Prim Hírek

Elsőként „Távmunka – A bevezetés gyakorlati kérdései" címmel Werner B. Korte, a bonni székhelyű Empirica GmbH ügyvezető igazgatója tartott előadást, amelyben rövid áttekintést adott a távmunka széles körű alkalmazásának lehetőségeiről, majd néhány gyakorlati példa bemutatásán keresztül a távmunka bevezetésének javasolt lépéseit vázolta fel. Az ún. ötlépcsős fázismodell az előkészítésen, a koncepciókidolgozáson és a bevezetésen át ível a megvalósításig, valamint az ellenőrzésig. Werner B. Korte elmondta, hogy a távmunkának legtöbbször a vállalati menedzsment a legnagyobb ellenzője, mert attól tartanak, hogy a vezetői hatalom kicsúszik a kezükből. Ennek ellenére lenyűgöző az az arány, amely a távmunka németországi térhódítását jelzi: öt év alatt 35 százalékkal nőtt az otthonukban dolgozók aránya.

2005-ben várhatóan 16 millió távmunkás lesz Európában – Finnországban például várhatóan a foglalkoztatottak 30 százaléka dolgozik majd így. Véleménye szerint a nők távmunkába való bevonásával kell cselekedni a „digitális megosztottság" ellen – jelenleg ugyanis a távmunkások jelentős része magasan képzett, rendkívüli mobilitással rendelkező férfi.

Imogen Bertin, aki 15 éve távmunkás, az írországi Cork Teleworking vezetőjeként számolt be a helyi megvalósításról. A távmunka elterjedését Írországban a közlekedés zsúfoltságától a magas színvonalú információs technológiára épülő iparágakig több tényező is indokolja. Sőt az ír kormány erőteljes intézkedéseket hozott a távmunka népszerűsítésére, beleértve a szakszervezetek, a munkaadók, illetve az állami szféra által egyeztetett és kidolgozott távmunkakódex megalkotását is.

A következő előadás témája a távmunkatréning volt „Oktatási szükségletek és opciók" alcímmel. Nana Luke, a Telework Ireland elnök asszonya prezentációjában először azokat a készségeket és valós oktatási igényeket vázolta fel, amelyek a távmunkások (vállalkozók és alkalmazottak), a távmunkaadók és távmunkamenedzserek, illetve a teleház- és telekunyhó-vezetők számára szükségesek, majd ismertette azokat az oktatási formákat, melyek az Európai Unió különböző programjainak részeként már kidolgozásra kerültek.

Az ebédszünetet követően „A távmunka megvalósításának áttekintése" címmel Sheila McCaffrey, az észak-írországi KITE Ltd. igazgató asszonya személyes tapasztalataik alapján beszélt, az Egyesült Királyság és a TCA (Telework Association) oldaláról ismertetve a távmunka ottani fejlődését és jelenét. Betekintést adott a KITE Ltd.-nél bevezetett és alkalmazott távmunkamódszerekbe is. Cégük központja egy négyezer lelkes, az észak-ír határon található községben működik.

Steve McPherson, a British Telecom Workstyle Consultancy Group főtanácsadója előadásából kiderült, hogy a British Telecom munkatársainak olyan munkakörnyezetet és munkafeltételeket kíván teremteni, amelyek mellett hatékonyabban tudják teljesíteni feladataikat, és ezáltal jobb szolgáltatást tudnak nyújtani a cég ügyfeleinek. Ez a felfogás tekintetbe veszi az üzlet, a munkacsoport és az egyén szükségleteinek fejlődését, változását.

A konferencián az állami döntéshozók, a vállalatok és a sajtó képviselői mellett potenciális távmunkavállalók és a szakszervezetek, a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek képviselői is megjelentek, s a konferencia záró szakaszában a nyílt fórum alkalmával kihasználták a lehetőséget: kérdéseikre készségesen válaszoltak az előadók, illetve közösen megvitatták a felvetődött gondolatokat.

Hazai helyzet

Wesselényi Andrea szakújságíró „A távmunka helyzete és lehetőségei Magyarországon 2001-ben" címmel a Psyma Hungary 2000. évi, valamint a BME–UNESCO ITTK idei távmunkakutatásainak eredményei alapján ismertette a hazai helyzetet. Véleménye szerint sokan helytelenül értelmezik jelentését, jelentőségét, és ma is számos tévhit él a köztudatban a távmunkával kapcsolatban Magyarországon. Vannak, akik otthonukba zárt, világtól elszigetelt, önkizsákmányoló rabszolgáknak képzelik a távmunkásokat, és létezik egy rózsaszínű álom is az otthonról dolgozó kismamák és mozgáskorlátozottak tömegeiről, a munkanélküliség elleni csodaszerről.

Az elmúlt években Magyarországon végzett távmunkakutatások azt mutatják, hogy hazánkban – szemben az 6%-kal – az 1%-ot sem éri el a távmunkások aránya.

A vállalatvezetők többsége képtelen elsajátítani a távolról való menedzselés képességét, az objektív eredménymérésen alapuló ellenőrzést, ami a távmunka egyik fontos alapja. A szemléletváltás nem valósítható meg egy konzervatív munkaszervezésre épülő szervezetben, ahol az értékelés a dolgozók jelenléte, nem pedig munkájuk eredménye alapján történik. Ráadásul a vállalatok ma még túlságosan költségesnek tartják a távmunkahelyek kialakítását. A változást lassítja számos objektív tényező is, a makrogazdasági faktortól kezdve a lakóterek átlagos méretéig. Szemben az amerikai 50% fölötti vagy az európai 40% körüli penetrációval, Magyarországon csupán az otthonok 18-20%-ában található személyi számítógép, s ezek harmada elavult, munkavégzésre, gyors adatcserére aligha alkalmas. Az internetezők száma sem nőtt az elmúlt években jelentős mértékben – a lakosság kb. egytizede használja az internetet –, a távközlési díjak magasak, napközben az online kapcsolattartás luxus.

Ugyanakkor a KSH adatai szerint Magyarországon ma minden harmadik foglalkoztatott számítógéppel dolgozik. Ha ezek megfelelő sávszélességű és biztonságos összeköttetésben állnának a vállalati irodával, onnan távolra, az otthonokba is kihelyezhető volna a munka egy része. A lehetőség tehát elvileg adott, a feltételek változásával várhatóan itthon is nő majd a távmunka-lehetőségek száma.