Prim Hírek

Ha azt gondolná a Kedves Olvasó, hogy az e-kormányzat és az elektronikus közigazgatás valamiféle államhatalmi belügy, s ily módon a hétköznapi polgár számára érdektelen, száraz és unalmas aktamunka, akkor ennek cáfolatához máris rendelkezésünkre áll egy hitelesnek mondható forrás, az eEurope 2005 akcióprogram. Amely pedig kimondja, hogy a közszolgáltatásoknak mindenki számára és minden platformon hozzáférhetőknek kell lenniük. Ennek érdekében minden lehetséges módon bővíteni kell a hozzáférési pontok számát. Ilyenek például a PC-k, a digitális tévé, a mobil terminálok, a nyilvános internet-hozzáférési pontok stb.

A program megvalósítása természetesen teljes mértékben a nemzeti kormányzat dolga, ráadásul két irányban is felelősség terheli. Egyrészt befelé (a régi, bürokratikus felfogás szerint úgy is mondhatnánk: lefelé), hiszen az eredmények végső soron a magánembereket, vállalkozásokat és közintézményeket segítik, másrészt kifelé (más szóval: fölfelé), amennyiben a nemzeti közhálózatokat az európai rendszerhez kell illeszteni (az interoperabilitás kereteinek adaptálása). Mi több, az európai e-kormányzati belépéshez egyablakos rendszert (ahol minden hivatalos ügyünk egy portálon, felületen keresztül intézhető el - a szerk.) kell kialakítani.

Feszített a tempó az EU-nak is

Az Európai Bizottság szeptemberi sajtóközleményében leszögezi: "Európa számára alapvető fontosságú, hogy olyan közszférával rendelkezzen, amely hozzájárul az európai gazdaság növekedéséhez, mindenki számára magas színvonalú szolgáltatást nyújt, és erősíti a demokratikus folyamatokat."

Nyilvánvaló, hogy 2004-es csatlakozásunkat követően nekünk is meg kell valósítanunk az eEurope 2005 kitűzött céljait. Amikor tehát ezeket idézzük, vegyük nyugodtan magunkra nézve is kötelező érvényűnek, vagy ha úgy barátságosabban hangzik: érezzük magunkénak.

A 2002-ben elfogadott program minden évre előír egy vagy több fontos feladatot. Így például még ebben az évben olyan keretprogramot kell kidolgoznia a bizottságnak, amely egy páneurópai e-kormányzati szolgáltatási rendszer kiépítését teszi lehetővé. Jövő év végéig minden tagállamban biztosítani kell az alapvető közszolgáltatások online elérhetőségét, illetve lehetővé kell tenni a kétoldalú információáramlást, vagyis az interaktivitást. 2005-ben a tagállamoknak széles sávú hozzáférést kell biztosítaniuk a közhivatalok számára, a közbeszerzés jelentős részének elektronikussá kell válnia, vagyis ki kell épülnie az online közbeszerzés rendszerének. Szintén 2005-ig írják elő a kulturális és turisztikai információk terjesztésére szolgáló átfogó háttérrendszer kialakítását.

A konkrét határidőkön túl folyamatos feladatként fogalmazták meg, hogy nyilvános internet-hozzáférési pontokat kell létrehozni a közösségi és helyhatósági szinteken, amelyek segítségével az állampolgárok rákapcsolódhatnak a rendszerekre, és igénybe vehetik a különböző szolgáltatásokat.

Ez az ütemterv rendkívül feszes, s nemcsak Magyarország és a többi csatlakozó állam számára. Az e-kormányzásról idén júliusban Comóban tartott második konferencián rámutattak, hogy a program teljesítése még Európa legfejlettebb országaiban is komoly gondot okoz. Ahhoz tehát, hogy tartani lehessen a Lisszabonban meghatározott 2010-es határidőt, fel kell gyorsítani az elektronikus kormányzás fejlesztését. A tagországokban tapasztalható elmaradások és hiányosságok legfőbb okait figyelembe véve az Európai Bizottság 18 akcióból álló javaslatot dolgozott ki, amelynek legfontosabb célja a nemzeti elektronikus közigazgatási rendszerek egységes páneurópai e-kormányzati hálózatba kötése. Ennek érdekében felszólítottak minden kormányt, hogy 2003-ra készítse el három évre szóló e-kormányzati programját.

Új alapokon állam és polgár

Lehetőség és kötelesség kérdésében igen találóan fogalmaz Varga Csaba, a Stratégiakutató Intézet elnöke: "Nem a magyar állam tehet arról, hogy az információs társadalom korszakába léptünk, ám az már a magyar állam feladata s felelőssége, hogy az információs kori államot megtervezze és létrehozza."

Ha már idéztünk az EU programjából, érdemes citálni az idevágó hazai forrást is. A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központja terveit bemutató brosúráját a következő mottóval indítja: "A Magyar Köztársaság közigazgatását, kormányzati tevékenységét, közszolgálatait és igazságszolgáltatását korszerű elveken alapuló, hatékony, az állampolgárok igényeit a középpontba állító működésnek kell jellemeznie. Ez jobb minőségű szolgáltatásokat jelent, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb kihasználásával. Példája és kisugárzása folytán a korszerűen működő közigazgatás és kormányzat a társadalom modernizációjának húzóerejévé válhat, és a demokrácia kiteljesedésének ígéretét hordozza."

Szép szavak - és reméljük, nem üres szavak.

Mindezt akkor tudhatjuk meg, ha ténylegesen megvalósul az e-kormányzat magyar stratégiája, amely közép- és hosszú távon a következő fő értékek megvalósulását szolgálja. Az elektronikus kormányzat fejlesztésével hatékonyabbá, átláthatóbbá és hosszabb távon olcsóbbá válhat a közigazgatás, az állam működése. Az ezáltal nyújtható jobb szolgáltatások révén válhat lehetségessé a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgárok, az üzleti szereplők bizalmának növelése. Minden korábbinál nyitottabb és valódi, kétoldalú kapcsolatok épülhetnek ki a közhatalom képviselői között. A nyilvánosság új fórumaival, az emberközpontú közszolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáféréssel olyan környezet alakítható ki, amelyben új - az állampolgári és vállalkozói igényeket kielégítő - alapokra helyeződik az állam és a polgárok, valamint azok közösségeinek kapcsolata. Egy szolgáltató és esélyteremtő állam ugyanis egyre inkább csak az információk szabad áramlásának megteremtésével lehet képes feladatait ellátni.

Az e-kormányzat értelmezése nem szűkíthető le kizárólag a technológiai eszközök és alkalmazások meglétére, működtetésére az állam- és közigazgatás területén, de kétségtelen, hogy a célok elérésében eszközként segíthet az infokommunikációs technológia. Az e-kormányzat kiépítéséhez az állam kidolgozhatja a szabályozást és az eljárási rendet, növelheti a kulturális és az emberi képességek színvonalát, kiépítheti a szükséges ICT-infrasruktúrát, valamint kialakíthatja a megfelelő szervezeti struktúrát. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy jól működő e-kormányzat csak a társadalom egészébe integrálódva képzelhető el, aminek része az internet-hozzáférés, a digitális írástudás, az információs társadalom.

A megfogalmazott e-kormányzati célok kísértetiesen emlékeztetnek az üzleti világban is egyre népszerűbb törekvésekre. Ugye, milyen ismerősen cseng a "szolgáltatások minőségének javítása"? Különösen, ha ebbe beleértik az ügyfélközpontú megközelítést, a többcsatornás ügyintézést és a folyamatos (7x24 órás) elérhetőséget. Szintén a divatos elvárások közé tartozik a "hatékonyabb és költségtakarékosabb (állami) működés kialakítása", aminek része a hivatali munka elektronizálása, az informatikai egységesítés, a szervezeti folyamatok átalakítása, a back-office modernizálása. Egy üzleti vállalkozás és a közigazgatás közötti egyetlen különbség az eltérő funkcióból (profilból) adódik: utóbbinak célként kell kitűznie az állampolgárok demokratikus részvételének erősítését és az állam átláthatóságának növelését (bár némi fantáziával ennek is megtalálhatjuk a megfelelőjét az üzleti életben, például a marketing területén).

Új szabályok, új kultúra?

Az e-kormányzati programokat alapvetően meghatározza, hogy az ICT mennyire épült már be az állam működésébe, illetve hogy a közigazgatás "gondolkodása" mennyire ügyfélközpontú. Személyes tapasztalataink alapján ugyan lehetnének kétségeink, de mivel cikkünk témája ezúttal nem ez, fordítsuk figyelmünket az ígéretesebb jövő felé. Nemzetközi trend, hogy az állampolgárt immár ügyfélként kezelik, viszont ennek is többféle módja lehet. A brit modell például a sokcsatornás hozzáférésre helyezi a hangsúlyt (egyetlen interfész legyen), Szingapúrban az úgynevezett "életútmodell" alapján az állampolgár áll a központban, az osztrák portálon pedig az egyablakos ügyintézést valósították meg.

Ma még a kormányzati eljárásokra vonatkozó szabályozás az e-közigazgatás fejlődésének egyik legfőbb akadálya. Hiányos még a magas szintű "e-törvények" (elektronikus aláírás, e-kereskedelem) alacsonyabb szintű szabályozása, az interneten történő adatkezelés számos biztonsági és adatvédelmi aggályt vet fel mind a kormányzat, mind a társadalom részéről, továbbá az államigazgatási eljárásokból hiányzik az elektronikus ügyiratkezelés és ügyintézés leírása, az elektronikus dokumentumok joghatálya.

Ugyancsak kritikus az emberi tényezők átalakítása és fejlesztése, e nélkül ugyanis nem lehetséges az e-kormányzat kiépítése, bármilyen korszerű is a műszaki infrastruktúra. Kultúraváltás, mint a szolgáltató vállalatoknál? Igen, valami ilyesmire lesz szükség, egyrészt a közigazgatásban dolgozók szolgáltatói szemléletének erősítésére, másrészt az állami intézmények együttműködésére, az információ és a tudás megosztására, ami éppen a tranzakciós folyamatok horizontális volta miatt szükséges. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az állam egy adott társadalmi környezetben helyezkedik el, amelynek kultúrája is jelentősen hat az e-kormányzat fejlődésére. Például Észtország kooperatív kultúrája segítette az e-közigazgatás terjedését, míg Görögország autoriter beállítottsága miatt bizonytalanság volt az emberekben a központi e-kormányzati akciókkal szemben.

Piramis helyett hálózat

A szabályozás és az emberi tényezők megváltoztatása mellett persze természetes, hogy az e-kormányzati programok és költségvetések túlnyomó része az ICT-infrastruktúra kiépítésre irányul (bár ez még korántsem garantálja, hogy az e-kormányzat a gyakorlatban is működik). Alap-infrastruktúrának tekinthető a gerinchálózat, az internetcsatlakozások és a helyi hálózatok elemeinek összessége. A szolgáltatások alapját a helyi rendszerek és alkalmazások (például adatbázisok, levelezőrendszer, címtár stb.) képezik, de a működés szempontjából éppúgy kritikus az adatbiztonság garantálása, a jogosulatlan hozzáférés elleni védekezés, a hiteles azonosítás, mint a többcsatornás ügyfélkezeléshez szükséges elektronikus interfész (portál), illetve a belső együttműködés felületét adó intranet. A nemzetközi gyakorlatot olyan trendek jellemzik, mint a szabványosítás, a centralizáció, a nyílt forráskódú alkalmazások terjedése és a multiplatformos megközelítés.

A szervezeti felépítés tekintetében az e-kormányzat működése átlépi a hierarchikus állami intézményi kereteket. A magyar közigazgatásra jellemző piramis típusú szervezettel szemben mind az ügyfélközpontú szolgáltató állam koncepciójának előretörése, mind az ICT-eszközök térnyerése a horizontális, az intézményi kereteket átlépő együttműködési formák irányába mutat. Az üzleti szektor és az állam kapcsolatában egyre hangsúlyosabb a korábbi struktúrák átalakítása és az új szerepkörök megtalálása. Az EU és a tagállamok közötti kapcsolatoknál ugyancsak szükségszerű (túl az infrastrukturális kapcsolatokon) a szervezeti együttműködési képesség, az interoperabilitás.

A tét nagy. Ha az informális kapcsolatrendszeren nyugvó, helyi érdekeket (netán érdekeltségeket) védő állami intézményrendszer marad fenn, akkor az e-kormányzat és e-közigazgatás csupán formailag, a felszínen valósulhat meg, a szolgáltatás minőségének várt javulása és a működési hatékonyság növekedése pedig elmarad.

***

20 pont

Az eEurope 2005 akcióterv megvalósításához az EU húsz alapvető kormányzati szolgáltatást jelölt meg:

Vállalati 8

l Egészségügyi hozzájárulás

l Társasági adó (bevallás, értesítés)

l Áfa (bevallás, értesítés)

l Új társaság bejegyzése

l Adatszolgáltatás a statisztikai hivatalok felé

l Vámnyilatkozat

l Környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyek (jelentést is beleértve)

l Közbeszerzés

Állampolgári 12

l Személyi jövedelemadó (bevallás, tájékoztatás az értékelésről)

l Munkaügyi központok által nyújtott, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások

l Társadalombiztosítási járulékok

l Személyi iratok (útlevél, jogosítvány)

l Gépkocsi-nyilvántartás

l Építési engedély igénylése

l Rendőrségi bejelentések

l Nyilvános könyvtárak (katalógus, keresési lehetőség)

l Anyakönyvi kivonatok

l Felsőoktatásba történő jelentkezés

l Lakcímváltozás bejelentése

l Egészségügyi szolgáltatás (pl. interaktív információadás a szakrendelésekről, bejelentkezés)

***

XR projekt

Az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) elnevezésű projekt három szakaszra bontható, amelyek közül a jelenleg folyó fejlesztés keretében az első kettő valósul meg.

XR I. szakasz: jogszabály-módosítás és elektronikus aláírás nélküli konstrukció (2003 novemberétől)

Az ebben indítható ügyek:

l Egyéni vállalkozói igazolvány (pótlás, csere, hatósági bizonyítvány kiadása a vállalkozói igazolványról, a vállalkozás adatainak módosítása)

l Vezetői engedély (nemzetközi vezetői engedély kiadása, pótlása, cseréje)

l Lakcímigazolvány (pótlás, csere, változás bejelentése)

l Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer

XR II. szakasz: jogszabály-módosításra épülő, elektronikus aláírás nélküli konstrukció (átadás 2004 januárjában)

Részei:

l Jármű-nyilvántartási rendszer

l Első forgalomba helyezést segítő rendszer

l Bevándorlási rendszer

l Körözési (személyi) nyilvántartási rendszer

l Közlekedési nyilvántartási rendszer

XR III. szakasz: jogi szabályozásra és elektronikus aláírásra épülő konstrukció

***

Elab projekt

Az Elektronikus Adóbevallás Rendszer (Elab) projektje három, jól meghatározott kör számára nyújt majd szolgáltatást:

1. Kivetéses adóbevallás (1,8 millió állampolgár)

Azon magánszemélyek személyi jövedelemadó-bevallását, akiknek nincs külföldről, illetve más magánszemélyektől származó jövedelmük, amennyiben kérik, az APEH készíti el, és csak vissza kell igazolniuk, ha elfogadják. Utána vagy papíron (postán) kapják meg, vagy az interneten (megfelelő jogosultságigazolás után) tekinthetik meg.

2. Elektronikus adóbevallás

(600 ezer állampolgár)

Azon magánszemélyek számára, akik maguk kívánják elkészíteni adóbevallásukat, biztosítható egy bevallást támogató, letölthető program. Az elkészített bevallást PIN kódos azonosítás után az interneten küldi be az adózó.

3. A tízezer legnagyobb adózó teljes adatszolgáltatásának és bevallásának kezelése az interneten keresztül.