer, teljesen más kultúra, más szokások, nyelv és munkamorál. „Egy szakmai gyakornok csereprogram keretén belül hívtunk egy végzős kínai nemzetközi kommunikációs szakon végzett lányt, és vele közösen fogalmazódott meg a projekt alapötlete” – mesélte Tamás, miközben arról faggattam, hogyan is lehet egy ilyen léptékű projektnek nekirugaszkodni.
Amikor Tamás és Sárkány Márta, klasztermenedzser mesélt a közös találkozásokról, tervekről, folyamatokról, akkor értettem meg igazán, hogy mennyi energiát fektettek már a projektbe, mennyi munkán vannak túl, mégis olyan messzinek tűnik még a kitűzött cél. De talán jobb is az ösvényen keresztül felmenni a várba, mint a sziklafalon felkapaszkodva, ahogy szinte bármelyik pillanatban a mélybe zuhanhatunk.
Sárkány Márta (középen) és Allaga Tamás (jobbra)
Az ötlettől a projektig
„Mi azért mentünk ki – mindenki Kína felé fordult, keleti nyitás – olyan lehetőségeket néztük, ami a klaszter számára előnyös lehet. Arra voltunk kíváncsiak, milyen innovációkat tudnánk eladni, milyen üzleti lehetőségeket tudnánk összehozni. Ez alatt az út alatt fogalmazódott meg bennünk, hogy Kína a világ gyárává változott, amire pedig nagy szükségük van, az a tudás, innováció és fejlesztés” – fejtette ki Tamás.
Az alapgondolat kipattanása óta sok minden történt: tervek szövődtek, kezdeményezések indultak. Partnerekkel vették fel a kapcsolatot, felmérték mire lenne igény. Tamás elmesélte, hogy piackutatást végeztek azért, hogy kiderüljön, mit tartanak hasznosnak, fontosnak a kínai fiatalok.
Az eredmények szerint főleg a rövid kurzusok a befutók. Ez alapján állt össze egy kép, miszerint a fiatalok számára két hónap lenne az ideális idő, amit itt töltenének, ennek első felében lenne az elméleti másik felében pedig a gyakorlati fejtágítás. Vagyis személyesen látogatnak el a vállalatokhoz, bekapcsolódhatnak, aktívan részt vehetnek a munkában.
Hogyan lehet őket megfogni?
Vajon miért éri meg nekik hozzánk jönni? Tesszük fel a kérdést mi, magyarok, akiknek az egész ország lakossága akkora, mint náluk egy nagyobb városé. És a válasz pont ebben a mondatban rejlik: ott ők csak egynek számítanak a több millió egyetemistából, nem tudnak kiemelkedni, hiába tanulnak, akad még számos vetélytárs, nagyobb tapasztalattal rendelkezők. És bár nálunk is probléma a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési kérdése, ott ez hatványozottan felerősödik.
Számukra nem az USA, hanem Európa a vérkeringés. „Európaként hirdetjük magunkat, gyere Európa szívébe” – mesélte Tamás, aki azt is kifejtette, hogy majdnem minden kurzus további három országba is eljuttatja őket, főként a közép-európai régióban, de például szaporodás és biológiai kurzus esetében Spanyolországba tudnak menni egy bio kecskefarmra.
„Az itthoni egyetemek ott nem olyan ismertek, azért próbáltuk a kurzusokat világszinten ismert cégekkel, fejlesztőkkel kiegészíteni (pl. Audi), hogy ennek nagyobb fajsúlya legyen” – egészítette ki Márta, aki szerint egységesen a magyar egyetemeknek kell brandet építeni.
A képen (balra) Sárkány Márta látható – kínai lányok körében
Tamás arra is kitért, hogy a különböző kurzusok olyan témák köré csoportosulnak főként, amik jelenleg Ázsiában nagyon felkapottak: például a földrengésbiztos építészet, egészségügy, élelmiszerbiztonság, legfrissebb IT trendek. Másrészt olyan programot állítottak össze, amiben Magyarország a világszínvonalat tudja képviselni.
Mivel gazdagodnak a kurzusok végén?
Oklevelet kapnak, valamint egy ajánlólevelet is. Kínában számukra az egyetlen kitörési lehetőség a tanulás, az a fontos számukra, hogy minél több papírt szerezzenek meg. Amiért jelentkeznek tehát, az a certifikáció. Minden kurzust versennyel zárnak, amit az egyetem értékel, és a részt vevő cégek vezetősége – ők hitelesítik azt is, hogy a jelentkező valóban megfelelt az elvárásoknak.
A másik fontos része a képzésnek a tapasztalatszerzés. A kéthónapos kurzusok alatt egy teljes hónapot adott cégeknél töltenek, így, amit elméletben megtanultak, a gyakorlatban is kamatoztathatják.
Egy, két, hár’ - Kína
Az első pilot program nyár végén, ősz elején indul, ez egy hónapos lesz. Ez további lehetőségeket, ötleteket is felvethet majd, több kvv bevonását eredményezheti, valamint kiderül, milyen kurzusokra mutatkozik valós igény. Tervek között szerepel ugyanis, hogy rövidebb kurzusok is indulnának az aktív üzletemberek számára, akik csak rövidebb időt tudnak munkahelyüktől távol tölteni. Azonban mindez akkor körvonalazódik majd igazán, amikor eldördül a rajtpisztoly.
| A projekt adatai: Projekt neve: Régióra Hangolva - Okos Régió Innovációs Klaszter Projektazonosító: KDOP 1.2.1-11-2011-0021 Projekt időtartama: 2011.09.01. - 2013.08.30. Projekt támogatása: Ft Kedvezményezett: Sárkány Informatikai Zrt. Elérhetőség: info@sarkany.hu, www.sarkany.hu Közreműködő szervezet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Támogató, irányító hatóság: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség |
Kapcsolódó cikkek
- Felvásárlással bővíti oktatási szolgáltatásait a Xerox
- Egy év alatt egymillió informatikust képezne ki Tajvan
- Kínai kiberbűnözők tucatjait fogták el Kenyában
- Ingyenes otthoni Office 365 használattal bővül a Tisztaszoftver program
- Átadták a Rátz Tanár Úr Életműdíjat
- Az internet globális rendjéről szerveztek konferenciát Kínában
- Mától elérhető Windows Phone-on a Duolingo – magyar nyelven is
- Megvannak az Intel Global Challenge nyertesei
- Iskoláknak adományozott számítógépeket az Opel
- A zanza.tv videós oktatóportál segít az egyéni tanulásban
Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ünnepi akciók vagy csapdák: a leggyakoribb online átverések karácsony előtt – figyelmeztet az ESET
Az ünnepi időszakban még inkább megnő az online vásárlások száma, ezzel együtt a csalók aktivitása is. Az ESET kiberbiztonsági szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy karácsony környékén sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy vásárlóként csalás áldozatává váljunk.
Mit kerestünk 2025-ben? – Megérkezett a Google éves toplistája
A Google hagyományosan év végén teszi közzé „Year in Search” összeállítását, amely áttekintést ad arról, milyen témák keltették fel leginkább a felhasználók figyelmét, és mely keresések voltak a legnépszerűbbek. A 2025-ös lista ismét hűen tükrözi az év közéleti, kulturális és szórakoztató eseményeit, izgalmas képet festve többek között a hazai érdeklődési trendekről – olykor meglepő irányokat is kirajzolva.
A jövő motorjai: innovatív vállalkozók és fiatal vezetők a reflektorfényben
Idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Bizalom Gálát, ahol olyan vezetőket méltattak, akik nemcsak értéket teremtenek a munkájuk során, hanem folyamatos inspirációt is jelentenek környezetük számára. A hazai üzleti élet kiemelkedő szereplői hét kategóriában és két különdíjban részesültek. A 2025-ös Leader of The Year díjat Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezetője kapta.
Digitális Érettségi Jelentés: miért nem használják ki a kisvállalkozások az AI-t?
A team.blue, Európa egyik vezető digitális szolgáltatója, ma publikálta legújabb Digitális Érettségi Jelentését, amely feltárja, hogyan viszonyulnak a kontinens kisvállalkozásai a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (AI). A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy bár a vállalkozások többsége nyitott a digitális és AI-megoldásokra, a fő akadály nem a motiváció hiánya, hanem a bizonytalanság és a gyakorlati útmutatás iránti igény.
Mesterséges intelligencia a magyar cégeknél: hol tartunk 2025-ben?
A GKI 2025 júliusában felmérést végzett a hazai vállalatok körében a mesterséges intelligencia (MI) használatáról és elterjedtségéről, amelyre összesen 390 cég adott választ. A felmérés célja az volt, hogy feltárja, mely szektorokban használják leginkább az MI-t, hol tervezik annak bővítését, és mely cégeknél léteznek már belső szabályozások az alkalmazására. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre vonatkozó eredményeket ismertetjük.


