Elkészült a digitális Légifelvétel Archívum
Nagy-Britannia, Németország és Franciaország, valamint az Egyesült Államok után elkészült Magyarország digitális Légifotó Archívuma, amely szerdától, vagyis a mai naptól az interneten is böngészhető. A régi, helyreállítottt felvételek mellett aktuális képeket is találunk a gyűjteményben.
A Hadörténeti Intézet és számos múzeum, magángyűjtő és légi fényképész felvételeit adatbázisba szervező gyűjtemény, az immáron internetes is elérhető digitális Légifotó Archívum folyamatosan bővül. A gyűjtemény az egyes képek készítési dátumán, koordinátáin, készítési körülményein túl információt ad a felvételek feltalálási állapotáról, készítőiről, jogtulajdonosáról, valamint a felvételeken látható látványosságokról. Az archívum az Interspect Csoport közhasznú kezdeményezéseként jött létre, a felvételek megkeresése, feldolgozása és digitalizálása 2005-ben kezdődött.
A digitális archívum térképes keresője különböző módon jeleníti meg a légifotókat (látképeket), lefelé tekintő légifelvételeket, a nagy területeket lefedő légitérképeket és a helyszíni felvételeket.
Az ötlet születése és a gyűjtemény elkészítése
A Légifelvételarchívum.hu alapötlete az ezredfordulón született meg, és az elképzelést a kallódó felvételek összegyűjtése, az egymástól függetlenül tárolt archívumok felkutatása követte. Hosszú előkészítés és a lelkes csapat, valamint számos támogató és a projektet segítő szakértő adminisztratív és kutató munkáját követően a digitalizálás akkor indulhatott el, amikor a térképészeti feladatokra is alkalmazható szkennerek képi minősége és felbontása elérte a jó minőségű légifényképezéshez kifejlesztett filmek minőségének megfelelő szintet. A magángyűjtemények és egyedi felvételek felkutatása után múzeumok, egyetemek, intézetek is csatlakoztak a törekvéshez, így a 2005-ig összegyűjtött párezer felvétel gyarapodása rohamos növekedésnek indult.
A légifelvételek digitalizálásának és egybegyűjtésének, közös rendszerben történő adatbázisba foglalásának alapvető célja a felvételek minőségi archiválása, a maximális adatkinyerés lehetőségének megteremtése. Mindez a felvételek állapotának és adatainak felmérésével, a tisztítási folyamat után nagyfelbontású, torzításmentes digitalizálással, szükség esetén képrestaurálással érhető el.
A törött, megfakult felvételek tisztítása és az elérhető háttér információk összegyűjtése után elvégezték azok digitalizálását. Ezen a helyreállítás előtti felvételen még nem vehető ki a Balaton vizében a hínár, a kép fakó és részletszegény. A kép érdekessége, hogy kétfedelű repülőgépről készítették. A felső szárny árnyéka megfigyelhető az alsó szárny vászonborításán.
A digitalizált felvétel helyreállításakor számos, a nyers felvételen láthatatlan képelem kerül elő. Mint a balatoni gőzösöket ábrázoló felvételnek az esetében is tapasztalható, a második világháború bombázásai során sok üvegnegatív eltörött, vagy hiányossá vált. A felvételek adattáblája ezeket a sérüléseket is nyilvántartja. A felületi sérüléseket szándékosan nem javították, annak érdekében, hogy a kép információtartalma ne változzon, véletlenül se hamisítsák meg a történelmi és tájtörténeti kutatás szempontjából is érdekes tartalmat.
Azok a felvételek, amelyek összetörtek, de minden szilánkjuk előkerült, sok esetben olyan jól helyreállíthatóak, hogy a töréseknek semmilyen jelét nem látjuk a végeredményen. Az ábra a János-hegyi Erzsébet kilátóról készült 1930-as évekbeli légifelvétel helyreállításának fázisait szemlélteti.
Egy világháború, nyolcvan év és a fény fakító hatása az üvegre készült felvételeket is megrongálja. A baloldalon látható a tisztítás után digitalizált eredeti felvétel, a jobb oldalon a digitálisan helyreállított változat. A helyreállítás után eltűntek a fakó és elszíneződött területek, láthatóvá váltak a Balaton-felvidék hegyei a távolban.
A felvételek helyreállítása a fél-automatikus számítógépes elemzéseket is lehetővé teszi.
A régi fényképek feldolgozása rengeteg munkával jár. Meg kell állapítani a felvétel készítésének időpontját, rögzíteni az alkotó, alkotók neveit, meg kell találni a fényképezés helyszínét, le kell venni a helyszín földrajzi koordinátáit és rögzíteni azt a térképen. Fel kell tárni a felvétel jogi hátterét, a képen felbukkanó objektumok, nevezetességek adatait. Ezek az információk nem minden régi fénykép esetében deríthetőek fel százszázalékosan. Ezért az Archívum megalkotói felhívást tesznek közzé. Amennyiben valaki felismer egy, az Archívumban nem azonosított helyszínt, vagy információt tud hozzáfűzni egy képen látható eseményhez, látványossághoz, esetleg pontosítani tudja egy konkrét felvétel fényképezési dátumát, a közölt információt ellenőrzik és beemelik a felvétel adatai közé.
A keszthelyi Festetics-kastély világháború előtti légifelvételének eredeti és helyreállított változata. A felvétel készítője pontosan nem azonosítható, de vélhetőleg Neogrády Sándor, Keksz Edgár, Gálffy Béla, Gersi István vagy Buday Lajos készíthette és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtára őrizte meg. A felvételeket az Interspect csapata digitalizálta.
Az Archívum nem csak az elmúlt évszázad (most 100 éves a repülőgépes légi fényképezés) képeit gyűjti össze, de bárki javasolhatja saját légifelvételét a digitális gyűjteménybe. A benyújtott felvételeket szakmai zsűri bírálja el, és a beválogatott felvételek elérhetővé válnak a nagyközönség számára.
A térképes kereső és az interneten böngészhető felvételek száma lassan, de folyamatosan bővül, és egyre több múzeum és gyűjtő csatlakozik a kezdeményezéshez. A térképes keresőben meg lehet nézni, hogy adott területen mely online böngészhető képek érhetőek el. A képek adattáblájában szereplő koordinátákat a Google Earth szolgáltatásba másolva meg lehet nézni, hogyan néz ki mostanában az archív légifelvételen látható terület, milyen változások történtek.
A digitális gyűjtemény működése a külföldi példákhoz hasonló, elsősorban a Britain From Above példáját veszi alapul mind működés, mind a képek készítőinek finanszírozása tekintetében, de a magyar gyűjtemény három évvel korábban készült felvételeket is tartalmaz (1916-tól). A bélyegképek szabadon megtekinthetőek, míg a teljes felbontású, vízjelmentes felvétel rendelhető.
A felvételek a készítők tulajdonában vannak, a szerverről csak a készítők vagy múzeumok által szabott díj kifizetése után tölthetőek le. A felvétel igénylés nem regisztrációhoz kötött. Kicsinyített formában pedig az összes felvétel szabadon böngészhető.
Kapcsolódó cikkek
- Xbox One-ra, PlayStation 4-re és PC-re is érkezik a GTA V
- Népszerűbb a Chrome az USA-ban, mint az IE
- Robotok vehetik át a spermák helyét a mesterséges megtermékenyítésben
- Rendhagyó tanórákat tartottak a Telenor munkatársai
- Több millió arcképet gyűjt az NSA az internetről
- Ingyenes Wifi Hajdúszoboszló főterén
- Az Ab elutasította a kommentekkel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt
- Művészet, lakberendezés és webes technológia találkozása
- Kábítószer-webáruház ellen emeltek vádat
- Eddig sosem látott képek az Aranycsapatról
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.