A magyar lakosság negyede internetezik
A World Internet Projekt (WIP) nevű vizsgálatot tíz
éve indította el a Kaliforniai Egyetem (UCLA) és a szingapúri kommunikációs
kutatások intézete. A WIP felmérésben 15 ország vesz részt, Magyarország három
éve. Dessewffy Tibor, a WIP projektvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy
a korábbi évekkel ellentétben az internet használóinak többsége idén már
nemcsak a munkahelyen vagy az iskolában használja a világhálót. Az internetezés
helyszíneként otthonukat is megjelölők aránya az összes internetezőn belül ma már
eléri a 41 százalékot, ami a teljes 14 éves és idősebb lakosságon belül 10,3
százalék. Ezzel az otthon az első helyre került az internetezés lehetséges
helyszíneinek rangsorában.
Az internethasználók a leggyakrabban e-mail-ezésre
és munkával és tanulással kapcsolatos információk keresésére, illetve
szórakozásra, ügyintézésre használják az internetet. A netezők harmada legalább
heti gyakorisággal internetezik ilyen célból - derült ki a felmérésből. On-line
vásárlásra legalább heti vagy havi rendszerességgel 11 százalék használja az
internetet, ami jelentős növekedés a tavalyi 2 százalékhoz képest.
A WIP felmérte az is, miért nem használják sokan az
internetet: az idei válaszok alapján ennek legfőbb oka a motiváció hiánya. A
nem használók 36 százaléka azt nyilatkozta, hogy azért nem internetezik, mert
nincs rá szüksége. Továbbra is fontos gát a számítógép hiánya, amit a megkérdezettek
30 százaléka jelölt meg.
A felmérés szerint az idén is előkelő helyen
található az anyagi okokra hivatkozás. Tavaly a megkérdezettek 21 százaléka, az
idén pedig 18 százaléka mondta azt, hogy azért nem internetezik, mert túl
drága. A tudásbeli hiányosságok is fontosak, a nem netezők 17 százaléka
említette, hogy azért nem használja a világhálót, mert nincs ehhez megfelelő
tudása.
Dessewffy Tibor érdekességként megemlítette, hogy a technológiai félelem, vagyis az újtól való félelem Magyarországon sokkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban.
Kapcsolódó cikkek
- Májusban tovább nőtt a szélessávú előfizetések száma
- Fokozottan veszélyeztetett a hazai KKV-k informatikai rendszere
- 2,3 milliárd emberé a 3 milliárd mobil-előfizetés
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Mobil vagy egymillió font?
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- Az adathalászat növekedést, a botok előfordulása csökkenést mutat
- Regionális központot nyit Debrecenben a BT
- Tovább növekszik a magyarországi online reklámok piaca
- Májusi kémprogram toplista
gpg4win 4.4.0
A Gpg4win lehetővé teszi e-mailek és fájlok biztonságos továbbítását titkosítás és digitális aláírások segítségével. A titkosítás megvédi a tartalmat a kíváncsi szemek elől. A digitális aláírások biztosítják, hogy nem módosították, és egy adott feladótól származnak.
IM-Magic Partition Resizer 7.4.0
Az ingyenes IM-Magic Partition Resizer egyszerű megoldást kínál a partíciók átméretezésére, másolására, új létrehozására, törlésére vagy formázására. Mindezeket a műveleteket adatvesztés nélkül tudjuk végrehajtani.
A jövő programozói versenyeztek
A régió legjobb egyetemista és középiskolás programozói mérték össze tudásukat a Debreceni Egyetem Informatikai Karán rendezett Regionális Programozói Csapatversenyen. A résztvevők számot adhattak arról, rendelkeznek-e naprakész informatikai tudással és hogyan tudnak csapatban dolgozni.
Magyarországra is megérkezett a ZTE első összehajtható készüléke
A ZTE két, 2024-ben debütáló modellje, a nubia Flip 5G és a nubia Music nemrég megérkezett a magyar piacra is. A ZTE első összehajtható okostelefonja, a nubia Flip 5G, és a zenére hangsúlyt fektető nubia Music már elérhető a magyar vásárlók számára.
A közszféra digitális átalakításának öt kulcsa a KPMG tanulmánya szerint
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok és a közszféra szervezetei is haladnak a digitális átalakulás útján. Most azonban gyorsítaniuk kell a tempón, és dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek állampolgáraik elvárásainak. A KPMG a Global Tech Report 2024 adatai alapján igyekezett választ adni a digitális közigazgatással kapcsolatos aktuális kérdésekre, és felvázolni azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a kormányzati tisztviselők tehetnek meg a digitális átalakulás érdekében. Az adatok 118 kormányzati technológiai vezető és döntéshozó válaszain alapulnak, többségében (60%) Európából, továbbá Ázsia és a Csendes-Óceán térségéből (21%), valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerikából (19%).