Prim Hírek

A személyes adatok kezelésének szabályait törvény mondja meg.

Mi tartozik a személyes adatok körébe?

Személyes adatok azok, amelyek velünk állnak kapcsolatban és az adatból velünk kapcsolatos következtetés vonható le. Személyes adataink például a nevünk, lakcímünk, és más azonosító adataink is.

Mi az, hogy különleges adat?

A törvény a személyes adatok mellett megkülönbözteti a különleges adatokat. Ezek kezelése még szigorúbb előírások betartásával lehetséges. Különleges adatnak minősülnek például a fajra, nemre, politikai, vallásos meggyőződésre vonatkozó adatok, de ide tartoznak az egészségügyi állapotunkra, kóros szenvedélyeinkre, szexuális életünkre vonatkozó információk is.

Mit jelent az adatkezelés?

Adatkezelésnek minősül, ha mások adatait valamilyen formában összegyűjtik, tárolják, feldolgozzák, rendszerezik, felhasználják, vagy netán továbbítják. Például ilyen értelemben adatkezelő maga a társasház is. Egy társasház kezeli a lakók adatait, például a nevüket, vagy a társasházi közös költséggel kapcsolatos befizetéseket, esetleg elmaradásokat.

Mi a helyzet a társasházaknál? Jogszerűen kezeli a társasház a lakók adatait?

Személyes adatokat, akkor lehet kezelni, ha ahhoz a személy hozzájárult, vagy azt törvény teszi lehetővé, írja elő. A társasházak működését szabályozó törvény pontos rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen adatok és ki által kezelhetőek, illetve milyen formában lehet azt a lakótársak előtt is nyilvánosságra hozni.

A közös költség fizetésével, illetve annak elmaradásával kapcsolatos adatokat a közös képviselők törvény alapján jogosultak és kötelesek kezelni, hiszen enélkül a társasház egy idő után akár működésképtelenné is válhatna. Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha a lakók előtt egyáltalán nem lehetne ismert az, hogy ki és mennyit fizetett be a kötelező közös költségből, illetve mi az, amivel tartozik a közösségnek. A törvény azonban pontosan rögzíti, hogy milyen személyes adat és milyen körben, hogyan kezelhető. Az adatkezelés ugyanis a törvényi korlátokat nem lépheti túl, így például a közös költség kimutatása során a személy neve az, ami a törvény alapján feltüntethető- magyarázza Dr. Kocsis Ildikó.

Kiadható a vevőnek a közös költségről szóló igazolás?

Ebben a körben is a társasházi törvény adja meg a választ, bár a válasz itt már kissé összetettebb.

A törvény lehetővé teszi, hogy a szervezeti-működési szabályzat előírása alapján a tulajdonostárs köteles legyen a közös képviselőnek bejelenteni, ha a lakását eladja és így tulajdonosváltozás történik. Ez azonban még nem hatalmazza fel a közös képviselőt, hogy a közös költségről szóló igazolást a vevőnek adja ki. Annak azonban természetesen nincs akadálya, hogy az ingatlant eladó tulajdonos kérjen ki saját magával kapcsolatban igazolást, majd azt a vevőnek átadja, hiszen személyes adatainkkal kapcsolatban jogosultak vagyunk mindannyian döntést hozni, eldönthetjük, hogy azt kinek adjuk oda.

Természetesen, ha az eladó tulajdonos írásban hozzájárul ahhoz, hogy a közös képviselő a vevő részére adjon tájékoztatást, akkor megtehető, hogy közvetlenül a vevő kapja meg az ingatlanra vonatkozó igazolást.