Prim Hírek

A lapunk áprilisi számában megjelent cikk végén írtunk az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer, vagyis az XR bevezetéséről. A www.magyarorszag.hu/ugyintezo címen elérhető szolgáltatásról még nem lehet sok jót elmondani. Jelenleg lakcímigazolvánnyal, nemzetközi jogosítvánnyal, egyéni vállalkozói igazolvánnyal és anyakönyvvel kapcsolatos hivatali eljárásokat indíthatunk el, valamint időpontot egyeztethetünk egyéni vállalkozói, lakcímigazolvány-igénylési, anyakönyvi, jogosítvány-, lakcím-, személyazonossági- és útlevélügyek intézéséhez. (Ám ez utóbbiban sincs sok köszönet, hiszen az időpont akár több héttel későbbre is szólhat, míg egy hajnalban elkezdett sorban állással azért egy nap alatt szinte bármit el lehet intézni.)

Egyelőre nehézkesen kezelhető, száraz jogi nyelven írt információk olvashatók a "virtuális okmányirodákban", hébe-hóba előfordul néhány letölthető űrlap, és az egész országban csupán 49 okmányiroda elérhetőségét sorolják fel. Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke az áprilisi Internethajón tartott előadásában bemutatott egy grafikont, amely szerint a tavalyi évben elektronikus ügyintézést igénybe vevők száma (a lakosság 6%-a) alapján az utolsó előtti helyen kullogunk a mintegy 30 országra kiterjedő felmérésben. Csak azért nem az utolsón, mert Bulgária is ott volt a vizsgált országok között - vagyis a helyzet balkáninak nevezhető.

Kérelem kattintásra

De nézzük, hogyan tudunk ebből a gödörből kijutni, milyen intézkedések, törvények, pénzösszegek állnak a közigazgatás szereplőinek rendelkezésére, és vajon mikorra várható az érdemi változás.

A közigazgatási eljárásokról szóló törvény tervezete a központi igazgatási szerveknek jövő júliustól, az önkormányzatoknak pedig 2010-től írja elő az elektronikusan érkező kérelmek fogadását. Ez nem azt jelenti, hogy minden szerv és minden önkormányzat honlapja teljes körűen kiszolgálja majd a virtuálisan betérő ügyfeleket, hanem azt, hogy az általuk elektronikusan indított ügyeket köteles fogadni, illetve eljárni azokban. Vagyis egy e-mailben küldött bejelentés, kérelem, eseményközlés ugyanolyan intézkedési kötelezettséget ró a hivatalra, mintha az hagyományos levélben vagy személyesen, az ügyfél megjelenésével érkezett volna (iktatás, figyelembevétel, halasztó hatály, 30 napon belüli válaszadási kötelezettség stb.). Az elektronikus aláírás mindennapos használatával természetesen az interneten benyújtott adóbevallás vagy egyéb bizalmas irat, illetve annak útja is követhető lesz. (Lásd keretes írásunkat az elektronikus ügyintézés szintjeiről.)

EU-milliárdok az elektronikus ügyintézés fejlesztésére

Az elektronikus (ön)kormányzat kialakítása nem csupán a webes szolgáltatások létrehozását jelenti, hanem a hatóság belső munkájának teljes átszervezését is. A hivatalon belüli e-ügyintézés megköveteli a személyekre lebontott, pontosan megfogalmazott hatásköröket, valamint az ügyek elektronikus nyomon követési lehetőségét. Az új és nem mindig megbízható technológia miatt a közigazgatási eljárásokról szóló törvénytervezet kiemelt jelentőséget tulajdonít az adatok biztonságának. Alapvető fontosságú lesz például az ügyfél azonosítása - ezt vagy elektronikus aláírással, vagy a személyazonosító és lakcímadatokkal lehet majd megtenni. A világhálón az információk könnyen elveszhetnek vagy megsemmisülhetnek, ezért a dokumentumok megérkezéséről a polgármesteri hivatal értesítést fog küldeni a feladóknak. A hatóságoknak meg kell teremteniük az elektronikus úton érkezett adatok sérthetetlenségének feltételeit is. További előírás, hogy az ügyintézés során felmerülő technikai problémákról az önkormányzat köteles lesz tájékoztatni az ügyfelet, és az üzemzavar időtartamát figyelmen kívül kell hagynia a határidők számításánál.

A kötelezettségek egy része "csupán" szervezési probléma, de sok szolgáltatás kiépítése komoly anyagi forrásokat igényel. (Ha az e-kormányzás a települések kötelező feladata lesz, akkor - egy Ausztriában készült becslés szerint - lakosonként évente 15 euró, vagyis csaknem négyezer forint ráfordítással lehet számolniuk.) Idén a források előteremtésében segít a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Információs Társadalom Kht. által kiírt, 2 milliárd 180 millió forintos keretösszegű EU-pályázat, amely a költségek 87,5%-át hivatott fedezni. Ha minden sikeresen halad, és az emberek megfelelő arányban használják a számítógépeket, akkor egyszer majd elérhetjük Svédország színvonalát, ahol gyakorlatilag majdnem minden hivatalos ügyet el lehet intézni elektronikus úton.

E-bíróság: rövidebb perek, védett tanúk videón

Nemcsak kormányzati vagy önkormányzati ügye lehet az állampolgárnak: évről évre egyre több bírósági intézkedés történik. Persze nemcsak a peres ügyekről van szó, hanem a cégbírósági bejegyzésekről és a több tízezer közösségi joganyag kezeléséről, alkalmazásáról is.

Ennek érdekében az e-bíróság kiépítéséről tárgyalt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszterrel. A főbíró elmondta, hogy jelenleg 82%-os a bírák számítógéppel való ellátottsága, az országos hálózatban lévő hétezer-ötszáz számítógép mellé további kilencszázra van szükség ahhoz, hogy minden magyar bírónak saját gépe legyen. És amíg egy osztrák bíró tárgyalás közben is percek alatt beszerezheti a per eldöntéséhez szükséges adatokat, például az ingatlan-nyilvántartásból, addig magyar kollégájának hónapokra el kell halasztania az eljárást a földhivatali megkeresés miatt. A főbíró szerint fontos, hogy a tárgyaló bírák minél előbb hozzáférjenek elektronikus úton például a Belügyminisztérium nyilvántartásához, illetve a legfelsőbb bírósági és ítélőtáblai határozatokhoz.

A svéd minta itt is követendő: a http://www.dom.se lapon található keresővel pillanatok alatt megszerezhetők a központi bíróságok ítéletei. 2004. január 1-jétől Svédországban minden bíróság köteles a végzést elektronikus formában is közrebocsátani. Az oldalról letölthetők a perekkel kapcsolatos kérések, s az aláírt kérvényeket azután saját kezű aláírással ellátva a bíróság irodájában kell leadni.

Az Európai Unión belül elektronikus formában - fax vagy e-posta - is lehet pert indítani, akár egy másik ország területén. Feltétele, hogy 5 napon belül megérkezzen a bíróságra a beadvány lemezre rögzített eredetije. Beadványokat és követeléseket is be lehet nyújtani hasonló módon. Ebben az esetben elektronikus aláírással kell igazolni a dokumentumok hitelességét.

Az elektronikus cégeljárás technikai és jogi feltételei ma már Magyarországon is adottak, bevezetése jövőre kísérleti projekt formájában, majd 2006-tól teljes mértékben megvalósul.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) és az IHM jelenleg közösen dolgozik a távkihallgatás lehetőségének megvalósításán. Lényege, hogy a tanúnak nem kell megjelennie a kihallgatáson, hanem egy kamera és az internet segítségével mintegy távkonferencia formájában válaszolhat a kérdésekre. Ez bonyolult, több személyt érintő bűnügyeknél megkönnyítheti a procedúrát, mivel elkerülhető a tanúk utaztatása. Egyik távközlési szolgáltatónknak már létezik hasonló szolgáltatása, a videochat, ahol egyszerű webkamera segítségével videotelefonálhatunk, vagy írásban üzengethetünk egymásnak egy chatfórumra bejelentkezve.

***

Az e-kormányzás szintjei

Az első szint az egyszerű információközlés. A hazai önkormányzati és központi igazgatási portálok, illetve statikus weboldalak alkalmasak erre a szolgáltatásra.

A második szinten lehetővé válik az állampolgárok és a hivatalok online kommunikációja: űrlapok letöltése, különböző fórumok. A nagyobb települések portáljain általában már megtaláljuk ezeket az elemeket. Debrecen honlapján a város legnagyobb adófizetői nyomon követhetik a helyi adóbefizetéseket is, Veszprém város weboldalán pedig májustól online, vagyis valós idejű családjogi, mentálhigiénés, lelki és egészségügyi tanácsadás működik. A hivatalok egyre több helyen várják e-mailben is a lakosság építéshatósággal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit, s elterjedtnek tekinthető a polgármesterek online fogadóórája.

A harmadik szint az interakció. Ide tartozik például az űrlapok elektronikus kitöltése és elküldése, amelyekből azonban csak újabb akták lesznek a hivatalban. Ehhez már szükséges az ügyfelek egyértelmű azonosítására alkalmas elektronikus aláírás - az ezzel kapcsolatos szabályokat jelenleg készíti elő az informatikai tárca. Így a klasszikus értelemben vett elektronikus ügyintézéssel még egyetlen magyar önkormányzatnál sem találkozunk.

A negyedik az úgynevezett tranzakciós szint, amikor az ügyintézés, valamint az üzleti tranzakció teljes egészében az interneten bonyolódik le. Ebben a fázisban az ügyek papíron már egyáltalán nem jelennek meg a rendszerben.