Prim Hírek

Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége feletti felügyeletet az 1997 decemberében életre hívott OIT látja el. Hozzá tartoznak a bíróságok igazgatásának központi feladatai is, ezen belül a statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos teendők ellátása, az informatikai fejlesztés, valamint a központilag megszervezett oktatás.

Az OIT határozatainak végrehajtása és a működésével kapcsolatos feladatok előkészítése az OIT Hivatalának feladata, csakúgy, mint a testület hatáskörébe utalt ügyek intézése.

A bíróságok informatikai és telekommunikációs rendszerét az informatikai főosztály tervezi és fejleszti. Ez a 158 fős szervezet dolgozza ki a beruházási programokat, üzemelteti a rendszereket, s gondoskodik a számítógépeken rögzített adatok védelméről.

Egy kis történelem
Az 1998-ban kezdődő reform előtt a bíróságok az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoztak. A bírósági informatika 1989 és 1998 között - annak gondjait szívén viselő gazda híján - mostohán kezelt terület volt. Az informatikai fejlesztések és azok koordinálása stratégiai elemként elsőként a reform kezdetén létrejött önigazgatási szervezet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatai között jelent meg.

A bíróságok költségkímélőbb, gyorsabb és minőségibb munkavégzése érdekében folyó informatikai fejlesztések a felsoroltakon túl az együttműködő szervezetekkel való mind hatékonyabb munkát, valamint az állampolgárok - az ítélkezésben folyó munkával kapcsolatos - tájékoztatásának javítását szolgálják. A fejlesztések a bírósági dolgozók számára olyan szolgáltatások nyújtására irányulnak, amelyek - az egyenlő jogok elvének megfelelően - az ország bármely részén azonos szinten képesek az állampolgárokat kiszolgálni. Részben a PHARE-pályázattal elnyert támogatásokra támaszkodva 1998 és 1999 között mintegy 300 bírósági munkaállomást kapcsoltak be az akkor még csupán megyei szinten meglévő hálózatba.

A PHARE program a további fejlesztések finanszírozásában is jelentős szerepet játszik. Az országos szintű hálózat kialakításán túl egyre nagyobb összeg jutott az informatikai szervezet, illetve az adatbázisok, szolgáltatások és bírósági alkalmazások fejlesztésére, a bírósági munkatársak informatikai képzésére és továbbképzésére, az IT-kultúra mind szélesebb körű terjesztésére. Ennek köszönhetők a belső honlap folyamatosan bővülő szolgáltatásai, köztük az ECDL vizsgaanyagának intraneten keresztüli elérése. Az elektronizálás jelenlegi fokán már a külső és belső informatikai kapcsolatok mind szélesebb körű bővítése a cél. Az ítélőtáblák felállításával - a hálózatba való bekapcsolásukon túl - teljes körű infrastrukturális, szolgáltatás- és alkalmazásszintű informatikai ellátottságuk megteremtése kapott kitüntetett figyelmet.

Hardver és hálózatok
2003-ban helyezték üzembe a bíróságok országos hálózatát. Kialakították a rendszer menedzsmentjét, s az elavult gépeket lecserélve ebben az évben vált egyenszilárdságúvá. Tavaly év végén összesen 7135 munkaállomás volt hálózatba kapcsolva, 15 százalékkal több, mint 2002 hasonló időszakában, így az ellátottság, amely 1999-ben 20 százalékot tett ki, ma már 80 százalékos. A meglévő hiányokat többek között egy 3,7 millió eurós PHARE-támogatású projekt keretében igyekeznek pótolni, amelynek köszönhetően 2005 januárjáig közel 1000 munkaállomás és nyomtató kerül a bíróságokra. Jelenleg a fővárosi bíróság 60 százalékos ellátottsága országos szinten a legalacsonyabb.

Az adatbázisok, szolgáltatások elterjesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult az említett PHARE-projekt keretében felépített egységes Novell-hálózat, illetve az azt működtető, a további szolgáltatások, alkalmazások, adatbázisok zökkenőmentes csatlakoztatását támogató Novell Kompetencia Központ kiépítése (ld. keretes cikkünket). A bíróságokon AIX Unix hálózati operációs rendszer üzemel.

A munkaállomásokon használt operációs rendszerek vegyesek (Windows, Linux, Unix stb.), de az alkalmazott szoftverek összességéhez hasonlóan jogtiszták. "A teljesen homogén rendszert az azzal járó kiszolgáltatottság miatt nem preferáltuk" - mondja Horváth János. "Ennek azonban az az ára, hogy a különböző rendszereket együttműködésre kell kényszerítenünk. A szükséges kiegészítések elkészítéséhez a házon belül működő Novell Kompetencia Központ jelent komoly segítséget. A belépő felhasználók számára is Novell-megoldás biztosítja a jogos elérést."

Szolgáltatáscsali
"Mivel a bíróságokon az államigazgatási átlagnál később indult be az informatika alkalmazása, ezt minél nagyobb szolgáltatáskínálatot biztosítva igyekezett felgyorsítani az OITH" - mondja Horváth János. "Az intraneten keresztül hozzáférhető kínálatban ezért minden potenciálisan szükséges szolgáltatást - angol nyelvleckét, ECDL-tananyagot stb. - elérnek a hálózatba bekapcsolt felhasználók. Az egyetemről frissen érkezetteknél természetes a géphasználat, de a bíróságokon a középkorú, illetve az idősebb korosztály van túlsúlyban, amelynek számára minél felhasználóbarátabbá kívántuk tenni ezt a számukra ismeretlen, ám hasznos eszközt. Annál is inkább, mivel a munkájukhoz szükséges, korábban papír alapon rendelkezésükre álló kiadványok közül sokat ma már csak elektronikusan érhetnek el (pl. Magyar Közlöny), így rákényszerülnek a számítógép használatára."

A bíróságokon használatos mintegy hétszázféle formanyomtatvány (pl. idézések, értesítések) mindegyike elektronikusan is hozzáférhető, amit jól felépített szolgáltatásstruktúra - polgári, illetve büntetőügy stb. szerinti felosztás - könnyít meg. Bár ez ma még alacsony kihasználtságú, a csekkek, borítékok címzése, nyomtatása is a gép segítségével végezhető el.

Adatbázisok, lekérdezések
Az informatika térhódításával, az infrastrukturális háttér megteremtésével az eszközhasználat elsajátítása, mindennapivá válása nem csupán a bírósági eljárások lerövidülésével jár, de a bírói munkában is minőségi változást hozhat.

A bíróságok számára kiépített hálózaton keresztül ma öt egyéb szervezet több adatbázisa és számos szolgáltatás áll jogosultsági alapon a bírói kar rendelkezésére. Jelenleg 15 BM-adatbázison túl (lakcím, népesség, körözöttek, tettesek, idegenrendészet, forgalmi engedély, útlevél, személyi igazolvány, DNS-minták stb.) a büntetés-végrehajtási, a cégbírósági, a bírók számára a folyamatban lévő ügyekről tájékoztató ügyészségi, valamint a földhivatali adatbázis is elérhető. Továbbá például a Közjegyzői Kamara zálogteherről információt nyújtó nyilvántartásához és egyéb adatbázisokhoz (APEH, gyámügy stb.) is hozzáférhetnek a bírók, vagyis ellenőrizhetik az eléjük kerülő ügyek minden adatát.

Az említettek közül ma - évente 35-50 ezres látogatottsággal - a BM-rendszerek a "legnépszerűbbek". A helyes lakcímre küldött idézésekkel - a postaköltségen túl - az eljárások átfutási ideje mintegy 30 százalékkal csökkenhető.

Mindezek mellett a rendvédelmi szervek és a büntetés-végrehajtás adatbázisai is elérhetők elektronikusan. A gondnokság alá helyezettek nyilvántartásához való hozzáférés pl. a fegyverviselési engedély megadásánál lehet fontos. A rendszerben a hirdetményi idézések is központilag nyilvántartottak. Ezt a szolgáltatást a közigazgatás szervezetei ingyen, más jogosultsággal bírók pedig díj ellenében vehetik igénybe.

A CD-Jogtárnak 2003-ban 5860 felhasználója volt, a kötelező bírósági nyomtatványok elektronizált változatait 3497-en, az ajánlott nyomtatványokét 2323-an, míg a Bírósági Határozatok programot 1451-en vették igénybe.

A rendszer szolgáltatásai között ma már a megyék számára fontos határozatok - pl. a társadalmi szervezetek gyűjteményének központi nyilvántartása - és a jogszabály-nyilvántartó rendszerek mellett a jogszabály-magyarázatok, valamint a bíróságról kijövő outputok nyilvántartó rendszerének elérhetősége is szerepel. A központi adatbázisban az ítélőtáblák határozatait is nyilván tartják, így ma már több mint százötvenezerre rúg az ítélkezésre vonatkozó "minták" száma - ám ezek csak a bíróságok számára hozzáférhetők. Az adatbázisba, továbbfejlesztésekor, a legfelső bíróság és az ítélőtáblák által hozott ítéleteken túl minden bírósági határozat bekerül. A legfelső bíróság határozati adatbázisához a bírók az OITH rendszerén keresztül férhetnek hozzá.

Az elérések jogosultsághoz kötöttek, kivéve a levelezőrendszert és az internetet, de idővel - az ésszerűség határain belül - ennek korlátozására is sor kerül.

Az információáramlás kétirányú, a beérkező, automatizált információk mellett a hivatal is szolgáltat - pl. a büntetés-végrehajtás számára - ítéletekről, elítéltekről stb. információt, s ezzel egyidejűleg elektronikusan előállított statisztikák is készülnek, illetve továbbítódnak a megfelelő védelemmel ellátott belső hálózaton (pl. a KSH-nak).

Alkalmazások
A lemaradás a bírósági alkalmazások tekintetében a legnagyobb. A cikk elején említett projekt többek között e hiányosság pótlását szolgálja.

A bíróságok esetében három nagyobb alkalmazáscsoportot különböztetnek meg. Az eddig a legkülönbözőbb gyártóktól, fejlesztőktől származó, bíróságonként különböző csomagokat kiváltó integrált gazdálkodási rendszer várhatóan 2005 januárjától működik éles üzemben. Nagy alkalmazáscsoportot alkotnak a humánerőforrással összefüggő, törvény által szabályozott, egyedi fejlesztésű bírói nyilvántartások - ezek egységesítése is a jövő feladata. A harmadik a bírói munkát támogató, az ügyek nyomon követhetőségét biztosító, workflow jellegű megoldáscsomag.

A fejlesztés alatt álló, illetve részben már megvalósult bírói alkalmazások közé tartozik a külső kapcsolatok adatbázisa (BM és egyebek), a vezetői információs rendszer, valamint a központi nyilvántartáson alapuló dokumentumkezelő rendszer. A bírói adminisztrációs adatbázis megvalósulásával a BM-rendszerből használt szolgáltatásokat az OITH rendszeréből lehet majd elérni.

A dokumentumkezelés és -feldolgozás teljes szintű elektronizálása - például az esetenként több száz vagy ezer oldalas ügymelléklete által igényelt tárolókapacitás és feldolgozási sebesség biztosításához szükséges szervercserék miatt - ma még nem, illetve csak részlegesen megoldott.

Eredmény
A kialakított informatikai infrastruktúra és az arra telepített adatbázisok, szolgáltatások, valamint a most folyó alkalmazásfejlesztések hatására - a gazdaságosabb működés, valamint az adminisztrációs költségek jelentős csökkenése mellett - lerövidülhet, és minőségileg is javulhat az ítélkezés. Az informatikai rendszer az ügyek mihamarabbi érdembeli tárgyalása mellett az ellenőrzés folyamatát is támogatja. A gépben kitölthető formanyomtatványok, valamint az elektronikusan beérkező és feldolgozott adatok révén nem csupán egyszerűsödik, de rövidül is az ügymenet. Az adatbázisokba kerülő minél szakszerűbb és ezáltal a bírók munkáját mind hatékonyabban támogató információkról az OITH informatikai főosztálya gondoskodik, ahol 180, elsősorban rendszerfelügyeletet ellátó informatikus dolgozik. A rendszerszervezést és a fejlesztéseket erre szakosodott, a bírósági gyakorlatban jártas, professzionális cégekkel végeztetik el.

A legfelső bíróság és az ítélőtáblák ítéleteit ma már elektronikus formában is elérhetik a bírók, de a számítógépes ellátottság jelenlegi foka és a hozzáértés mértéke ezt némiképp még akadályozza. Ezen a téren 2005 végére várható változás. Az összes ítélet elérésének a célhoz kötöttség hiánya miatt ma még a jogi feltételei is hiányoznak, így adatbázisba rendezésük törvényileg tiltott, de a határozatok, ítéletek anonimizálásával ez elől is elhárul az akadály.

Képzés
A hivatal az alapvető számítógép-használat elsajátításán túl testre szabott, a résztvevő területén alkalmazott szolgáltatások, alkalmazások használatára koncentráló oktatásokat tart. Míg 2001-ben a hagyományos oktatás keretében folyó képzéseken 800-an, 2002-ben pedig már 1200-an vettek részt, a tavaly indított e-learning távoktatási program már kétezer dolgozóval folyt. A képzések az új alkalmazások, adatbázisok, szolgáltatások bevezetésével - jelenleg például a társadalmi szervezetek adatnyilvántartásának üzembe helyezésével - párhuzamosan folynak. Legkedveltebbek a szuperintenzívként meghirdetett és a névnek köszönhetően a legnagyobb presztízsnek örvendő egynapos tanfolyamok. 2004-ben 6400 dolgozó képzése előirányozott.

Nyitás
A bíróságok esetében stratégiai szempont a mind hangsúlyosabb szolgáltatásjelleg, az eddigi zárt bírósági világ mind nyitottabbá válása - a megengedett kereteken belül. Ez a kormányzati és a közigazgatási szerveken túl az állampolgárok felé való nyitást is jelent. A BM, a bíróságok, az ügyészség és a végrehajtás egyedileg kiépített rendszereinek kommunikációképessé válása jelentős költség- és időmegtakarítást, valamint hatékonyabb munkavégzést tesz majd lehetővé a felsorolt szervek, intézmények, valamint áttételesen az adófizetők számára is.

A 2003-ban üzembe állított www.birosag.hu honlapon keresztül már ma is bárki tájékozódhat a bíróságok tevékenységéről, s a jövőben - az ügyek, az ítéletek anonimizálását követően - várhatóan tovább bővül a szolgáltatás. Az ügyek nagy száma (kb. évi 1,1 millió) miatt esetleg a szakma által meghatározott módon szűrve, de megfelelő jogosultságokkal és díj ellenében az állampolgárok is betekinthetnek majd ezekbe. Ennek törvényi hátterét a közeljövőben várhatóan megszülető, az elektronikus szólásszabadságról szóló törvény biztosíthatja.

Tehát az e-bíróság irányába (e-illetékbélyeg, e-adatszolgáltatás, e-mérleg, e-statisztika, e-aláírás, e-dokumentum) való elmozdulásnak ma már léteznek kézzelfogható eredményei, de sok még a feladat és a ledöntésre váró fal. Következő jelentős lépésként 2005 szeptemberétől a cégbírósági kérelmek - a papír alapúval egyenértékűként - elektronikus úton is beadhatók.

A jövő
A továbbra is PHARE-támogatással folyó fejlesztések egyike az öt, egymással integráltan működő alrendszerből - bírósági ítélkezés, közhiteles nyilvántartások, külső kapcsolatok, törzsállomány, vezetői informatika - álló Bírósági Integrált Információs Rendszer, de a központosított illetmény-számfejtési rendszer fejlesztésében és üzemszerű működtetésének megteremtésében is vannak még az OITH-nak feladatai. Továbbá gondoskodniuk kell az infrastruktúra-fejlesztési PHARE-tender sikeres befejezéséhez szükséges 7150 munkaállomás, valamint az új elektronikus levelezőrendszer biztonságos üzemeltetéséről is.

A tárgyalótermekbe is kerül jövőre informatika, így onnan is elérhetővé válnak a már említett adatbázisok. Év végétől távkonferencia jellegű távmeghallgatásra is alkalmassá válnak a bíróságok. A büntetés-végrehajtási intézmények és a bíróságok közötti elektronikus kapcsolat a szállítással és biztonsággal kapcsolatos költségek jelentős csökkenésével jár együtt.

***

A hazai bíróságok felépítése

- OIT

- legfelső bíróság

- ítélőtáblák (5)
- fővárosi bíróság (1)
- városi bíróságok (111)
- megyei bíróságok (20)
- OITH

A legfelső bíróság biztosítja a jogalkalmazás egységét. Az ítélőtáblákat, a megyei (fővárosi) bíróságokat és az OIT Hivatalát igazgatásilag az OIT irányítja, míg a helyi bíróságok esetében a megyei bíróságok látják el ezt a feladatot.

***

A legnagyobb Novell-installáció
PHARE-támogatás igénybevételével épült ki az OITH-ban a legnagyobb magyarországi Novell-installáció. Megvalósítását az OITH-nál meglévő Novell-kultúra mellett a hivatal informatikusainak rendszerismerete ugyancsak jelentősen megkönnyítette. A legmagasabb szintű kihelyezett támogatásra kötött hároméves stratégiai keretszerződés feltételeinek teljesítése érdekében a Novell helyszíni kompetenciaközpontot hozott létre.

A Novell rendszere 158 önálló bírósági szervezet számára alapvető hálózati szolgáltatásokat, a fejlesztés alatt álló alkalmazásokhoz pedig szerveroldali futtatókörnyezetet biztosít. Szoftvergerincét a meglévő infrastruktúrához és a kiépítésre kerülő rendszerekhez egyaránt illeszkedő - a szervezet erőforrásait hierarchikus rendbe szervezett objektumok formájában tükröző - Novell hálózati címtár (eDirectory) adja. Ez az objektumok és a hozzájuk tartozó adatok szervezésén túl - elősegítve a bírói munkához szükséges adatok és információk (ügyek, jogtárak stb.) elektronikus elérését, megszerzését - azok szervezeten belüli egységesítését és visszakeresését is támogatja.

A Novell ZENworks elemei által alkotott felügyeleti rendszer a megbízható, magas rendelkezésre állású működésen túl a problémák megelőzését és gyors elhárítását is garantálja.

A projekt keretében a felhasználók kényelmét szolgáló egypontos bejelentkezés (SSO) mellett az intézmény jövőbeni távmunkaterveinek biztonsági alapjait is megteremtették. Az internetelérés gyorsítását és biztonságossá tételét a Novell Border Managert telepítve oldották meg.

Az üzembe állított installációból a bírósági informatikai rendszerrel kapcsolatba kerülők mindkét csoportja profitál. Az adminisztrációs folyamatot is gyorsító hálózati megoldás a felügyeleti rendszerrel közvetlen kapcsolatban nem álló felhasználók (bírók, igazságügyi alkalmazottak) számára minőségibb munkavégzést, míg az informatikusoknak a magas automatizációjú eszközök révén az üzemeltetés egyszerűsödését garantálja.

Az OITH és a Novell együttműködésének anyagi értéke meghaladja az egymilliárd forintot.