Prim Hírek

Aztán fordult az idő kereke, a szoftverpiacon tátongó döbbenetes űrt okos emberek betöltötték, és immár lehet számítógépen legózni. Illetve... ez még egy kicsit túlzás. Mondjuk úgy, legóelemekből összeállított háromdimenziós képeket lehet szerkeszteni.

Tégla, 1x1, kerek. Tégla, 1x1, fogantyúval. Autóalváz kormánykeréknek (tűzoltó). Autósárvédő, 3x4. Kúp, 2x2x2. Tárolódoboz, 4x4x2, kivágott félkörrel. Ajtó, 1x3x4. Ajtókeret, 1x3x4. Elektromos fényérzékelő (teljes összeállítás). Zászló rúdon, régi, dán mintával. Csuklós tégla, 1x8, nőnemű. "Minifig"-torzó kalózkapitány-mintával. Csempe, 2x2, a parti őrség jelvényével. Csempe, 2x2, vörös kereszttel. Vasúti sín, egyenes, 4,5 volt. Gumiabroncs, 81,6x15, motorbiciklire...

Úgy hangzik, mint egy furcsa nagyáruház árukatalógusa, ahol késztermékek alig vannak, s a téglákat egyesével árulják, nem ezresével. Több mint ezerhatszáz tétel közül választottam ki őket: az LDraw program jelenlegi elemlistája ennyi elemet számlál. Megtalálhatók benne a középkori legó, az űrlegó, a vonatos és az elektronikus legó legspeciálisabb elemei éppúgy, mint a kis dobozban forgalmazott, egyetlen kisautót tartalmazó dobozokhoz készített feliratos, emblémás elemek.

Minden megvan

Mi kell a digitális legózáshoz? Az LDraw program és elemlistája, amelyet a www.ldraw.org címről lehet letölteni - ingyen. Egy legóépítő program, amilyen az MLCad (www.lm-software.com/mlcad) vagy a LeoCAD (www.leocad.org) - szintén ingyen. És sok türelem, mert ezekkel azért nem olyan könnyű az építkezés, mint a valódi legóval.

Viszont korlátlan számban lehet válogatni az elemek közül, s az ember nem áhítozik többé hiába a méregdrága készletek után. Sőt maguk az eredeti készletek is megvannak, persze összerakott állapotban, a LeoCAD site-jának modellgalériájában. Megvan az a remek kis űrhajó, a 918-as, amely igaziból is megvolt nekem a nyolcvanas évek elején. Most innen tudtam meg, hogy 1978-ban adták ki.

Mindkét program tud olyan többlépéses összeállítási rajzokat készíteni, amilyeneket a Lego is mellékel készleteihez; a LeoCAD ezt kérésre még egy jegyzékkel is megtoldja, amely a szükséges elemeket szín szerint csoportosítva sorolja fel. Igazi raytrace-elt képeket egyik program sem csinál, csak szép háromdimenziós rajzokat, de a LeoCAD tud 3D Studióba, POV-Raybe és Wavefrontba is exportálni, semmi akadálya hát a szebbnél szebb legóképek sorozatgyártásának.

Vissza a gyerekkorba

Aki nem érez tehetséget vagy türelmet ahhoz, hogy hosszas munkával maga rakja össze a digilegókat, válogathat a kész netes anyagból. A Pause magazin összegyűjtötte a hivatalos legókészleteket, többségükről képet is mutat, méghozzá korabeli fotókat. Megvannak itt gyerekkorunk legói és azok, amelyeket már nem ismerünk közelebbről, mert a mi gyerekeink játszanak velük: www.lugnet.com/pause/pictures.html. Ugyanitt megnézhetünk eredeti kreációkat is - nem raytrace, valódi -; különösen Bob Devaney csigalépcsős tornyát tartom figyelemre méltónak, de Will Chapman gőzmozdonya is gyönyörű jelenség. Ed Pelzman pedig még pazar tájképeket is beilleszt űrkolóniájának hátteréül. De találunk képeket olyan játékokról is, amelyeket még a legókocka feltalálása előtt forgalmazott a cégalapító, Ole Kirk Christiansen.

Maga a Lugnet (www.lugnet.com), amely a magazinnak otthont ad, a Lego Users Group Network rövidítése, és óriási tárháza mindenféle "legológiai" ismereteknek. Érdemes a Set Reference-t megnézni a legördülő menüben: csodaszépen rendszerezett, keresztreferenciákkal bőségesen ellátott adattárát kínálja az összes legókészletnek az ősidőkig visszamenően - felhasználói kommentárokkal, adásvételi információkkal.

Ottjártamkor a hét website-ja Beat Felber oldala volt (www.fhso.ch/~felber-b), akinek ausztrál Mack kamionjára a pesti nyelv tömör "a zannya szemit" kifejezését tudom alkalmazni. Még tévé is van odabent.

Gyerekkoromban csak egyszerűen legóemberkét mondtunk, nem ismertük azt a szót, hogy "minifig". Angolul ez a nevük, s külön weboldal is készült számukra, a minifig.co.uk, amely egy óriási várkomplexum képével nyit, egyébként pedig gyönyörűen van elkészítve; szerzője, James Stacey nemcsak a legónak, a webdizájnnak is mestere. A honlap, amelynek elkészítése során egyetlen legót sem bántalmaztak vagy öltek meg, a középkori legóvilággal foglalkozik.

A korabeli legókatalógusok és a készletekhez adott összeállítási útmutatók színes képeit is közli a Brickshelf (www.brickshelf.com), továbbá több mint ötvenezer fényképet a legózók kreációiból és még rengeteg mindent. Kimeríthetetlen kincsesbánya.

Városok, dudorok

1999. szeptember elsején a legósok várost alapítottak a Lugneten. Jeff Stembel verandás háza volt az első, amely felépült. Először LCadville volt a neve, ma Datsville-nek hívják, és rengeteg legókockát számlál - még sincs benne egyetlenegy sem, hiszen virtuális az egész. A www.lugnet.com/cad/datsville oldalon fellelhető színpompás, nagy felbontású képek mellé bárki készíthet magának továbbiakat, hiszen a város összes háza megtalálható az LDraw fájlformátumában (DAT), amelyről a város a nevét kapta, de van teljes városkép is POV és MPD formátumban. Mint város Datsville egészen picike. Mint CAD-projekt, amely ráadásul legóból épül fel, hatalmas.

Erről jut eszembe: létezett valaha egy város, amelynek sok köze volt a legóhoz - valamikor réges-régen a térképe is megjelent olyan magazinokban, mint az IPM Alfa. Vajon megvan még?

Igen, megvan mind a négy! Van egy Kaliforniában, egy Angliában, egy pedig jövőre nyílik Németországban. De most maradjunk az eredeti Legolandnél, amely Billundban épült fel, Dániában, ahol a Christiansen család megalapozta a kis kockák történelmét. A város honlapja a cég oldaláról nyílik: www.lego.com/legoland/billund.

Az itteni várostérkép nem olyan látványos. Kerületekre osztva mutatja be Legolandet, s nemigen vannak benne fényképek, holott a régi magazinok sosem mulasztották el egy pár nevezetesség lefényképezését. De azért elmondja, hogy 1968-ban Godtfred Kirk Christiansen csak ki akart állítani néhány legómodellt egy kis kertben, aztán harmincnyolcezer négyzetméter lett belőle. Ma százezer. A kis legókockák negyvenötmillióra szaporodtak.

Maga a Lego cég főlapja életet fedezett fel a Marson! Természetesen legóból. De csitt, mert a NASA még nem tudja. Steven Spielberg viszont jól tudja, hogy a Lego beszállt a filmiparba: együtt készítették el a legómozit legószínészekkel, legódíszletekkel, legórendezővel, legóoperatőrrel, viszont igazi mikrofonnal és kamerával, amely harminc képet vesz fel másodpercenként, kábellel csatlakozik a számítógéphez és dudorokkal a legókockákhoz. A Lego mindig szeretett lépést tartani a modern technikával: a hetvenes években űrhajóztunk vele, később elektronikus, aztán számítógéppel vezérelt járműveket építettünk - ma legófilmet csinálunk. A Lego mindig szeretett lépést tartani a modern árakkal is: a legómozi száznyolcvan dollárba kerül. No, de ebben a minifigek sztárgázsija is benne van!