Prim Hírek

Az idei tanácskozáson két fő témakört jártak körbe az előadók és a vitában részt vevők: a posta és a vezeték nélküli távközlés aktuális kérdéseit. "Hogy kerül a csizma az asztalra?" - kérdezték többen, amikor az infokommunikáció címszó alatt a posta nevével találkoztak. Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk Frischmann Gábornak, a HíF új elnökének idevágó indoklását, csak egy jellemző állítását idézzük: "a posta nem hagyható ki az általános konvergenciai folyamatból".

A summás megállapítás mögött egyre érzékelhetőbbé válik a posta háza táján tapasztalható nyüzsgésből, hogy az egykori "állami levélhordó" aktív információpiaci szereplővé kíván válni. Akár ezt is jellemezheti, hogy Krupanics Sándor elnök-vezérigazgatót az utolsó pillanatban szólította külföldre az üzleti világ, s így helyette Szivi László, a posta főigazgatója beszélt a konvergenciának a postákra gyakorolt hatásáról és a modernizálási folyamatról. A görög mitológiától az elektronikus kereskedelmig ívelő előadása immár egyértelműen igazolta a szervezők postai "elkötelezettségét". E mögött persze valódi eredmények, tervek és lehetőségek állnak. Csak példaként említjük a teleházaknak is otthont adó falusi telepostaházakat, a különféle intézmények, vállalatok tömeges levelezésének elektronikus fogadására és feldolgozására, de valódi papíron, borítékban történő kézbesítésére szolgáló "hibrid levelet", az e-commerce-ben rejlő postai lehetőségeket. A postának még mindig hatalmas a bizalmi tőkéje - állította a főigazgató -, s ez predesztinálja arra, hogy jelentős szerepet vállaljon az elektronikus aláírások hitelesítésében.

A nemzeti postaszolgáltató piaci elképzelései mellett megismerhették a résztvevők a WTO-egyezményeknek a postákra gyakorolt hatását, az UPU-nál (Egyetemes Postaegyesület) zajló reformokat, az EU postai szabályozási trendjeit, illetve a hazai szabályozás liberalizációját is.

Egyfajta reneszánszát éljük a rádiókommunikációnak, az éteren keresztül történő adatátvitelnek - mondta Zombory László, a Nemzetközi Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, utalva arra, hogy a morzejelek csipogásától indulva a réz- és fényvezetős kábeleken át mára ismét a földfelszíni és műholdas jelsugárzás újabb lehetőségeinek kiaknázásához fogtunk. Már az elnök által vezetett szekció kérdésként megfogalmazott címe is izgalmas: "Evolúció vagy revolúció a rádiókommunikációban?"

Egyértelmű válasz persze nincs, vannak viszont tények, jelenségek és trendek. Ez utóbbiakat idézve Pap László, a HTE elnöke a globalizálódásról, a digitalizálódásról, a mobilitásról, az integrálódásról, a konvergenciáról beszélt. Jellemző a szolgáltatások infrastruktúrájának egységessé válása, a csomag- és vonalkapcsolási rendszerek egységes technológiája, a lokális számítógép-hálózatok és a távközlési rendszerek integrációja, az Internet Protokoll távközlési alkalmazásainak terjedése, a mobilitás a számítástechnikában és az informatikai rendszerekben.

A drámai változásokban kiemelt és meghatározó szerepe van a mobiltávközlésnek. A leginkább UMTS rövidítéssel emlegetett harmadik generációs rendszerek minden korábbi mobilszolgáltatást támogatnak, elérik a fix hálózat minőségi paramétereit, megnövekszik a kapacitás, hatékonyabbá válik a frekvenciakihasználás, olcsó, kisméretű készülékek jelennek meg, és erősödik az adatbiztonság.

A harmadik generáció utáni technológiák feladata a széles sávú mobilrendszerek megvalósítása. Cél a 155 Mbps sebesség elérése a 60 GHz-es sávban. Ugyancsak fontos cél a hordozható számítógépes hozzáférés megteremtése.

Bár Frischmann Gábor a megnyitó előadást tartotta, mi beszámolónk végén idézzük fel "Találkozások a harmadik évezred kihívásaival" című előadását. A következő évezred immár nem a technológiáról szól, hanem az információs társadalomról. Ennek technológiai bázisa viszonylag könnyebben megteremthető, ezért fontosabbnak tűnik, hogy a világ különböző részein hogyan tudják hasznosítani az infokommunikációs vívmányokat, illetve azok mennyire lesznek hozzáférhetőek. Az előadó épp ezért inkább egy új fogalom, a fenntartható társadalom lehetőségét vizsgálta.

Fontos lenne, hogy az infokom világában a piaci szereplők a profitorientált szemléletet küldetésorientált látásmóddal váltsák fel. A legtöbb mai vezető cég ugyanis a saját küldetésében nemes, az információs társadalmat szolgáló célokat fogalmazott meg, feladatuk tehát immár csak az annak megfelelő viselkedés.