Prim Hírek

Az elsősorban a versenyszférából, tovább szűkítve a pénzintézeti és távközlési vállalkozásoktól érkező IT-, esetenként vállalatvezetők negyede a technológiai fejlettség terén élenjáró skandináv országokból érkezett, negyede pedig Nagy-Britanniából. Szép számmal - mintegy 750-an - képviseltették magukat a konferenciának otthont adó franciák, és összesen közel ezren jöttek az Egyesült Államokból, Németországból, illetve Olaszországból. A fennmaradó néhány száz - országonként 2-30 - résztvevő közül mindössze száz körüli volt a korábbi szocialista országokból Cannes-ba látogatók száma - közel egyharmaduk Magyarországról érkezett. Ez utóbbi térség látszólag kisebb érdeklődésére magyarázat lehet a hazai viszonyokhoz képest igen borsos regisztrációs díj, ami a konferencia vaskos, mintegy 8 kilónyi, előrejelzésekkel teli jegyzeteit végiglapozva s az idén bevezetett "One to One" szekciókat kihasználva - ahol egyedi problémáikra választ várva konzultálhattak fejenként félórát az igényüket időben jelző résztvevők a GartnerGroup szakértőivel - esetenként megtérülhet, vagy akár meg is sokszorozódhat.

Fékez a harmadik világ

Az idei szimpózium kétségkívül legfelkapottabb témájának az e-business, az e-commerce és a telekommunikáció bizonyult. Az ezekkel kapcsolatos előrejelzésekre csaknem minden résztvevő kíváncsi volt, így a nyitónap első órájában erről folyt kerekasztal-beszélgetés a vezető gyártók és a GartnerGroup vezetői részvételével. Emellett a minőségi ügyfélkiszolgálás és a döntés-előkészítés támogatásával, valamint az ERP rendszerekkel és a vállalaton belüli, illetve az üzleti és a felhasználókkal történő kommunikációs lehetőségekkel foglalkozó előrejelzésekre voltak sokan kíváncsiak.

Mielőtt végigfutunk a legizgalmasabb területeket érintő előrejelzéseken, érdemes az említett kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Oracle-képviselő szavait megszívlelni, aki figyelmeztetésként két komoly problémára hívta fel a figyelmet az internet, az elektronikus üzletvitel, illetve kereskedelem terjedésével kapcsolatban. Az egyik a már a korábbi technikai forradalomból is kimaradt harmadik világ helyzete, amelynek országai - nem tudván lépést tartani a hétmérföldes léptekkel haladó technikai fejlődődéssel - úgy üzleti, mint a személyek közötti kapcsolat szintjén óhatatlanul, szinte teljes mértékben elszigetelődnek a fejlett országoktól, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. A másik a nyelv miatti hátat fordítás az új technikáknak, amire példaként a dél-európai országok közül az internetfelhasználás terén a többi európai országhoz viszonyítva jelentősen lemaradó Portugáliát és Spanyolországot említette. A fentiekre teljes körű megoldás még nem született, de már nem sokáig várathat magára.

A hagyományos e-business halála

A GartnerGroup elemzői szerint 2001-re az e-business életgörbéje a kiábrándultság szakaszába ér, és 80 százalék annak a valószínűsége, hogy a 2006 és 2008 közötti években az elektronikus üzletvitel - mai formájában - nem lesz része a vezetési és technológiai tevékenység eszköztárának.

A ma még teljes mértékben az IT-vel összefüggésbe hozott e-business-szel és az elmúlt évek Y2K-ügyével kapcsolatos viták, fejtegetések a szakértők szerint veszedelmesen hasonlítanak egymásra, és végkifejletük is azonos lesz - újabb jelentős profitot sejtető tevékenységek, üzleti lehetőségek jelennek meg a piacon, és ezek igen gyorsan elterelik majd a fentiekről a menedzsment figyelmét. A 2006 és 2008 közötti években az internet a vállalatok folyamatainak szerves részévé válik, így az e-business is teljes mértékben beágyazódik üzletvitelükbe. Ettől kezdve az e-business lekerül a napirendről, a történelem enyészetébe küldve egyúttal az átmenetet túlélni képtelen "tégla és habarcs" technikájú, azaz a hagyományos, illetve a fentiekre épült "dat.com" vállalkozásokat. A fenti szakaszt azonban néhány nevezetes piaci fázis előzi meg az 1990 és 1996 közötti időszakkal induló - a web és az internet konvergenciája által jellemzett technológiai robbanással a webes kereskedelem burjánzása előtt utat nyitó - e-business életgörbén. Induláskor a "dot.com" pionírjait hatalmas sikerrel kecsegtető e-business megváltoztatta az addig ismert üzleti modelleket, és 1997-98-ra Amerikában már létrejöttek a kizárólag webkereskedelmen alapuló, milliárd dolláros nagyságrendű vállalkozások - ezek hatása a manapság tapasztalt e-business csúcs. Az 1998-as karácsony Amerikában az e-business bűvöletében zajlott, majd 1999-ben már Amerikán kívül is gyors fejlődésnek indult az új üzletág, amihez Európában jelentősen hozzájárult az angol Dixons vállalat tulajdonában lévő "free ISP" (Internet Service Provider), a Freeserve. Az e-business életciklusgörbéje 2000-re éri el csúcsát - amikorra már a tradicionális vállalatok is belehajszolják magukat ebbe az új üzleti formába, a digitális vállalkozások pedig tovább folytatják a "klikküzletek" alapítását, reménykedve, hogy megismételhetik a korai szakasz néhány "sikertörténetét". Azonban ez az eszeveszett verseny átgondolatlan, hibás lépések sorozatát kényszeríti ki a vállalatok jelentős részénél; ilyen a nem megfelelő vagy rossz irányú üzleti stratégia, a szegényes tervezés vagy a túl hosszúra nyúló implementációk. Az e-business projektek sikertelenségi rátája akár 75%-ig is felkúszhat. A GartnerGroup arra figyelmeztet, hogy a csúcs csak nagyon rövid ideig tart, és 2001 elejére - érzékelve az e-business irányába tett kísérletek eredménytelenségét - mind a hagyományos, mind a "dot.com" típusú vállalkozások bekerülhetnek a "kiábrándultság gödrébe".

Az életciklusgörbe 2001 és 2004 közötti szakaszát a kiábrándultság gödrének nevezhetjük, amely idő alatt mind a tradicionális, mind a "dot.com" vállalkozások sorozatos hibákat követnek el, így a szervezetek jelentős hányada szkeptikussá válik, hogy valaha is megtérülnek-e az e-businessbe történt befektetései.

A GartnerGroup e-business átalakulással foglalkozó alelnöke, Alexander Drobik a szimpóziumon erősen kihangsúlyozta, hogy a fentiek nem azt jelentik, hogy rossz és elhibázott lépés az "e"-be történő transzformáció, hanem rossz üzleti modellekből, elhibázott stratégiákból és implementációkból eredő hibákról van szó. Drobik optimista, és úgy gondolja, hogy a hátralévő években képesek lesznek még az üzletek tanulni azoktól a szervezetektől, amelyek szántak időt arra, hogy mindezt jól tegyék. Vagyis szerinte azok a vállalatok maradnak talpon, amelyek

1/ megértik, hogy mind a hagyományos (tégla és habarcs), mind a "klikk" vállalkozásoknak szükségük van jól felépített stratégiára;

2/ ki is alakítják a technikai és piaci döntéseket meghatározó stratégiákat;

3/ megfelelően menedzselték szervezetük "e"-re történő átállását.

Ezek az üzletek a 2004-2006-ra tehető "felvilágosodás lejtője" fázis alatt - többnyire a "tégla és klikk" keveréket alkalmazva - optimalizálni tudják majd e-businessüket, és túlélőként kecmereghetnek ki ebből a szakaszból, s simább átmenetük lesz a 2006 és 2008 közötti "posztnet" periódusba, ahol az e-business már teljesen beolvad a szervezetek üzleti folyamataiba, és e-business helyett ismét csak businessről beszélünk.