Alternatív file-cserélő megoldás egyetemi hallgatóktól
Keith Winstein és Joseph Mandel valószínűleg a campus kedvenceivé
válhatnak hamarosan. Azt mondják kitaláltak egy alternatív hozzáférési
lehetőséget, például nagy zenei adatbázisokhoz, anélkül, hogy meggyűlne
a bajuk a törvénnyel, vagy a szórakoztató iparral.
A tanulók meg fogják osztani a szoftvert más egyetemekkel, iskolákkal is, akik éves szinten nagyjából pár ezer dolláros költséggel tudják majd üzemeltetni a rendszert. Ők ezt egy nagyon csekély költségnek nevezik azokkal a büntetésekkel szemben, amelyet a szerzői jogi perek akasztanak az illegális filecserélők nyakába.
A rendszer lényege, hogy ugyan az interneten át kezelik azt, mégis az adat az egyetemi televíziós hálózaton át megy. Ezáltal ez egy analóg átviteli móddá válik, és a digitális átvitellel szemben nem egy az egyben reprodukálódnak a fileok. A megoldás hátulütője csupán annyi, hogy így a CD hangminőségét nem éri el a zenei szolgáltatás, azonban az FM rádióét jóval meghaladja. A jó oldala tehát, hogy amiért a fileok nem pontosan ugyanúgy sokszorozódnak, a licenszelési feltételek is jóval enyhébbek. Az ötlet két dolgon alapult, méghozzá az egyik, hogy az egyetemeknek rendkívül olcsó licenszet biztosítnak a kiadók az analóg zene közvetítésre, valamint rájuk is ugyanaz a fizetési kötelezettség vonatkozik, mint a rádiókra, tehát csak a zene előadóinak kell jogdíjat fizetni, a kiadónak viszont nem. Ily módon még azoknak a CD-it is közzé tehetik, akik amúgy nem járultak hozzá zenéjük digitális közzétételéhez még a legális letöltési szolgáltatóknál sem. Ilyen például Madonna, vagy akár a Beatles.
Természetesen a rendszer megvalósítható akár városok kábeltévés hálózatán keresztül is. Ennek ellenére mégis az egyetemek számára a legjobb megoldás ez, hiszen általában alapból is rendelkeznek kiépített kábelrendszerrel, valamint terjesztési licenszekkel. Ezenkívül persze azért, mert amúgy is az egyetemi hallgatók, ezen belül is a kollégisták a leggyakoribb filecserélők, és az egyetemeknek is megéri, ha a hallgatói legális keretek között végezhetik ezt, például havidíjért.
Az MIT egyetemi projektjét "Library Access to Music"-nak hívják, vagy röviden csak "LAMP"-nak, és a következőképpen működik: A felhasználók felmennek egy internetes weboldalra, ahol kiválasztanak egyet az MIT rendszer 16 kábel csatornája közül, amelyet ezután 80 percig birtokolhatnak. Ezt követően már válogathatnak is a 3500 CD közül, amelyet a két 20 és 22 éves tanuló egy kérdőív alapján válogatott össze az elmúlt egy év alatt. A kiválasztott zenét ezután a kábelen leadják a tanuló szobája felé, ahol azt a TV-n, számítógépén, vagy egyéb audió berendezésén hallgathatja. A felhasználók tehát hallgathatják, de nem tárolhatják a zenéket.
Egyetlen személy irányíthat egy időben egy csatornát, azonban abba bárki belehallgathat. Ezen kívül mindenki láthatja a szoftveren át, hogy melyik csatornát éppen ki irányítja, és mit hallgat rajta. Ha a 16 csatorna kihasználtsága olyan lesz, az MIT újabb csatornákat fog megnyitni a felhasználók előtt, pár száz dollár ellenében.
A rendszert a tanulók részben a Microsoft 25 millió dolláros támogatásából építették ki, amelyet az az MIT-nek nyújtott. "Eredetileg az interneten át akartuk megvalósítani, de az ügyvédek nem tanácsolták ezt." mondta el Winstein. A legnagyobb kihívást a kétfajta szerzői jog értelmezése jelentette, méghozzá a dal írójának joga, valamint a felvétel készítőinek jogai. Eleinte egyáltalán nem volt tiszta, hogy az intézmény egyszerűen közzé teheti-e a több mint 3500 CD-nyi zenét, ami már amúgy is a tulajdonában volt. Végeredményben engedéllyel, 8 dollárt kell fizetniük a tanulóknak CD-nként az MP3 állományokért.
Miután elküldték a projekt terveit Jonathan Lamynak, a Recording Industry of Americához, és a RIAA-hoz, azok nem voltak hajlandóak nyilatkozni az ügyben.
"A tanulók hozzáférhetnek egy hatalmas zenei adatbázishoz, és a szerzői jogok tulajdonosai is ki vannak fizetve cserébe. Ebbe az irányba kellene haladnia mindenkinek. Remélem a felvételt készítők iparága is észreveszi, hogy ez jobb megoldás, mint folyton megbüntetni a felhasználókat." mondta el Von Lohmann, aki rávilágított emellett arra is, hogy más fajta licenszekkel nem lenne ez az egész galiba a digitális zene, és a p2p hálózatok körül.
Kapcsolódó cikkek
- Precedens értékű ítélet a szerzői jog védelmében
- MSN: online nézettségi rekord a Live Earth koncerttel
- Közel megduplázódtak a digitális zeneeladások
- Bezárt az allofmp3.com
- Adásszünettel a zenéért
- Flash alapú Zune Wi-Fivel?
- Mobiltelefonos zeneletöltő szolgáltatás indul Európában
- Csöppnyi digitális mikrofon a jobb hangminőségért
- Elindult a T-Mobile Kapcsolat koncert honlapja
- Elindult az online jegyértékesítés a Hegyalja fesztiválra
gpg4win 4.4.0
A Gpg4win lehetővé teszi e-mailek és fájlok biztonságos továbbítását titkosítás és digitális aláírások segítségével. A titkosítás megvédi a tartalmat a kíváncsi szemek elől. A digitális aláírások biztosítják, hogy nem módosították, és egy adott feladótól származnak.
IM-Magic Partition Resizer 7.4.0
Az ingyenes IM-Magic Partition Resizer egyszerű megoldást kínál a partíciók átméretezésére, másolására, új létrehozására, törlésére vagy formázására. Mindezeket a műveleteket adatvesztés nélkül tudjuk végrehajtani.
A jövő programozói versenyeztek
A régió legjobb egyetemista és középiskolás programozói mérték össze tudásukat a Debreceni Egyetem Informatikai Karán rendezett Regionális Programozói Csapatversenyen. A résztvevők számot adhattak arról, rendelkeznek-e naprakész informatikai tudással és hogyan tudnak csapatban dolgozni.
Magyarországra is megérkezett a ZTE első összehajtható készüléke
A ZTE két, 2024-ben debütáló modellje, a nubia Flip 5G és a nubia Music nemrég megérkezett a magyar piacra is. A ZTE első összehajtható okostelefonja, a nubia Flip 5G, és a zenére hangsúlyt fektető nubia Music már elérhető a magyar vásárlók számára.
A közszféra digitális átalakításának öt kulcsa a KPMG tanulmánya szerint
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok és a közszféra szervezetei is haladnak a digitális átalakulás útján. Most azonban gyorsítaniuk kell a tempón, és dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek állampolgáraik elvárásainak. A KPMG a Global Tech Report 2024 adatai alapján igyekezett választ adni a digitális közigazgatással kapcsolatos aktuális kérdésekre, és felvázolni azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a kormányzati tisztviselők tehetnek meg a digitális átalakulás érdekében. Az adatok 118 kormányzati technológiai vezető és döntéshozó válaszain alapulnak, többségében (60%) Európából, továbbá Ázsia és a Csendes-Óceán térségéből (21%), valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerikából (19%).