Jogsértő-e az esti fényekkel kivilágított Eiffel-tornyot lefotózni?

forrás: Prím Online, 2023. június 19. 18:50

Vajon mi a helyzet a koppenhágai Kis hableány szobráról vagy a brüsszeli Atomiumról készült fényképfelvételekkel? Mit mond a magyar szabályozás? Szigorúbb vagy enyhébb, mint az európai? A nyári utazások előtt jó tisztában lenni a szabályokkal, melyeket dr. Kiss Dóra Bernadett, az Oppenheim szakértője ismertet. 

A szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásához nincs szükség engedélyre, ha a védelmi idő, azaz a szerző halálától a törvényben meghatározott idő már eltelt. Azon művek, amelyek még nem váltak a közkincs részévé is felhasználhatóak bizonyos esetekben engedély nélkül, azonban a jogalkotó erre csak szűk körben ad teret. 

 

Amíg a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotások látképe hazánkban a szerző hozzájárulása és díjazása nélkül elkészíthető és felhasználható, addig az Európai Unió egyes országában a látkép elkészítésére és felhasználására jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak. A fenti nevezetességekben közös pont, hogy a Magyarországon alkalmazandó relatíve teljeskörű panorámaszabadság nem vonatkozik rájuk. Esetükben a köztéri fotózás korlátozott, amelynek mértéke országonként eltérő, és különböző aspektusból kerül megközelítésre. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy a panorámaszabadság hazánkban, Franciaországban és Dániában milyen mértékben érvényesül.

 

A laza portugálok

 

A panorámaszabadság elve az Európai Unión belül Portugáliában érvényesül a legteljesebb módon. A portugál szabályozás értelmében valamennyi, nemcsak a szabadban, hanem a nyilvánosság számára is elérhető zárt, belső térben, állandó jelleggel felállított alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazása nélkül elkészíthető és felhasználható. A panorámaszabadság továbbá nemcsak a magáncélú, hanem a kereskedelmi célú felhasználásra is kiterjed. Továbbá, a panorámaszabadság elvére hivatkozhat természetes személy, szervezet vagy gazdasági társaság is. A panorámaszabadság egyedüli korlátja a szabad felhasználások általános korlátja, az úgynevezett háromlépcsős teszt. Eszerint a szabad felhasználás csak olyan „különleges esetekre” vonatkozhat, amely magalapozott társadalmi, jogpolitikai indokokon alapul. A felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit. Kiemeljük, hogy a portugál rendszerben a panorámaszabadság csak a szerzői vagyoni jogok tekintetében érvényesül, a szerző személyhez fűződő jogai tekintetében nem. Vagyis, a látkép felhasználása során a felhasználás jellegétől függően fel kell tüntetni az alkotás szerzője nevét. 

 

Mi a helyzet Magyarországon a panorámaszabadsággal? 

 

Hazánkban a fenti szabályozáshoz képest minimálisan szűkebb körben érvényesül a látképek szabad felhasználása. Szerzői jogi törvényünk a panorámaszabadság elvének az érvényesüléséhez három feltétel együttes fennállását követeli meg. 

 

Egyrészt az alkotásnak szabadban kell lennie, nem lehet épületben. Így egy múzeumban kiállított képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásról készült fénykép esetében nem lehet a panorámaszabadság elvére hivatkozni. Másrészt, az alkotásnak nyilvános helyen kell lennie. Nem lehet szabad felhasználásra hivatkozni olyan műről készült látkép elkészítése és felhasználása esetén, amely magánterületen van, még akkor sem, ha egyébként az alkotás a szabadban, például egy családi ház kertjében áll. Példaként említhető meg továbbá a miskolci Deszkatemplom belső teréről készült képeknek a reklámozás céljából történő felhasználásának a kérdése is. Vajon a felhasználó ebben az esetben hivatkozhatott volna-e a panorámaszabadságra mint szabad felhasználásra? Ugyan a templom szabadon látogatható, azonban a fényképfelvételek nem a szabadban, hanem a templom belső terében készültek. A panorámaszabadság egyik feltétele, vagyis az, hogy a látképnek „szabadban” kell elkészülnie nem teljesült volna a fenti esetben. A templombelsőről készült fényképfelvételeknek a kereskedelmi célú felhasználásához engedélyre és díj megfizetésére lett volna szükség, mivel az épület tervezőjének – mint szerzőnek – a halálától számított 70 év még nem telt el. 

 

Harmadrészt, a műnek állandó jelleggel, nem pedig alkalomszerűen vagy ideiglenesen kell felállítva lennie. A szabad felhasználásra tehát nem lehet hivatkozni olyan alkotások esetében sem, amelyek az elbontás szándékával kerültek felállításra, így például karácsonyi vásárra épített faházak, színpadok, fesztiválsátrak is kiesnek a szabad felhasználás alól. Manapság jellemző, hogy fotó- és plakátkiállításokra közterületeken kerül sor. Mivel az említett kiállítások jellemzően csak ideiglenes jelleggel kerülnek megrendezésre, egy szabadtéri, időszaki kiállításról készült látkép készítése és annak kereskedelmi célú felhasználása engedélyköteles, és díjfizetési kötelezettséget von maga után. 

 

dr. Kiss Dóra Bernadett

„A bírósági esetjog egy korábbi ügyben egy családi ház tetőszerkezetét bemutató fénykép közzétételét mint felhasználást jogosulatlannak talált, mivel arra a szerző engedélye nélkül került sor. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a fényképfelvétel nem minősült olyan látképnek, amely szerzői hozzájárulás és díjfizetés nélkül szabadon felhasználható lenne. Miután az ingatlan, amelyről a fénykép készült nem vonható a szabadban, nyilvános helyen felállított építészeti alkotások körébe, ezért arra nem vonatkozik a panorámaszabadság kivétele” – ismerteti dr. Kiss Dóra Bernadett.

 

Fontos kiemelni, hogy hazánkban a panorámaszabadság teljeskörűsége abban is megnyilvánul, hogy a szabad felhasználás egyaránt vonatkozik a magáncélú és kereskedelmi célú felhasználásra. Így építészeti, képzőművészeti és iparművészeti alkotásról készült látkép haszonszerzési szándékkal, például egy termék, szolgáltatás reklámozása keretében a szerző engedélye és díj megfizetése nélkül felhasználható. 

 

pixabay.com

 

Dánia és Belgium szigorúbb

 

Dániában a panorámaszabadság a fentiekben ismertetett esetekhez képest szűkebb körben érvényesül. A műalkotások képi formában történő többszörözése és nyilvánossághoz közvetítése csak akkor esik a szabad felhasználás körébe, ha a másodlagos felhasználásnak a műalkotás nem fő eleme, motívuma, továbbá arra magáncélból kerül sor. 

 

Érdekesség, hogy a közelmúltban a dán fellebbviteli bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte az egyik országos terjesztésű újságot, mivel Koppenhága egyik fő nevezetességéről, a Kis hableány szobráról készült fényképfelvételt közölt az egyik lapszámában. A műalkotás másodlagos felhasználására jelen ügyben azonban nem volt alkalmazható a panorámaszabadság, mivel a dán joggyakorlat szerint a fényképeknek a médiában történő felhasználása jellemzően üzleti célú felhasználásnak minősül. Mivel a szobor alkotójának halálától számított 70 év még nem telt le, így a műről készült fényképfelvételnek a kereskedelmi célú felhasználásához egészen 2029-ig várni kell, amikor az alkotás a fenti határidő leteltét követően közkinccsé válik.

 

Kiemelendő, hogy Belgiumban sem alkalmazható a panorámaszabadság a kereskedelmi célú felhasználásokra. Így az Atomium látképének reklámcélú felhasználása előzetes engedélyhez kötött és jogdíjfizetési kötelezettséget von maga után.

 

freepik.com

 

Párizs és az Eiffel-torony

 

Természetesen okkal merülhet fel bennünk kérdésként, hogy mi a helyzet az Eiffel torony kereskedelmi célú felhasználásával, hiszen a torony mint építészeti alkotás esetében Gustave Eiffel halálától számított hetven év eltelt, így mint építészeti alkotás a közkincs részévé vált, szabadon felhasználható. A torony nappal, természetes fényben reklámfilm tárgya lehet, szerepelhet filmben, videóklipben, vagy influencer-kampányban. Amint lemegy a nap, és a torony esti fényei kigyúlnak a teljeskörű szabad felhasználás már csak korlátozott mértékben érvényesül. Ugyanis az Eiffel-tornyot 1985-ben „koronázták meg” a Golden Lighting elnevezésű fényshow-val, amely mint egyéni, eredeti jelleggel bíró művészeti alkotás, szerzői jogi védelem alatt áll. A fényjátékon fennálló szerzői jog jogosultja a SETE (La Societe d'Exploitation de la Tour Eiffel) elnevezésű társaság, így az éjszakai fényekben tündöklő toronyról készült látképeknek természetes személyek magáncélú felhasználása kivételével bármely más felhasználása engedélyhez kötött és jogdíjköteles, amelynek összegét minden egyes felhasználás esetén egyénileg határoz meg a jogosult a felhasználási módra tekintettel. 

 

„Érdekesség, hogy az Eiffel-torony esetében a kizárólagos jogok kapcsán nemcsak szerzői jogi védelemről, hanem védjegyoltalomról is érdemes említést tenni” – magyarázza az Oppenheim szakértője. Párizs városa mint kettős – települési és megyei – önkormányzatisággal bíró területi egység több olyan európai uniós védjegy jogosultja, amely az Eiffel-torony különböző stilizált megjelenítését oltalmazza. Az ábrás védjegyek jellemzően különféle merchandise termékekre állnak oltalom alatt, így a megjelöléseknek többek között parfümökkel, gyertyákkal, órákkal, papírírószerekkel, táskákkal, ruházati termékekkel, különféle snack ételekkel kapcsolatos használatához a védjegyjogosult engedélye és védjegyhasználati díj megfizetése szükséges.

 

Akadnak tisztázatlan kérdések

 

A panorámaszabadság témakörében kérdésként merülhet fel, hogy milyen feltételek vonatkozhatnak vajon arra az esetre, ha egy irodalmi mű egy köztéri szobor vagy épület részét képezi, például egy emléktáblán. „Véleményünk szerint ilyen esetben az irodalmi mű felhasználásának kérdéskörét el kellene választani azon épületnek vagy szobornak a felhasználásától, amelyen az irodalmi mű szerepel. Úgyszintén nem egyértelmű, hogy vajon a gyorsan erodálódó szobrok, így például jég- és hószobrok látképének a felhasználása eshet-e a panorámaszabadság hatálya alá? Álláspontunk szerint, amennyiben e szobrok fennállásuk alatt végig a szabadban, nyilvános helyen maradnak, tehát alkotójuk azokat állandó jelleggel helyezte ki, úgy vonatkozik rájuk a panorámaszabadság elve. Ha azonban a jégszobrot csak néhány órára állítják ki, majd utána egy jégkamrába elszállítják, akkor a tartós jelleg nem érvényesül, és a róluk készült látkép felhasználása nem esik a szabad felhasználás hatálya alá” – zárja dr. Kiss Dóra Bernadett. 

 

Nyitókép: pixabay.com

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Magyar siker a bahreini Forma 1-en

2024. február 21. 16:15

Közös mentorprogramot indít a Corvinus és az OTP

2024. február 20. 11:27

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2023 díjazottjai!

2024. február 8. 09:30

Számos díjjal jutalmazták az LG innovációit a 2024-es CES-en

2024. január 29. 16:07