Behálózva: Dr. Horváth András csillagász-űrkutató, a TIT Budapesti Planetárium igazgatója

forrás Prim Online, 2004. október 10. 11:27
Gyökeresen megváltoztatta dr. Horváth András életét a világháló. A kutató 1981 óta a TIT Budapesti Planetárium igazgatója, emellett a Magyar Űrkutatási Tanács tagja, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke és az MTA Csillagászati Kutatóintézetének főmunkatársa, sőt még az Aeromagazin folyóirat szerkesztőjeként is dolgozik, miközben cikkei jelennek meg az Élet és Tudományban. Az internettel munkája révén, a planetárium számítógépesítésekor került kapcsolatba, s nem sokkal később, 1997 őszén elkészült az intézmény honlapja is. Naponta több órát tölt a hálózaton, de csak a munkahelyéről jelentkezik be, mert, mint mondja, "néha aludni is kell".
- Népszerű-e manapság a TIT Budapesti Planetárium?

- A planetáriumot az elmúlt negyedszázadban szerencsére két réteg is megismerte. Egyrészt a pedagógusok, akik rájöttek, hogy nem kell nekik az órán csillagászatot tanítani, mert sokkal praktikusabb, ha eljönnek ide, megnézik speciális műsorainkat, és így a gyerekekben is jobban megmaradnak az ismeretek. Főleg tavasszal és ősszel van a csúcsidőszak, amikor tanulmányi kirándulások keretében vidékről sokan keresnek fel bennünket. Látogatóink zöme a tanulóifjúságból kerül ki, és ez azért nagyon jó, mert a csillagászatra kevés idő marad az iskolában, az űrkutatásra meg végképp semmi, és a planetáriumban a gyerekek látványos, élményszámba menő, ám szakszerű előadás keretében kapják meg az információkat. Egy tanórán nem lehet bemutatni a csillagos égboltot úgy, ahogy az kinéz, ellenben itt, a planetárium kupolájában minden pontosan olyannak látszik, mint a valóságban. Azokat a jelenségeket is be lehet mutatni, amelyekről máskülönben csak beszélni lehetne, például hogy mi is volt a betlehemi csillag. Szupernova, üstökös vagy különleges bolygóegyüttállás? Az ehhez hasonló dolgokat nagyon szépen lehet szemléltetni. Nagy videoprojektorunkkal animációkat is be lehet mutatni, például hogy közeledünk valamelyik bolygóhoz, egy égitest forog, vagy például leszállunk a Marsra.

- Nem jelent-e egyfajta konkurenciát az internet? Például azok az érdeklődők, akik korábban egy-egy csillagászati előadáson tájékozódtak a Holdról, a Plútóról vagy a többi bolygóról, most ugyanezt a világhálónak köszönhetően otthonról is megtehetik. Nemrégiben a Mars-járó által küldött képeket is azonnal megnézhettük a NASA honlapján, anélkül, hogy jegyet kellett volna váltanunk. Olvasmányos, multimédiás oldalak tucatjai érhetők el a neten.

- Az internetről ebben az értelemben csak jót tudok mondani, ugyanis szerencsére népszerűbbé tette a témát, és egyáltalán nem vette el a látogatóinkat. Sőt! Tulajdonképpen a hálón található csillagászati információk ma nagyon sok emberben - elsősorban a gyerekekben - felkeltik az érdeklődést. ők pedig így kedvet kapnak egy planetáriumi látogatáshoz, mert itt az előadást követően odamehetnek a szakemberhez, és megkérdezhetik azokról a dolgokról, amelyeket az interneten láttak, és esetleg nem értettek meg teljes egészében. Lehet konzultálni, a körfolyosón szép színes képek láthatók, és most például még két Mars-járónk is van: egy picike és egy 1:10-es méretarányú. Tehát az internet inkább segíti a tevékenységünket, a planetárium pedig továbbra is fontos szerepet tölt be.

- Mennyire tud naprakész maradni a planetárium? Mennyire gyorsan építik be az előadásokba az internetről származó információkat?

- Igyekszünk teljesen naprakészek lenni. Például a Leszállás a Marsra című műsorban előbb "Mars körüli pályára állunk", s megvizsgáljuk, hogy mit lehet onnan látni, utána pedig szimulált leszállást hajtunk végre. A biztos, hiteles információkat tehát mindig beépítjük.

- Ezenkívül hogyan segíti az internet a planetáriumi dolgozók életét?

- Egyrészt úgy, hogy sok információhoz jutunk hozzá általa, másrészt mi is hírt tudunk adni magunkról a honlapunkon (http://www.planetarium.hu), ahol a műsorrendet, új műsoraink tartalmát és egyéb tudnivalókat lehet elérni, s például egy űrkutatási linkgyűjteményt is találnak a látogatók. Jövőre szeretnénk a mostani, immáron hét éve üzemelő oldalunkat teljesen felújítani, és új szolgáltatásokat is indítani.

- Esetleg előadásaik teljes egészében felkerülnek majd a világhálóra?

- Ez többek között munkaerő kérdése, aminek sajnos híján vagyunk. A nyolcvanas években még 36-an voltunk a planetáriumban, ma pedig szűkös anyagi helyzetünk miatt már csak 14-en, tehát arra nemigen van emberünk, hogy még az előadásokat is feltegyük az internetre. Ugyan adott a lehetőség, hogy a műsorok szövegkönyvét megjelentessük, de az nem olyan, mintha eljönnének a látogatók, és beülnének a kupola alá. Lehetne képekkel illusztrálni a szöveget, vagy animációkat elhelyezni, de ez viszonylag nagy munka, amire jelen pillanatban nincs kapacitásunk.

- Személy szerint Ön hogyan tudott hozzájutni a világ tudományos híreihez, mielőtt kapcsolatba került volna az informatikával?

- Elsősorban külföldi folyóiratokból tájékozódtam, tehát ilyen értelemben az internet számomra alapvető változást hozott, hiszen korábban jelentős - legkevesebb egy-két hónapos - késéssel juthattam hozzá az információkhoz. Persze azért még most is járnak hozzánk a nyugati és orosz folyóiratok, de az elsődleges információforrás ma már a világháló. Az internet magyarországi megjelenésekor azonnal elkezdtem érdeklődni iránta, és mostanra nélkülözhetetlen eszköz lett számomra. A segítségével nagyon gyorsan lehet információkat szerezni, és azok forrásai ellenőrizhetők.

Ma már az eseményekkel egy időben tájékozódhatok, például a NASA (National Aeronautics and Space Administration) TV és az ESA (European Space Agency) TV közvetíti a startokat. Az ember tudja, hogy egy vagy két nappal elhalasztották az indítást, és van egy-két nagyon jó csillagászati internetes újság is. A space.com a világ egyik legnagyobb űrkutatási, űrhajózási honlapja, ahol naponta 10-15 információs anyag jelenik meg. Elég megnézni, és máris tudjuk, mi történt. A közelmúltban például találtam egy orosz űrkutatási honlapot, ahol mindig frissek az adatok, és így most már nemcsak a nyugati világ űrinformációihoz jutok hozzá, hanem az orosz eredményekhez, adatokhoz is. Ez azért fontos, mert bizonyos területeken Oroszország - a Szovjetunió hagyományaiból kifolyólag - még mindig az élen áll. A személyszállító űrhajózásban most az oroszok az "ászok", hiszen az amerikai űrrepülőgép-rendszert még nem javították ki, tehát például a nemzetközi űrállomás üzemeltetése az oroszokon áll vagy bukik. Orosz űrhajók viszik föl a két- vagy háromfőnyi legénységet, és orosz teherűrhajókkal lehet az űrállomást utánpótlási anyagokkal ellátni. Ha ez nem lett volna, akkor a nemzetközi űrállomás a Columbia űrrepülőgép balesete után valószínűleg leállt volna, mert az amerikaiaknak nem volt más űrszállító eszközük. 2003-ban elindult egy magyar űrkutatási honlap is, az Űrvilág (http://www.urvilag.hu). Egy szűk szakmai gárda készíti, és naponta két-három űrhír kerül fel rá, tehát magyar nyelven is jól lehet tájékozódni. A NASA és az ESA egyaránt tudja, hogy a vizualitás nagyon fontos információforrás, ezért sok képet tesznek fel oldalaikra.

- Mit gondol, ezek a képek mennyivel később kerülnek föl a honlapokra? Van-e késleltetés?

- A Spirit és az Opportunity esetében a legfontosabb vizuális információkat, például a nyers képeket - ami elég látványos - azonnal fölrakják. Néha egyik napról a másikra kitesznek tíz-húsz képet is, majd azokat négy-öt nap múlva kommentálják a szakértők. De ha valaki ezt folyamatosan akarja követni, amint én is teszem, akkor napról napra figyelemmel kell kísérnie az új információkat. Ugyanakkor a Mars Global Surveyor Mars-szonda - amelynek a hivatalos programja már befejeződött, és most a második hosszabbításnál tart - képeit csak körülbelül egyéves késéssel rakják föl az internetre.

- Az információszerzésen kívül mire használja még ezt a kommunikációs eszközt?

- A kapcsolattartáshoz és a tudományos kutatáshoz ma már ugyancsak nélkülözhetetlen. Magyarországi és külföldi együttműködő partnereinkkel szinte minden esetben e-mailben osztjuk meg a friss információkat. Amerikában már szinte kizárólag elektronikus levelezést használva dolgoznak együtt a nagy csoportok. Mi is kipróbáltuk Magyarországon és Európában, s úgy néz ki, hogy nagyon jól működik. A spanyolokkal, az ESA-val és az oroszokkal igen jó a kapcsolatunk, valamint azoknak a konferenciáknak a szervezőivel, amelyeken meg akarunk jelenni előadásokkal, poszterekkel és írásos beszámolókkal. Ezek anyaga megtalálható az interneten. A Space Calendar (http://www2.jpl.nasa.gov/calendar) nevű naptár csillagászati, űrkutatási és konferenciaesemények időpontjait tartalmazza. Az ember kinézi az őt érdeklő rendezvényt, elmegy a konferencia honlapjára, ahol megtudhatja a határidőket, a feltételeket stb. Számunkra ez is alapvető fontosságú.

A kutatások szempontjából ma már ugyancsak nélkülözhetetlen a világháló. Létezik több tudományos elmélet, amely körül nagy vita alakult ki az interneten. Ilyenek például a Mars nagyobbik holdja, a Phobos felszíni alakzatainak eredetéről szóló elméletek. Az egyik szerint a Hold felszínén található karcolások és barázdák arra utalnak, hogy a réteges szerkezetű égitest korábban egy nagyobb bolygó része volt. Réteges szerkezet ilyen kis égitesten magától nem alakul ki. Tehát az ősidőkben, úgy 4 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer létrejött, a Mars és a Jupiter között volt egy nagyobb bolygó (vagy 5-10 közepes méretű), amely a Jupiter és a Nap hatására darabokra szakadt, s kialakult a kisbolygóövezet sok tízezer kisbolygóval. Ez az elképzelés egyre inkább elfogadottá válik a szakmában. Létezik olyan teória is, mely szerint a Phobos egy eltévedt kisbolygó, amely annak idején elhaladt a Mars mellett, és a Mars képes volt rá, hogy pályára állítsa maga körül. 1976 óta foglalkozunk ezzel a kérdéssel, több konferenciára dolgoztunk ki közös anyagot a kollégákkal.

- 2001-ben publikálták a marsi életről szóló elméletüket, amelyet a sarki jégtakarón lefényképezett sötét foltokból vezettek le.

- Igen, ez a DDS-MSO (Dark Dune Spot - Mars Surface Organism) elmélet. A Mars Global Surveyor űrszonda 1999-ben készített képeket erről a jelenségről. Mivel a szonda az amerikaiaké, az információk fél évig kizárólag az ő birtokukban voltak, majd kirakták azokat a világhálóra. 2000-ben kezdtem el nézegetni az interneten a Mars Global Surveyor képeit. Az amerikaiak a bolygó északi és déli pólusa környékén, a fehér hó- és jégmezőn néhány tucat kilométeres átmérőjű sötét foltokat fedeztek föl. Rengeteg felvétel készült a foltokról, és azok 90 százaléka a bolygó déli féltekéjén a tereptől függetlenül kör alakú volt. Akkor merült fel bennem a gondolat: nem lehetséges-e, hogy valamilyen biológiai folyamatok indulnak el ott a talajon, amelyek kiváltják a kör alakú jelenséget? Gánti Tibor és Szathmáry Eörs biológussal azt feltételeztük, hogy léteznek olyan felszíni mikroorganizmusok a Marson, amelyek energiát hasznosítanak, amikor a Nap elkezdi a havas terepet megvilágítani. A napsugárzás a szén-dioxid alapú jégen és havon átmegy (a légkör nagyobb részét szén-dioxid alkotja). A mikroorganizmusok először arra használják ezt az energiát, hogy a maguk körül lévő, viszonylag vékony, vízből álló jégréteget megolvaszszák. Így lesz folyékony víz, s így létrejönnek az élet alapvető feltételei, mert a talajból lehet tápanyagot szerezni. Ezek a mikroorganizmusok addig folytatnak élettevékenységet, amíg van fölöttük egy vízből, illetve szén-dioxidból álló jégréteg. Az élettevékenység következtében elfogy felőlük a szén-dioxid, és a folyamat leáll. Ekkor tűnik elő az a fekete dűne, amely alattuk volt, és amelyet mi foltként látunk. Ezt követően a mikroorganizmusok beszáradnak, és tetszhalott állapotban várják a következő évet. Óriási vitában állunk az amerikaiakkal, mert akik a fényképezőrendszert készítették a szondára, azt mondják, hogy szó sem lehet életjelenségről, csupán geofizikai, geokémiai folyamatokról. Eddig évente általában 5-10 anyagunk jelent meg ebben a témában a különféle tudományos konferenciákon és írásos beszámoló formájában.

- Említette, hogy a konferenciák anyaga megtalálható az interneten. Mikor kerülnek fel ezek az információk a hálóra?

- A Lunar and Planetary Science konferenciák (http://www.lpi.usra.edu) érdekessége, hogy azokra két hónappal korábban be kell küldeni egy kétoldalas anyagot. Ha azt elfogadják, akkor a rendezvény előtt másfél hónappal felrakják a webre, és így az ember fel tud készülni, utána tud nézni bizonyos dolgoknak. Persze a konferenciákon mindig több képet láthatunk, több eredményről hallhatunk, mint ami az előzetes írásbeli anyagban szerepel. Azért is érdemes személyesen részt venni, mert ott az ember a legfrissebb dolgokat láthatja, hallhatja, amelyek általában fél évvel, egy évvel később jelennek meg a szaksajtóban.

- Segíti-e az internet a magyarok részvételét a nemzeti vagy nemzetközi űrprogramokban?

- Igen, ezen a ponton is igen komolyak a net érdemei. Amikor felmerül egy jó ötlet, a NASA és az ESA is meghirdeti a programot a weben, s összegyűjti az azzal kapcsolatos javaslatokat. Egy űrprogram végrehajtásakor először az ötleteket, majd a műszerjavaslatokat gyűjtik össze, és amikor megvan a pénz a programra, akkor lehet pályázni. Aki nyer, az méréseket vagy tudományos kutatási programot készíthet, amihez bizonyos feltételekkel megkapja a beérkező adatokat. Természetesen a hálón keresztül.

Sigmond Árpád - Szalay Dániel

Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Négy sorozat premierévadjaival indítja az új évet az RTL Spike

Ahogyan azt már megszokhattuk, az RTL Spike-on sosincs hiány a lebilincselő sztorikból. Ebben az évben sem lesz ez másképp, hiszen máris négy népszerű sorozat vadonatúj évadjaival indítja 2019-et a csatorna. Januárban és februárban magyar szinkronnal folytatódik a Vikingek, az iZombie, a Visszatérők és a The Walking Dead története is.

2019. január 22. 14:17

Új technológiák az online játékgépekhez

Amikor elkezdünk egy kaszinójátékkal játszani, általában nem vagyunk a különféle technológiák tudatában, amelyek annyi örömöt és élményt nyújtanak számunkra. Elég nehéz elképzelni, hogy a “Gry za darmo” kategória legújabb, 3D-s élményt nyújtó játékainak elődje egy mechanikus játékgép volt, amelyet több, mint 120 évvel ezelőtt Charles Fey alkotott meg.

2018. december 28. 08:02

Állásbörzés fesztiváljegy a karácsonyfa alatt?

A karácsony közeledtével minden szülő a tökéletes ajándékot keresi gyermekének, még akkor is, ha az valójában már felnőtt. Az újabb okostelefon helyett lehetséges olyan ajándékot adni, ami valóban előrelendíti fiatalok életét!

2018. december 19. 15:56

Felújítják az Álomutazót karácsonyra

Karácsony előtt és után nem is jöhetne semmi jobb, mint egy jó családi program. A tavaly nagysikerű szuperprodukció idén újraéled, ugyanúgy a BOK csarnokban, sztárokkal, lenyűgöző látványvilággal és fantasztikus slágerekkel.

2018. december 19. 11:00

Adventi hangulatban búcsúzik a Future Park

Már csak december végéig látható az Andrássy Élményközpontban a világ egyig legizgalmasabb virtuális játszótere, az év utolsó hónapjára adventi hangulatba öltözött Future Park. A japán szakemberek által megálmodott interaktív tér az elmúlt fél év alatt több mint 150 ezer látogatót vonzott. Az Andrássy Élményközpont pedig már 2019-re tervez, egy, az elmúlt évtized legnagyobb kasszasikerű filmjének kiállítását várhatjuk februártól.

2018. december 11. 12:51

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Christopher Mattheisen a Microsoft Magyarország új ügyvezető igazgatója

2019. február 18. 11:50

Bemutatkozik a Samsung 2019-es QLED TV kínálata

2019. február 15. 12:20

Minden eddiginél gyorsabb letöltési sebességet biztosít a Huawei új chipkészlete

2019. január 25. 11:21

Technológiával az örökélet felé

2019. január 14. 10:53
cloudappsportal.com