A SmallTalk feltalálója Turing díjas lesz

Zsadányi Pál, 2004. május 8. 14:06
Dr. Alan C. Kay, az első dinamikus tárgyorientált (vagy tárgytechnológiás) programozási nyelv, a SmallTalk kidolgozója, és a számítástechnika egyfajta (apró modulokból, "sejtekből" építkező) biológiai modelljének a megalkotója, 34 év után, megkapta az ACM számítógép-szövetségtől a "számítástechnikai Nobel-díjként" emlegetett Turing díj 2003. évi kiadását.
A díjat méltatlanul gyenge visszhang fogadta, pedig mind a szakma, mind a Xerox PARC kutatócentrum igen sokat köszönhet Kay szerteágazó invencióinak. Még az ACM oldalain sincs ott a méltó bemutatás, igaz, hivatalosan csak júniusban adják át a díjat. Február végén egyébként megkapta a Draeper díjat is.

Alan Kay a PARC-ban alkothatott

Alan Kay, akinek a jelszava: "The best way to predict the future is to invent it" - "A legjobb módszer a jövő megjóslására, ha felfedezzük magunk", alapvetően igaza van. Megtette. Ehhez volt egy igen innovatív környezete, ahol éppen akkor dolgozhatott, a Xerox cég Palo Alto Research Center (PARC) nevű kutatóintézet, megannyi informatikai szabadalom és eljárás szülőhelye. További nagy felfedezések, amelyekben Kay részt vett: a rádió-LAN-os laptop számítógépek koncepciója, valamint a ember-gép kapcsolat grafikus formájának, a manapság GUI-nak rövidített emberbarát felhasználói interfésznek a kidolgozása (tehát sem a Microsoft, sem az Apple, amelyek később ezen hajba is kaptak, nem az igazi forrása az ablakos interfészeknek!).

A mellette lévő laborokban készült a lézernyomtató, de a mai világháló TCP/IP protokollját megalapozó Ethernet technológia, és a rajta a csomagokban továbbító hangátvitel is (ma VoIP-ként lelkendeznek róla a reklámszövegek). És akkor ott van még a SmallTalk és az OOP, oroszlánrészt Kaytől, bár mások is tettek hozzá (például Goldstine - a PARC történeti, kék-fehér füzetekről vezetett dokumentumtárának az adatai szerint)!

A Xerox vezénylete 1970-ben arra lasszózott össze egy kutatóhelyre egy sereg okos informatikai programozót és hardvermérnököt, hogy megalkossák "az információs architektúrát". Az elvárásoknak, talán a vártnál is jobban, sikerült megfelelniük. Hozájuk járt a szakma okosodni, mert az asztalról lehulló papírfecnik is rengeteget értek. Nagy szerencséjük, hogy "csak alkotniuk" kellett, nem gyilkos versenyben pénzt termelni. Azóta, 2000-ben, a PARC-ot a tőzsdére vitték, hogy a pénzvilágnak is csengessen.

A SmallTalk és az OO korszak

Tény, hogy az "object-oriented" kifejezést először Kay használta. A technológia alapelve, többször újra használható modulok alkalmazása a programozásnál, aztán, Kay SmallTalkja mellett, egy sereg más programozási nyelvben is központi szerepet kapott. Az ismertebbek közül említendő a C++, a Java, legújabban pedig a Microsoft .NET FrameWorkben debütált C# (Cisz). Az OO ma uralja az egész szakmát, az operációs rendszerektől a lokális és a hálózati alkalmazói szoftverekig.

A SmallTalknak szentelt webhely fő oldala Robert Tinny közismert ballonos SMALLTALK ábrájával kezdődik, utalva, az OO technológia mellett és azzal együtt, Kay másik nagy kutatási területére, a bitképes és animált grafikára.

Az eredetileg zeneművésznek készült Kay a hadseregben kezdett programozni, majd leszerelés után elméleti biológiai tanulmányokkal kezdte a felső fokú tanulmányait, amit elektromérnökin fejezett be. A szigorú matematikától az élő anyag működésén át a mérnöki pontosságig terjedő ismerethalmaz aztán olyan alapokat adott neki, amelyekkel nem sokan rendelkeztek a kortársai közül. Művészi hajlamainak is biztos sokat köszönhetett a felfedezéseinek a megálmodásakor (a számítógépes multimédia alapjai).

Elméleti biológusi hátterével, biológiai analógiák nyomán kezdett azon gondolkodni, hogy az ideális számítógépnek a "sejt"-ekből álló élő anyag mintájára kellene szerveződnie és működnie. A sejtek szervenként együttműködve valósítanak meg egy összetett célfeladatot, de amúgy mindegyikük független és autonóm rendszert képez. Alkalmasint viszont gyorsan átszervezhetők egy-egy újabb cél elérésére.

Kay először a Simula nyelvvel foglalkozott, majd Stanfordban, 1968 táján, Saymour Papert mesterséges intelligencia kutató műhelyében, a Papert alkotta LOGO-val, amellyel kis gyermekeket is be lehetett vonni a programozásba. Stanfordból került, 1972-ben, a Xerox PARC-hoz. Nem véletlen, hogy a SmallTalk első változata a SmallTalk-72-es volt.

Kay szerint 3-4 nagy hatás érte az elődöktől. Doug Engelbart nagyszámítógépen (mainframe) elindított, de befejezetlen kutatása volt a vasút (egeret, bitgrafikát, többablakos technikát, szövegszerkesztést, hipertextet, videokonferenciát, hálózati online használatot, dokumentum hivatkozást stb. mutatott be, 1968-ban Stanfordban). A Henry Ford-féle olcsó, sorozatgyártott, személyi használatú autó, mint országút, a személyi számítógép ötletét alapozta meg. A LOGO nyelv pedig azt mutatta meg neki, hogy az ilyen számítógépet mindenkihez el lehet juttatni, még a gyermekekhez is. És akkor, persze el is kell! Nagy hatással volt még a szemléletének az alakulására, amikor a Rand cégnél megismerkedhetett az első kézi karakterfelismerő rendszerrel, mint a mesterséges intelligencia egyik első nagy alkalmazásával.

Kay a diplomamunkáját egyébként a grafika OO koncepciójáról írta, még egyetemi tanulmányainak a végén. Tehát az OO már a doktori disszertációjában is szerepelt. A Stanfordban tapasztalt LOGO élmény vezette el a gyermekeknek készítendő számítógép a KiddieKomp megtervezéséhez, amelynek programozására találta ki a SmallTalk nyelvet.

A Smalltalk nyelvet Kay a már említett biológiai modelljében szereplő sejtek programozására tervezte. Így keletkezett hát az OOP nyelvek első tagja. A Xerox PARC-hoz már úgy került, hogy ez volt a fő témája. Mindig oktatási környezetben képzelte és alkalmazta a nyelv használatát, az első személyi számítógépeken. Kay előszeretettel gyermekeken mérte le a technológiai megoldások hatékonyságát. Némely gyermekből aztán profi programozó lett, még gyermekkorában. A Hollywood környéki Open School nevű iskolájában tán még ma is tanulnak tőle a gyermekek. [És ő is tőlük, ahogy az már a jó tanuló-tanár viszonyban általában lenni szokott.]

A gyermekekkel végzett kísérletek megmutatták, hogy a szöveges helyett a grafikus és hangos információk jóval gyorsabban hatnak a tanulási folyamatban. Ezért készítettek a PARC kutatói olyan számítógépet, amely intenzíven grafikát és animációt használt az ember-gép kapcsolat megteremtésére. Ezt nevezzük ma GUI-nak, grafikus interfésznek, ablakos technológiának, és számtalan változatban terjedt el (Atari és Mac grafika, MS Windows, UNIX/Linux Motif stb.).

A Xerox főnökei értetlenül bámultak Kay Dynabook névre keresztelt laptopjára, nem fogták föl a jelentőségét. Annál inkább a PARC-ba elkószált Steve Jobs, Apple társalapító főnök és a Mac világsikerét már ismerjük. Steve Jobs kutató barlangjában látta meg Bill Gates, aki szintén tudta, mire lesz jó, és ablakos szoftvereinek a hasznát nap mint nap élvezzük. [Olykor a mérgeit is - de mindegy.] Mindenesetre nem véletlen, hogy Kay végül az Apple mérnöke lett. Tanított, persze, a technológiai világ csúcsait ostromló MIT-n is.

A SmallTalk és az IBM

A SmallTalkba legjobban talán a nagy kék, az IBM szeretett bele. A fejlesztési koncepcióinak ma is egyik fontos elemét alkotja (főként a Java mellett). Részben azért, mondhatják a rossz nyelvek, mert neki már csak ez jutott, hisz mások folyton valami konkurens, újabb megoldásokat támogató eszközök kidolgozása után rohantak, pedig lehet, hogy jobb lett volna megmaradniuk a gyökereknél, a SmallTalknál, és azt tovább finomítani. Az IBM ezt tette, és a jelek szerint, jól tette. A SmallTalk ma virulensebb a fejlesztői körökben, mint a születésekor, ami az IBM-nek köszönhető. Az IBM-től olykor kapható kipróbálásra Visual Age SmallTalk fejlesztőkészlet CD-ROM-on. További IBM vonatkozás, hogy Alan Kay egy IBM 1401-esen esett szerelembe a számítógépekkel, a légierőnél, ami alaposan eltérítette korábbi zenészi elképzeléseitől. Igaz, ez a számítógépes multimédia (hang és animált grafika) megszületéséhez viszont nyilván sokban hozzájárult.

És ma?

Kay, állítólag, még manapság is új programozási nyelven töri a fejét, és fejébe vette a Dynabook sorozatgyártását. Egy BYTE-ban publikált 1990 körüli interjú szerint. Nos, egyikről sem hallottunk azóta sem. A legfontosabb, amit Kaytól kaptunk az, amit ő a gyermekek tanítása során megtanult. Nem az embereket kell a számítógép nyelvére idomítani, hanem a gépeket kell megtanítani arra, hogy intelligensen szót értsenek velünk. A képi ábrázolás vezette el a tárgyorientált gondolkodáshoz, és a legabsztraktabb problémák szemléletes kezelésének a megoldásához.

Kay látta előre azt is, hogy a számítógép - egyfajta új ópiátként - talán negatív hatásokat is szülhet, de ezek kivédhetők. A "mi ez?" típusú, lényegében statikus adatbázis adatokkal szemben előnyben részesítené, ha az alkalmazókat inkább a kételkedésre tanítanák, "mi van, ha" típusú kérdésekkel. Legalábbis Scott Gasch tanulmánya szerint.

Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Okoskarkötővel a finom eleganciáért

Ha egy eszköz neve elé odatesszük, hogy “okos”, rögtön mindenki azt hiszi, hogy egy apró kütyüről van szó, amibe rengeteg hasznos, vagy annak ítélt funkciót sűrítettek bele. 

2022. november 15. 09:24

A legnépszerűbb szoftverek kreatív munkához

Ha olyan szoftvert keresünk, amellyel a kreatív munkát végző szakemberek csodálatos dolgokat hozhatnak egyszerűen létre, bizony nem kell sokáig kutakodnunk. Számos nagyszerű szoftver közül válogathatunk a világháló széles palettáján!

2022. augusztus 11. 11:42

Propaganda elleni védőoltás: Utazás!

Amerikai tudósítónk, Horváth László, olyan szemmel látogatta meg az év egyik legnagyobb turisztikai rendezvényét, az IPW Orlando 2022-öt, hogy közben szemügyre vette, mely fejlesztések könnyítik meg az ideérkezők utazását, és elfilozófált annak kapcsán, hogy miért érdemes útra kelni, és akár egy konferencia-részvételt is összekötni az adott hely felfedezésével, az ország - Amerika - felfedezésével.

2022. augusztus 8. 23:11

Így óvja a szemét, ha sokat ül kijelző előtt

Tudta, hogy a nyugati emberek naponta átlagosan 6 órát töltenek különböző képernyők előtt? Ha belegondol, egy kicsit furcsa is, hogy a telefonunk kijelzőjére védőfóliát teszünk, a laptop kijelzőjét folyamatosan törölgetjük, portalanítjuk, szóval óvjuk az eszközeinket, miközben a szemünk védelmére nem is gondolunk. Íme pár tipp, ami segíthet megtartani a szeme egészségét, ha sok időt tölt kijelző előtt.

2022. június 13. 17:17

Esztétikus magas teljesítményű asztali számítógép - igenis létezik!

Ebben a cikkben azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy igenis reális elképzelésnek számíthat egy olyan asztali számítógép beszerzése, amelyik nemcsak teljesítményben, hanem az esztétikumot tekintve is elsőrendű vételnek számít. Következzenek tehát a részletek!

2022. február 15. 18:06

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2022 díjazottjai!

2023. január 27. 09:47

Látássérülteknek fejlesztett eszköz nyerte az LG versenyének fődíját

2023. január 26. 14:02

Közeleg a 31. Magyar Innovációs Nagydíj felhívás beadási határideje

2023. január 16. 18:51

A Bullitt műholdas szolgáltatása lefedettlenség esetén is biztosítja az üzenetküldést

2023. január 9. 15:46