Interjú Esther Dysonnal

"az információs technika legnagyobb hatalmú nője"

Zsembery Péter, 2000. szeptember 1. 20:33

Esther Dyson "az információs technika legnagyobb hatalmú nője" cím viselője. Sok más mellett az USA kormánya Információ és Szellemi Tulajdon Védelmi Albizottságának társelnöke, valamint az elnök, Bill Clinton exporttanácsának tagja. Talán a legfontosabb funkciója az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) igazgatótanácsi tagsága, ahol tulajdonképpen az IP-cím- és a domainnév-kiosztás menedzsmentjének egyik irányítója.

Esther Dyson legfontosabb vállalkozásai között tartja számon az 1983 óta megjelenő Release 1.0 című havilapot, amely az internet és a szoftverpiac egyik legfontosabb elemző fóruma. Ezenkívül érdekeltségei közé tartozik még legalább harminc különböző vállalkozás, a magyar cégek mezőnyében a CV Online-on kívül pl. a Graphisoft, a Paymentor.com és a szintén magyarországi székhelyű Uproar.com is. Annak idején a CompuServe magyarországi meghonosítását elvégző MEN Kft.-ben is tulajdonos volt, más kérdés, hogy végül a CompuServe-öt bekebelező AOL nem ambicionálta a magyarországi jelenlétet. A CV Online "feltőkésítése" kapcsán az interneten keresztül készítettünk interjút Esther Dysonnal.

- Ön számos olyan céggel van szoros, gyakran befektetői kapcsolatban, amely az interneten használatos új technológiákon alapul. A CV Online hogyan illik bele ezek sorába?

- Saját cégeim, ügyfeleim és versenytársaink egyik legnagyobb problémája a képzett munkaerő hiánya. A CV Online ennek megoldásában segít, nemcsak azzal, hogy összehozza a szakembereket és az állásokat, de hosszú távon úgy is, hogy lehetőséget nyújt a munkavállalóknak/munkaadóknak a továbbképzésre, a tesztelésre és több olyan szolgáltatásra, amely a munkaerő minőségét javítja, és segíthet a munkavállalóknak, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb állást. A CV Online-nak stratégiai helye van a gazdaságban.

- Hogyan kezdődött az együttműködése Jüri Kajlundival?

- Időről időre találkoztam Jüri nevével Steve Carlson Online Europe levelezési listáján. Ott volt ez a Stallion becenevű fickó, aki rendkívül intelligensen és érdekesen, bár kicsit "odamondogatós" stílusban írt. Az egyik levelében megkérdezte: "Hogyan becsülsz föl egy szoftvercéget?" Érdekes kérdés, gondoltam, és egy magánlevélben visszaírtam neki: "Miért érdekel?" E-mailben folytatott hosszú megbeszélések után tavaly találkoztam vele Budapesten a High-Tech Forum idején. őt és Jürgen Tammot (Jüri társa, a cég operatív irányítója) is nagyon szimpatikusnak találtam, és végül úgy döntöttem, hogy pénzzel és talán kapcsolati rendszeremmel is segítem a céget... Főleg a lengyel és a cseh tanácsadók megtalálásában nyújtottam segítséget, akik jó szolgálatot tettek a tevékenység beindításakor abban a két országban. Magyarországon szerencsénk volt a Munkafórummal, amely már befutott cég.

- Mi a véleménye a CV Online munkatársainak egyedülálló, nemzetek feletti páneurópai kooperációjáról? Egyetért azzal, hogy egy ilyen cégszerkezet szükségképpen sokkal erősebb ezen a piacon, mint bármilyen más, hagyományos elrendezés?

- Azt hiszem, a CV Online-t (mint bármilyen más váltakozást) inkább a munkatársak teszik sikeressé. És ami azt illeti, én úgy látom magunkat - úgy is mint jó példát -, mint egy komoly erőt, amely segíthet a régió nemzetközibbé tételében. Ugyanakkor mindez csak erős helyi szervezetekkel lehetséges.

- Tervez további befektetéseket a kelet-európai online állásközvetítő-piacon?

- Feltétlenül, de csak a CV Online-ba.

- Eddig mekkora összeget fektetett a cégbe?

- 300 000 dollár körül, a pontos összeget most nem tudom megmondani.

- Mit gondol, meddig lehet ezt a piacot fejleszteni? Melyek a fejlődés határai, korlátjai? Vannak egyáltalán korlátok?

- A fejlődés legnagyobb akadálya az emberek képtelensége arra, hogy keresztülvigyék ötleteiket, ezért bizonyos fokig a CV Online a piac korlátjait a saját lehetőségeinek tekinti.

- Ez a befektetés mennyiben illik bele az Ön elméletébe, amely szerint jobb a szellemi termékeket ingyen terjeszteni, hogy el lehessen adni a szolgáltatásokat és a kapcsolatokat?

- Hogy pontosítsunk, én azt mondtam: gyakran jobb, nem pedig azt, hogy mindig. Ez üzleti modell kérdése, nem erkölcsi probléma, és a döntés a szellemi tulajdon birtokosáé, nem a vevőé A tartalom egy részét ingyen fogjuk kínálni, hogy eladjuk az egyedülálló szolgáltatásokat, és igazi hozzáadott értéket teremthessünk. (A tartalom ez estben a szolgáltatások "reklámját" is jelentheti.) Pár éven belül egyedül a CV-k alacsony piaci értéket fognak képviselni, bár az információtartalmuk még mindig értékes és fontos lesz.

- Ön több profitorientált és nonprofit szervezettel is kapcsolatban áll. Ez nem okoz feszültségeket életében, karrierjében?

Mennyire kezeli a két területet eltérő módon? Milyen mértékig tudja a nonprofit célokat, kérdéseket és gondolatokat a profitorientált tevékenységeiben is érvényesülni hagyni?

- Az életben és a munkában is szeretem a változatosságot. Úgy gondolom, hogy az ilyen konfliktusok és a kétféle tevékenység céljainak tisztán látása az, ami igazán érdekessé teszi a munkámat. A két tevékenységtípusban az a közös, hogy én általában hosszú távra tervezek. Egyetlen szabályt követek, mégpedig azt, hogy megértetem az emberekkel az eltérő érdeklődésemet, hogy tisztán lássák cselekedeteim motivációját. Amikor két cégem között próbálok együttműködést megvalósítani, általában csak létrehozom a kapcsolatot, és hagyom, hogy eldöntsék, képesek-e együtt dolgozni, s ha igen, milyen feltételek mellett.

- Tevékenységeit és elkötelezettségeit vizsgálva az embernek önkéntelenül is eszébe jut, vajon a sok szerep, hivatás közül melyik áll a legközelebb önhöz: az internet elméleti elemzőjéé, a politikusé vagy a döntéshozóé, a technológiai gurué vagy látnoké, illetve a tanácsadóé? Ha ezek mindegyike egyenlően fontos az Ön számára, akkor ez azt is jelenti, hogy együtt egy egészet alkotnak? Ha igen, akkor mi az adott szerepek jelentősége?

- Ezek a hivatások összeillenek. Én azt szeretem a legjobban, amikor egymásra hatnak, amikor az egyik területen szerzett tudásomat a másik területem hasznosíthatom.

- Rengeteg profitorientált, illetve nonprofit tevékenysége, vállalkozása, szervezeti tagsága között van olyan, amelyik különösen közel áll Önhöz? Van kedvence? Van olyan, amelyik fontosabb, mint a többi? (Gondolok itt az ICANN igazgatótanácsi tagságára, illetve az USA elnökének tanácsadói posztjára.) Ha igen, meg tudná magyarázni, hogy miért?

- Nem fair megkérdezni, hogy melyek a kedvenceim! Az ICANN igazgatótanácsi tagsága egyértelműen fontos (és időrabló) mind nekem, mint a netnek.

- Ma már igazán híres Kelet-Európa-központúságáról. 1993-ban úgy nyilatkozott, hogy azért kezdett Kelet- és Közép-Európa iránt érdeklődni, mert az Egyesült Államok ipara túl "lapos" lett. Ma, amikor a média egyfolytában az évszázad legnagyobb USA-beli gazdasági boomjáról zeng, mik az okai?

- Pontosan ugyanazok. Az Egyesült Államok jól megvan nélkülem is, bár több induló amerikai vállalkozásban is aktív érdekeltségeim vannak. Úgy gondolom, hogy nagyobb hatásfokkal tevékenykedhetek Közép-Európában. Nem szeretek olyan munkát végezni, amelyet bárki más meg tudna csinálni, mert akkor csinálja ő. Igazság szerint elég lusta vagyok, ezért csak olyan dolgokat csinálok, amelyekben igazán hasznos lehetek.

- Elmondaná véleményét a kelet- és közép-európai gazdaságról, iparról, pénzügyekről és kormányzati rendszerekről, különösen ami az interneten történő üzleti lehetőségeket és az információs technológiát illeti?

- Azt hiszem, Európának ez a része jobban ki tudja használni a net előnyeit, mint Nyugat-Európa, mert jobban megérti a változás szükségszerűségét...

- Ön szerint az internet egy önálló gazdasági környezet vagy egy jelenség, amely a hagyományos gazdaságba integrálódik?

- Az internet egy jelenség, amely meg fogja változtatni a hagyományos gazdaságot.

- Milyen mértékig választható el az internethez kötött, online környezet, életforma és a hagyományos, offline világ?

- Ez mindenkinek a saját életében dől el, ezért nincs rá egyetlen válasz. Vannak emberek, akik egész életüket egy környezetben élik le, míg másoknak különböző barátaik vannak otthon, az iskolában, a templomban... Vannak, akik eltérően viselkednek, amikor idegenek közé kerülnek, mások nem. Ugyanez igaz arra is, hogy az emberek hogyan élik az internetre kapcsolt életüket, illetve hogyan az azon kívülit.

- Hogy látja, az átlagos közép-kelet-európai életmódnak milyen mértékig válik részévé az internet - mondjuk az elkövetkező hat hónapban, másfél, illetve öt évben?

- Ez nagyon sokban függ az életkortól. Biztos, hogy a fiatal, iskolázottabb rétegek életének szerves része lesz. Végül szerintem szinte minden területen el fog terjedni.

- Mit tanácsolna a magyar üzletembereknek? Volna esetleg egy tanulságos története vagy valamilyen személyes tanácsa, amelyet felhasználhatnának a karrierjükben?

- Történet most hirtelen nem jut eszembe, de a következőket biztosan tanácsolhatom: Mindig kövess el újabb hibákat! Próbálj ki jó dolgokat, és tanulj belőlük! Kísérletezz! Én sokkal többet tanultam a kudarcaimból, mint a sikereimből. Köztük van például az a kísérlet, hogy sikerre vigyem a CompuServe-öt Magyarországon.

***

Esther Dyson 1951-ben született Svájcban. Apja asztrofizikus, édesanyja matematikus. Esthert 16 éves korában vették fel a Harvardra, ahol az IQ-teszteken 30-40 ponttal teljesített az amúgy is a világ legintelligensebb 2%-át jelentő Mensa-átlagok fölött.

1972-ben végzett a Harvardon, közgazdaságtan szakon.

1974-től 1977-ig a Forbes magazin újságírója.

1977-től 1982-ig a Wall Streeten elemző.

1983-tól pedig saját vállalkozásának, az EDventures Holdingnak, a Release 1.0 kiadójának igazgatója.

***

Íme néhány cég internetcíme Esther Dyson befektetésportfóliójából, hogy érzékeltessük vállalatbirodalmának méreteit és sokrétűségét:

www.graphisoft.com

www.medscape.com

www.uproar.com

www.aurigin.com

www.thebrain.com

www.orchestream.com