Messzire nyúlik vissza a nyomtatás töténete. Nem feltétlenül a könyvnyomtatáshoz köthető a technológia születése. A legújabb kutatások szerint az évszázodokon keresztül a tudás megosztásának szinte kizárólagos forrásának tekintett nyomtatás a VIII. században kezdődött Kínában, papírpénz formájában.
Hova jutottunk el évszázadok alatt?
A Gutenberg óta eltelt 6 évszázadban hatalmas fejlődésen ment keresztül a nyomdaipar és maga a nyomtatás is. A magasnyomtatást, síknyomtatást, szitanyomtatást és digitális nyomtatást megelőző mélynyomtatás is rengeteg kísérletezés eredményeképp jött létre, ma pedig már olyan különlegességek jelennek meg a piacon, mint a 3D-s nyomtatás, melynek segítségével fémből, műanyagból, üvegből lehet valódi tárgyakat előállítani, illetve a bionyomtatás, amellyel a Cambridge-i Egyetem kutatói szemsejteket állítottak elő.
A ma elterjedt nyomtatási technológiák egyik éllovasa a Samsung, mely 1938-as alapítása óta a világ egyik legnépszerűbb márkája lett, és a mobiltelefonok, táblagépek, notebookok, mosógépek, hűtőszekrények, autók és hajók milliárdjai mellett a nyomtatók piacán is képviselteti magát lézer, tintasugaras és multifunkciós készülékeivel.
Áttörés: a lézernyomtató
Az első lézernyomtatót 1969-ban fejlesztették ki a Xerox kutatólaborjaiban, a technológia kereskedelmi forgalomba azonban csak 1976-ban került, az IBM model 3800-as készülékében.
IBM 3800
A nyomtatók első virágkorára azonban a 80 évekig kellett várni, amikor megjelentek azok a multifunkciós készülékek, amelyek a nyomtatás mellett már szkennelésre, másolásra és faxolásra is képesek voltak. Ezek egyik első, a korban igen gyorsnak számító példánya a Samsung G4 volt. Régebben a sebességről alkotott elképzelések mások voltak. A 90-es évek elejének leggyorsabb fekete-fehér lézernyomtatója a Samsung Finale 8000 volt, percenként 8 oldalas nyomtatási sebességgel.
A színes lézernyomtatók piacát nem sokkal később, 1996-ban nyitotta meg a Samsung SLB-3108H, mely már automatikus kicsinyítési funkcióval is rendelkezett, vagyis a nyomtatási méretet B4-ről A4-re tudta csökkenteni. 2001-ben a kicsinyítés már magát a nyomtató házát is elérte: az ML-1210 kompakt méretével és dizájnjával nem csak népszerűvé tette ezeket a nyomtatókat, de ledöntötte azon előítéleteket is, mely szerint a lézernyomtatók csak irodai használatra valóak.
A ma már széles körben alkalmazott fiókos toner betöltő rendszerek előfutára a Samsung CLP-500-ban debütált 2003-ban, amely készülék másik újdonsága a a No-Nois technológiának köszönhető csendessége volt.
Az otthonokba költözött
Az egykor kizárólag ipari és üzleti célra használt nyomtatás a 2000-es években egyre több otthonba költözött be. A Samsung SPP-2040 az egyik első hordozható fotónyomtató volt, amely a digitális fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal készített fotókat számítógép közreműködése nélkül is ki tudta nyomtatni 10x15 cm-es méretben.
Samsung SPP-2040
A lakossági nyomtatóknál a sebesség és a minőség mellett egyre fontosabb lett a tetszetős dizájn. Az egyedi megjelenésű, stílusos készülékekre jó példa a Samsung ML-1630, az SCX-4500 és a CLP-415, amelyek külsejüknek köszönhetően számos díjat nyertek az iF, IDEA, és Good Design versenyeken.
Az iparban azonban továbbra is a sebesség maradt a legfontosabb szempont – a 2011-ben debütáló ML-6510 percenként 62 papír nyomtatására volt alkalmas.
Újabb mérföldkő, az NFC
2013-ban érkezett meg az okostelefonok világából megismert NFC technológia. Az Xpress C410W, a Samsung egyik legújabb nyomtatójával a Samsung Galaxy S4-gyel vagy más NFC-kompatibilis mobilokkal készített képek a két készülék egymáshoz érintésével nyomtathatók, mindenféle bonyolult beállítás vagy telepítés nélkül.
Xpress C410W
A jövő pedig egyértelműen úgy tűnik, hogy az NFC-ről és más vezetéknélküli technológiákról fog szólni: a nyomtatók már sem az irodákat, sem az otthonokat nem fogják elcsúfítani a működésükhöz szükséges kábelrengeteggel.
Képp: fcc.gov, pinterest, cartridgesave.co.uk