Prim Hírek

A billentyűzet kezelésétől az üdítős doboz kinyitásáig az élet tele van olyan feladatokkal, amelyekhez a mindkét kéz szükséges. Az elmúlt évtizedekben a tudomány jelentős eredményeket ért el azzal, hogy összekötötték az elmét a mozgást pótló eszközökkel. Mostanáig azonban ezek a rendszerek csak egyetlen végtag mozgatásával dolgoztak - írta közleményében Miguel Nicolelis neurobiológus, a kutatás vezetője, a Duke Egyetem orvosi karának tanára.
 

A gerincsérülések, a szélütés vagy az idegrendszeri betegségek világszerte emberek millióinál idéznek elő bénulást. Ezek a betegségek ugyan a központi idegrendszer és az izmok közötti összeköttetéseket károsítják, az agy mozgásirányító területei gyakran mégis sértetlenek maradnak.
 

Az új kísérletben Nicolelis és társai a rhesus majmok agyának mindkét féltekéjéből majdnem ötszáz idegsejt jelzéseit rögzítették apró elektródákkal, amelyeket az állatok agykérgének mozgással kapcsolatos területébe ültettek. Ezek a jelek közvetítették később a majmok "gondolatait", amelyek működésbe hozták a virtuális végtagokat.
 

A majmokat betanították arra, hogy vezérlőkarral (joystickkel) mozgassák a számítógép képernyőjén megjelenő majomfigura mindkét karját. Ezután csak az agyukat használhatták, hogy olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyekhez rajzolt hasonmásuk jobb- és bal mellső végtagjára is szükség volt. Idővel az állatok agya egyre ügyesebben irányította a virtuális majmok végtagjait, egyre jobban végezték a kétkezes feladatokat.
 

Korábban a Pittsburgh-i Egyetem kutatói egy 2005-ös kísérletben arra tanítottak meg egy majmot, hogy elméjével mozgatott művégtaggal egyen. A Brown Egyetem tudósai olyan rendszert fejlesztettek ki 2012-ben, amelynek segítségével egy kezét-lábát mozdítani képtelen páciens műkezet hozott működésbe, felvett vele egy csészét és ivott belőle.

forrás: http://www.livescience.com/41004-monkeys-move-virtual-arms-with-mind.html