Gyakorlati tudással még értékesebb lenne a magyar diploma

Farkas Miklós, 2012. január 28. 09:58

Az Ipsos F&F kutatássorozatán belül végzett felmérés szerint a fiatal felnőttek fele úgy véli, az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, további háromtizede pedig közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek.

A résztvevők válaszai alapján az ifjú korosztály 27 százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg 19 százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. A relatív többség, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket. Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45 százalék szerint – ha nem is mindegyik, de - számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20 százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: 26 százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További 26 százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést. A fiatalok 15 százaléka még ennél is kritikusabb, mondván a gyakorlati igény és az oktatás egyáltalán nincs összhangban. A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az ELTE (21 százalékos említési aránnyal), második a Corvinus, harmadik a BME (8 illetve 5 százalékkal). A fiatalok fele nem rendelkezik elegendő ismeretekkel ahhoz, hogy sorba állítsa az intézményeket - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 600 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A magyar fiatalok értékes dokumentumnak tartják a hazánkban megszerzett diplomát. A többség szerint külföldön is versenyképes, másfelől az életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlen. A 15-25 év közötti korosztály kétharmada szerint a magyar felsőoktatásban szerzett oklevél a nagy nyugati egyetemeken szerzett végzettséggel egyenértékű: 20 százalék szerint ez minden esetben igaz, 45 százalék szerint részlegesen. A kételkedők aránya sem jelentéktelen, de kisebbségben vannak (24 százalék). Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel. A fiatal felnőttek fele az érvényesülés jelentős útravalójának tartja a diplomát, háromtizede szerint közepes mértékben járul hozzá a sikeres előrejutáshoz, a teljesen szkeptikusok aránya ennél kisebb, 20 százalékos. A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.

A fiataloknak sokféle elképzelése, élménye van arról, hogy a munkahelyek mi alapján választanak a friss diplomások közül. A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, 27 százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg 19 százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek. A diplomásként elhelyezkedők tapasztalatai valamelyest eltérnek az átlagos véleményektől. Legnagyobb részük, négytizedük azt állítja, hogy a felvételin teljesíteni kell, a leendő munkáltatót érdekli a jelentkező felkészültsége. Egyharmaduk azt vette észre, hogy az intézmény neve számít, míg egyötödük szerint csupán az oklevél megléte.

Mint láthattuk, a fiatalok többsége szerint a diploma fontos dokumentum, de csak kevesen, 19 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: 26 százalék szerint „csak” gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további 26 százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez. A fiatalok 15 százaléka nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik oklevél nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége – négytizede – úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak a gondolkodás képességét fejleszti. Igaz, azok is átlag feletti arányban – 28 százaléknyian – vannak közöttük, akik szerint a képzés teljesen megfelel az igényeknek.

A fiatal felnőttek fele teljesen tanácstalan, amikor a legjobb felsőoktatási intézményt kellett megnevezni. A sorrend felállítása a középiskolásoknak ment a legkönnyebben, háromnegyedük említett kiváló egyetemet, főiskolát. A magyar fiatalok szerint a legjobbnak tartott felsőfokú intézmények rangsorának első helyezettje az ELTE - 21 százaléknyian említették. A toplistán második a Corvinus Egyetem, 8 százalékkal. Harmadik legjobbnak minősített intézmény a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, 5 százaléknyian nevezték meg. A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. a debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a SOTE is érdemi említéseket kapott – 2 százaléktól.

 

Felmérések ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A Schneider Electric újabb digitális átalakulást jósol

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és az automatizálás nemzetközi szakértője közzétette IoT 2020 című üzleti jelentését, amely 12 országban 3000 üzleti vezető részvételével készült felmérés eredményeit dolgozza fel.

2016. május 7. 09:14

A mobil a mindenünk! – ha az asszony is engedi

Nem tudnak annyi terméket piacra dobni a mobiltelefon gyártók, amennyit a magyarok ne vennének meg, havonta közel 190 000 készülék talál új gazdára a következő fél évben – derült ki a Media Markt és az NRC közös kutatásából. Öntudatosan választunk magunknak mobiltelefont, de a férfiak valamivel gyakrabban kapnak ehhez társuktól is instrukciókat.

2016. április 20. 15:34

A Cisco kutatása szerint ma még kiaknázatlan a digitalizációban rejlő üzleti lehetőségek 80 százaléka

A Cisco tanulmánya 16 iparág vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy 2015-ben a cégek csupán az elérhető digitális érték (Digital Value at Stake) 20 százalékát tudták realizálni. A digitális értéket a kutatók két fő szempont alapján mérték: a digitális beruházások és innovációk által generált új bevételi források és megtakarítások, valamint a digitális képességeiket versenyelőnnyé alakító iparági szereplők értékének változása.

2016. április 16. 09:16

Többet költünk online játékokra

A SuperData piackutató cég - a  A PayPal megbízásából - 8 országban végzett felmérést az online játékok illetve az a elektronikus sport területén, s ennek során megállapította, hogy Magyarországon ezen iparág árbevétele meghaladja az 500,000 dolláros szintet és évente 14%-kal nő. A magyar rajongótábor jelenleg 223 ezer főre tehető, és várhatóan 2018-ig megduplázódik.

 

2016. április 8. 10:51

A televízió még mindig őrzi egyeduralmát a magyar nappalikban

Világszerte, így hazánkban is nőtt a televíziózással töltött idő – A Nielsen Közönségmérés adatai szerint a tavalyi évben a magyar népesség naponta átlagosan 5 órát töltött a tévékészülékek előtt.

2016. április 4. 10:41

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Így válthatja le személyi igazolványunkat, útlevelünket egy okostelefon

2020. január 16. 14:39

Újra fesztiváloznak a marketingesek

2020. január 9. 08:01

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

2020. január 3. 11:44

2020: az adatok évtizedének kezdete

2019. december 27. 10:55
online sportfogadás