A XX. Század legbefolyásosabb magyarja

„A siker szüli az elégedettséget. Az önelégültség hibát szül. Csak a paranoid éli túl.”

Laszlo Horvath, 2016. március 25. 15:07

Ez a hét vallási körökben az elmúlás és a feltámadás, az újjászületés hete, s lehet, hogy - kicsit átevezve a világi vizekre, s kikötve a műszaki tudományok talaján - ennek fényében is érdemes visszatekinteni a héten elhunyt Andy Grove-ra, hogy átérezzük: elmúlása milyen veszteség, az informatika - vagy még pontosabban: az emberi képesség - pedig miképp és hányszor született újjá általa. Amerikai tudósítónk Horváth László és harvardos osztálytársa, az Andy Grove által mentorált Tony Kiehn közösen írták a visszaemlékező sorokat, és jó ís így: a megemlékezés is csak részben magyar, ahogy az Intel vezérigazgatója is csak részben volt az... 
Részben, mert a holokauszt, az orosz megszállás és az ötvenes évek történéseinek hatására Gróf András - 56-os elmenekülése után - örökre el akarta felejteni ezt az országot, egy ideig a magyar sajtóorgánumoknak nem is nyilatkozott. Idővel megtört a jég, Marx György professzor a Fizikai Szemlében már magyarul készíthetett vele interjút, és a nyolcvanas évek végén ha egy-egy Comdexes előadása végén odasündörgött hozzá egy magyar újságíró, már magyarul válaszolt a magyar kérdésekre... De adjuk át a szót Horváth Lászlóéknak, és nézzük: mitől lett a XX. század legbefolyásosabb magyarja Andy Grove?  (Közben persze a másik Intel alapítóról, Leslie Vadászról se feledkezzünk el,  jó tudni, hogy a négy alapítóból kettő magyar származású volt.)
 
===
 
 „A siker szüli az elégedettséget. Az önelégültség hibát szül. Csak a paranoid éli túl.”
(Andy Grove)
 
A hírre, hogy elment, David Yoffie professzor jutott eszembe, aki Andy Grove halála előtt egy nappal mutatta be a könyvét itt a Szilícium-völgyben Redwood Cityben, Strategy Rules (A stratégia mindent eldönt) címmel. Nemcsak mérnököknek és üzletembereknek, de minden gondolkodónak ajánlom a könyvét (David mellesleg az Intelnél is dolgozik, tehát belülről is lát összefüggéseket, amelyeket világosan foglal mindig össze, a Harvardon is, a könyveiben is, és beszélgetések során is.)
 

A könyve három olyan műszaki szakemberről szól, akik megváltoztatták világunkat: Bill Gatesről, Steve Jobsról és Andy Grove-ról. A tavalyi harvardos osztálytalálkozón már elhintette a fő gondolatait, ahogy a három stratéga különbségeit összehasonlította. A nagy gondolatok (pl. a chipgyártásból mikroprocesszort készítő új ipart kitalálni) a startéguának csak egy részét alkotják, a módszer – a másik összetevő – legalább ilyen fontos. 
 
Andy Grove mindig keményen kritizált mindenkit, a konstruktív kritikát a jellemépítés eszközeként használva fel. Kitalálta és alkalmazta a Creative Distrucation elméletet, amit aztán Steve Jobs, legjobb barátja fejlesztett tökéletesre legendás Stanford-i évzáró beszédében, az „out with the old, in with the new" (el a régivel, elő az újjal) gondolattal.
 
A mesternek nem volt soha önálló irodája, csak egy asztala egy nagy koszos teremben, ezzel indítva el egy egész világmozgalmat: ő találta fel a nyitott rendszereket metaforikusan is leképező iroda-elrendezést. Be tudta ismerni a hibáit (még ha milliárdokat is vesztettek rajta, és lassan is értette meg azt, hogy a piacnak mindig igaza van).
 
Hogy hosszú ideig miért akarta elfelejteni éne magyar felét, azt sorsa kellőképp megindokolja: Magyarországon imádott édesanyja és kisgyerekkora kivételével csak rossz történt vele. Betegség (a skarlátot ugyan túlélte, de fél fülére megsüketült tőle), a zsidótörvények barbarizmusa, ezt követően az orosz bejövetelekor megerőszakolták édesanyját egy szobában András fiával aztán az 56-os menekülés során a bécsi rokonai is kirabolták az utolsó fillérükig. Ilyen egy magyar túlélő története.
 

Miután Amerikába került, hihetetlen energiát nyert a személyes szabadságból, amely neki a XX. századi magyar rettenetekből kimenekülve óriási lökést adott. (A Szilícium-völgy híres arról, hogy több diszciplínát ötvöznek a vezetők, nem egy „suszter maradj a kaptafánál” logikát követnek, hanem nyitottak és szeretnek a dobozukból kitekinteni az emberek, ettől ilyen felszabadító az ittlét, a világ bármely részéhez hasonlítva is, legalábbis a technológiában).
 
Az Intel, a Microsoft és az Apple mellett azok „agyaként”, a PC-k és Macek mikroprocesszoraival az emberiség adatfeldolgozó képességének exponenciális növekedését idézte elő. Iparában az Intel az egyedüli, aki profitot csinált – és Andy nyugdíjba vonulása után azóta is keresi a cég magát, próbálják kitalálni, hogy kik is ők az IoT világában, folyamatosan kísérletezve, s közben a nagy öreget hiányolva.
 
*    *    *
 
A halálhírre - második asszociációként -  barátom és harvardos osztálytársam, Andy által mentorált üzletember, Tony Kiehn jutott eszembe, őt kértem fel e-mailben (mivelhogy épp egy Hong Kong-i komphajón utazott), hogy írjon valami személyeset. Tonyval a kilencvenes évek óta vagyunk jó barátok, aki azóta is nagy szeretettel emlékezik a GE-Tungsramnál töltött éveire Budapesten, és nagylelkűen támogatja a magyar startupokat, akik megjelennek errefelé San Francisco környékén, és Tony yachtklubjába is rendszeresen ellátogatnak.
 
Furcsa, hogy arra kértél, írjak az Andy Grove-val való találkozásaimról az elmúlt 20 évből. Egy Kínából Hong Kongba tartó kompon voltam, és elküldtem az üzenetet, mindössze pár perccel azután, hogy írtál nekem… a „nagy főnök” fenn az égben tudta, hogy egyre gondolunk.
 

Kétszer találkoztam életemben Grove-val. Először Hong Kongban röviddel azután, hogy 1996-ban publikálta az „Only the Paranoid Survive” (Csak a paranoid élheti túl) című művét. Másodszor egy évtizeddel később, röviddel azután, hogy Richard Tedlow, az én egykori professzorom a Harwardról kiadta az „Andy Grove - The Life and Times of an American Business Icon” (Andy Grove – egy amerikai üzleti ikon élete) című könyvét.
 
Mindkét alkalommal két dolog ragadt meg a fejemben. Az első az ő hűsége és elkötelezettsége az amerikai álom, a Szilicium-völgy és az ország felé, amely befogadta őt, miután elhagyta a kommunista Magyarországot (ahova egyébként soha többet nem tért vissza). A második, ami megfogott, az a szenvedélye volt, hogy megnyerje a vállalkozókat. Egy mérnöki fórumon mutattak be Mr. Grove-nak a Szilikon-völgyben. Ez nem egy szokványos Sandhill Road-i tömeg volt, a fórum az ő egykori alkalmazottja, az Intelnél dolgozó Lakshmi Pratury előadásával kezdődött. Mindketten húsz perccel korábban értünk oda, és a színpad mögött találkoztunk. Ott találtuk Mr. Grove-ot és a feleségét, valamint Dr. Richard Tedlowot, a könyv szerzőjét és Lakshmit is. 
 
Grove félrehívta Lakshmit és engem, és arra kér minket, hogy maradjunk nyugodtak, legyünk önmagunk, és segítsünk neki beindítani az esti beszélgetést. Furcsa érzés fogott el, hogy ennek a milliárdosnak mennyire fontos a felkészülés, a pontosság, az eredményesség egy beszélgetésben is.
 
Mit is mondhatnék még? Remélem, hogy a mai mérnökök, menedzserek világszerte vesznek egy példányt a „Csak a paranoid élheti túl” című könyvből. Az ő üzenete és idézetei időtlenek és lényegesek bármilyen vállalkozói törekvéshez.
 
*    *    *
 
Mit is ért el ez a Berkeleyn tanult vegyészdoktor?
 
Először is bátor volt: ott merte hagyni a Fairchild Semiconductort, ahol a „minden lehetséges” volt a mantra...
 
Az Intelt hivatalosan Robert Noyce és Gordon Moore (mindenki ismeri Moore törvényét) alapították, de két magyar, – Andy Grove és Leslie Vadász - volt az első és a második alkalmazott.
 

Beleugrani a mélyvízbe és teljesen átalakítani az óriáscéget, chipgyártóból processzor gyártóvá válni, ez óriási tett volt magában is. Grove meglátta az IBM és a PC erejét 1981-ben, és mindent kockára tett azért, hogy minden IBM PC az ő processzorukat használja.
 
Már ennyitől is bekerülne a Szilícium-völgy legnagyobbjai közé, jó barátja, Steve Jobs mellé.
 
Az, hogy Jobs tisztelte és szerette, intellektuálisan egyenrangúnak tekintette (majdhogynem őt egyedül), az már egymagában is óriási tett.
 
Viszont Andy Grove igazi értékteremtő hatása a mentorálásban rejlik. A világot szó szerint megváltoztató szilícium-völgyi cégek csúcsvezetőinek sorát nevelte ki, állt rendelkezésükre jóban-rosszban. Nagyon mélyen hitt abban, hogy az emberi agy, analitikus képesség és projektmenedzsment meg tud oldani minden problémát – beleértve a prosztata rákját, avagy Steve Jobs betegségét is.
 
Bárki, aki 2016-ban számítógéphez (tablethez, okostelefonhoz) nyúl, ennek az óriási szellemnek köszönheti, hogy gyorsan és megbízhatóan dolgozik a kütyüje. Ezzel milliárdok életet tette jobbá Andy Grove. Az a magyar, akit csak rossz ért óhazájában, hálás tudott lenni életéért, az egész emberiségnek szóló hatalmas ajándékot hagyott hátra, megadva az újjászületés lehetőségét nekünk, de minimum a képességeinknek.
 

Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Rekordbevétel az LG-nél

Rekordnagyságú második negyedéves és első féléves árbevételről számolt be gyorsjelentésében az LG Electronics (LG). A dél-koreai vállalatcsoport 2019 április-júniusi időszakában 15,63 ezer milliárd won (13,40 milliárd dollár) konszolidált árbevételt ért el, ami 4,1 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit, míg a második negyedévi üzemi eredmény 652,3 milliárd wont (559,4 millió dollár) tett ki.

2019. július 30. 17:03

A Vodafone megkapta az engedélyt a UPC felvásárlására

A mai napon az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Vodafone Csoport 18,4 milliárd euróért megvásárolja a Liberty Global német, cseh, román és magyar leányvállalatát, így a UPC Magyarországot is.  Az ügylet várhatóan 2019. július 31-re zárulhat le, amikor a Vodafone Magyarország és a UPC Magyarország megkezdi közös működését. 

2019. július 18. 17:06

A 4iG megvásárolja a T-Systems Magyarországot

A 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom Nyrt. megállapodott a T-Systems Magyarország Zrt. eladásával kapcsolatos főbb pontokról – közölték a vállalatok a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A felek az ügyletről szóló előzetes megállapodást a mai napon aláírták. A tranzakció a T-Systems átvilágítását, illetve a hatósági jóváhagyásokat követően az idei évben zárulhat.

2019. július 9. 11:43

A Bosch repülni tanítja az autókat

Néhány éven belül az égi közlekedés hozhat megoldást a városi dugókra: a Boston Consulting Group előrejelzése szerint 2030-ban az emberek mintegy egymilliárd repülőutat fognak megtenni pilóta nélküli légitaxikban, miután a megosztó szolgáltatások a föld feletti fix útvonalakon is megjelennek. A Bosch egy olyan modern érzékelő-technológián dolgozik, mellyel ezek a repülések nagyon biztonságosak és kényelmesek lehetnek.

2019. június 21. 14:03

Több mint 1000 milliárd forintot költenek el Magyarországon az e-kiskereskedelemben

4 év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt a hazai online e-kiskereskedelmi piac. Több elemző is alulbecsülte a 2018. évi növekedést: míg 2014-ben csupán 273 milliárd forint volt a webáruházak belföldi online nettó forgalma, 2018-ban már elérte a 669 milliárd forintot. Az eNET minden évben tavasszal, a május 31-ei mérlegzárásokhoz közeledve készíti el a hazai internetes kereskedelemre vonatkozó átfogó elemzését, amelyet idén is hagyományosan az Ecommerce Hungary konferenciáján publikált.

2019. június 4. 11:26

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?

2019. augusztus 19. 09:35

A Magyar Telekom 2019. második negyedéves eredményei

2019. augusztus 8. 11:32

Új tulajdonosa van a UPC-nek

2019. augusztus 1. 12:20

A Bosch és a Daimler megvalósítja a vezető nélküli, automatizált parkolást

2019. július 31. 16:53
online sportfogadás