Prim Hírek

Ezen a nyelven irányította az i.e. XXIV. században Nagy Sargon akkád király a világ feltehetően első birodalmát, és ezt a nyelvet használta i.e. 1700 táján Hammurábi is, hogy megalkossa az emberiség mai ismeretek szerint első törvénykönyvét. Ezen a nyelven született a Gilgames eposz, a világirodalom legősibb remeke, és ezen a nyelven vigasztalta a folyton szülőföldje zöld vidékei után sóvárgó feleségét II. Nabú-kudurri-uszur, vagy más néven Nabukodonozor babilóniai uralkodó, mielőtt megépíttette az ókori világ egyik csodáját, Szemirámisz függőkertjét.

Az akkádot használták különböző vállalkozásokhoz, például a földek öntözése, a megtermelt gabona szállítása és jövendőmondás során. A babilóniai szövegekben határozott utasítások találhatók arra vonatkozóan is, hogyan kell kiolvasni egy leölt juh májából a jövőt.

Egy közelmúltban rendezett tanácskozáson történészek, régészek és az ősi sémi nyelvek szakértői méltatták a szótárat, amelyről Gil Stein, az egyetem Keleti Intézetének igazgatója azt mondta, hogy "nélkülözhetetlen kutatási segédlet bármely tudós számára, aki a mezopotámiai civilizáció írásos emlékeit akarja kutatni". Jerrold Cooper, a Johns Hopkins Egyetem sémi nyelvekkel foglalkozó emeritus professzora szerint a szótár jelentősége felmérhetetlen. "Az ékírás leggazdagabb tárháza" - utalt a suméroknak az i.e. negyedik évezredben Mezopotámiában kialakult írására.

Valószínűleg ez volt a világ első írásrendszere, és azok a városállamok pedig, amelyek a mai Irak és részben Szíria területén a Tigris és az Eufrátesz folyó mentén kialakultak, a legrégebbi városi, írást használó civilizációk.

Kultúrára nyíló ablakok

A szótár 28 ezer olyan, az i.e. 2500 és i.sz. 100 között használt szót tartalmaz, amelynek sikerült megfejteni a különböző jelentésárnyalatait.

A precíz, aprólékos kutatómunkával létrehozott nagy mű címe - Chicagói Asszír Szótár - azonban furcsa módon idejétmúlt, téves. Amikor James Henry Breasted, a Keleti Intézet alapítója 1921-ben elkezdte a munkát, a rendelkezésére álló írott anyag jelentős részét asszír uralkodókhoz kötötték. A bibliai utalások is azt a benyomást erősítették, hogy az asszír megjelölés az ókori sémi nyelvek többségének a szinonimája, ezért máig rendszeresen használják kutatások megjelölésekor. Valójában azonban a mezopotámiai alapnyelv az akkád.

Maga a szótár inkább nevezhető enciklopédiának, mintsem szavak és meghatározások átfogó gyűjteményének. Sok olyan szó után, amelynek több jelentése van és kiterjedt történelmi gondolattársításra kínál lehetőséget, több oldalnyi irodalmi, jogi, vallási, a gazdasági és a mindennapi életben használatos beszédből vett idézet következik. Az "umu" szóhoz, amelynek a jelentése "nap", például tizenhét oldalnyi szöveg tartozik.

A rabszolgát jelentő "ardu" szó után részletes ismertetés található a mezopotámiai rabszolgaságról, annak a helyi kultúrában betöltött szerepéről. Az pedig megítélés dolga, hogy miként vélekedik valaki egy társadalomról, amelynek egyik legsokoldalúbb igéje a "kalu", amely jelentheti azt, hogy fogva tartani, de azt is, hogy halasztani, visszatartani, őrizni, félbeszakítani - és így tovább. A "di nu" kifejezés, akárcsak az angol "case" szó - mutatott rá Jerrold Cooper a The New York Timesnak - utalhat perre, jogi keresetre, ítéletre vagy általában a jogra.

"Minden szó, minden kifejezés egy a kultúrára nyíló ablak" - fogalmazott Martha T. Roth, aki 1979-től dolgozott a szótáron, és 1996 óta a főszerkesztője volt.

Alap, amelyre minden egyéb kutatás épül

Még egy holt nyelv is válthat ki élénk vitákat, ahogy a munkálatokban hosszú ideig részt vevő Matthew W. Stolper, a Chicagói Egyetem professzora írta egyszer. A szótárban lévő fordítások szerinte széles skálát fognak át "a megkérdőjelezhetetlen bizonyítékon alapuló megállapításoktól a bizonytalan adatra támaszkodó provokatív feltételezésekig".

Martha T. Roth megfogalmazása szerint a szótár "az az alap, amelyre minden egyéb (Mezopotámiával kapcsolatos) kutatás épül", de készítői sose mondták azt, hogy "az utolsó szót" jelenti a tudománynak ezen a területén.

Felmerül a kérdés, hogy miért tartott olyan sokáig az elkészítése? James Henry Breasted kezdetben hatkötetes szótárat tervezett, de a szavak és a használatukat bemutató példák feljegyzése csaknem kétmillió indexkártyára igen időt rabló feladat volt a professzor és tanítványai számára, akiknek emellett egyéb dolguk is akadt. Ráadásul a munka végeérhetetlennek látszott, mert a régészeti ásatások újabb és újabb ismeretlen szavakat vagy ismert szavak újabb jelentéseit produkálták.

A II. világháború után a hatalmas vállalkozást átszervezték, és a munka felgyorsult. 1956-ban megjelent az első kötet. Ezt 55 év alatt még 20 követte A. Leo Oppenheim, majd Erica Reiner, és végül Dr. Roth szerkesztésében.

A teljes szótár az Egyesült Államokban 1995 dollárért vehető meg, egyes köteteinek az ára pedig 45 és 510 dollár között váltakozik. Ingyen is rendelkezésre áll ugyanakkor az interneten.