Rendőrségi zsaroló program támadja a PC-ket és az Androidot
A Kaspersky Lab fedezte fel a rejtett részét annak a rosszindulatú kampánynak, amely világszerte bevezette az androidos eszközökre készült Koler „rendőrségi” zsaroló programot 2014 áprilisában.
A támadás mögött álló hackerek egy nem szokványos rendszert alkalmaznak az áldozatok gépeinek szkennelésére, és személyre szabott, a tartózkodási helytől, illetve az eszköztípustól – mobil vagy PC – függő zsaroló programot vetnek be. Miután az áldozat meglátogatta a Koler üzemeltetői által használt legalább 48 rosszindulatú pornográf webhely valamelyikét, működésbe lép az átirányító infrastruktúra. Nem véletlen, hogy pornográf hálózatot használnak ennek a zsaroló programnak a terjesztésére: az áldozatok így sokkal inkább éreznek bűntudatot és fizetik meg az állítólagos bírságot a „hatóságoknak”.
Ezek a pornográf webhelyek átirányítják a felhasználókat a Keitaro Traffic Distribution System-et (TDS-t) használó központba, amely ismételten átirányítja őket. Több feltételtől függően ez a második átirányítás három különböző rosszindulatú forgatókönyv megvalósulását eredményezheti:
A Koler mobil zsaroló program telepítése. Mobil eszközzel való látogatás esetén a webhely automatikusan a rosszindulatú alkalmazáshoz irányítja a felhasználót. Azonban a felhasználónak jóvá kell hagynia a valójában a Koler zsaroló programot tartalmazó app letöltését és telepítését. Ezt követően a ransomware blokkolja a megfertőzött eszköz képernyőjét, majd 100 és 300 dollár közé eső összegű váltságdíjat kér a blokkolás feloldásáért. A malware egy, a helyi „rendőrségtől” származó lokalizált üzenetet jelenít meg, hogy a követelést hitelesebbé tegye.
Átirányítás más zsaroló webhelyekre. Egy speciális vezérlő program ellenőrzi, hogy a használt böngészőt az érintett 30 ország valamelyikének nyelvére állították-e be, valamint hogy a felhasználó nem Androidot használ, és azt, hogy a böngésző nem Internet Explorer. Ha mindhárom esetben igen a válasz, a felhasználó egy ugyanolyan blokkoló képernyőt fog látni, mint amit a mobil eszközökön használnak. Azonban ebben esetben nem történik fertőzés, és a felhasználó az Alt-F4 billentyűkombinációval egyszerűen kiléphet a blokkolásból.
Átirányítás egy, az Angler kihasználó eszközkészletet tartalmazó webhelyre. Ha a felhasználó az Internet Explorert futtatja, akkor a kampányban használt átirányítási infrastruktúra a felhasználót az Angler-nek otthont adó webhelyek valamelyikéhez küldi, amely a Silverlight, az Adobe Flash és a Java sérülékenységeit használja ki. A Kaspersky Lab elemzése során a kihasználó kód teljesen működőképes volt, ugyanakkor nem hajtott végre támadásokat, de ez bármikor megváltozhat a közeljövőben.
Mobil támadások statisztikája
A mobilokat megfertőző domaineket a kampány kezdete óta meglátogató közel 200 ezer felhasználó túlnyomó többsége (80% – 146 ezer 650) az Egyesült Államokban él. Sok felhasználó érintett még az Egyesült Királyságban (13 ezer 692), Ausztráliában (6223), Kanadában (5573), Szaúd-Arábiában (1975) és Németországban (1278).
A Kaspersky Lab megosztotta kutatási eredményeit mind az Europollal, mind az Interpollal, és jelenleg is együttműködik a rendvédelmi szervekkel az infrastruktúra leállítását eredményező intézkedési lehetőségek kidolgozásában.
Tippek a felhasználóknak – hogyan maradhatnak biztonságban:
Ne felejtsék el, hogy sohasem fognak váltságdíjat követelő hivatalos üzeneteket kapni a rendőrségtől, ezért sose fizessenek;
Ne telepítsenek böngészés közben semmilyen appot;
Ne látogassanak meg olyan webhelyeket, amelyekben nem bíznak;
Használjanak megbízható antivírus megoldást.
Kapcsolódó cikkek
- Nagy kockázatot jelent az IT stratégia mellőzése
- Nem kell Kínának a Symantec és a Kaspersky Lab
- Tíz éves a Cabir, az első mobilokat támadó vírus
- Aggasztó méreteket öltött a magánjellegű adatforgalom megfigyelése
- Félmillió eurót loptak egyetlen hét alatt egy új banki trójai vírussal
- Törölhetőek lesznek személyes adataink a webről
- Valós idejű statisztikai portált indít a Kaspersky Lab
- Digitális erődöket épít az IT piac új szereplője, a Quadron
- Nulladik napi sérülékenység az Adobe Flash Playerben
- Több felhasználó, több támadás: Bitcoinnal kereskedik? Jól meggondolta?
Biztonság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ki vigyáz az adataidra, ha te nem? – a magyarok 90 százalékánál már próbálkoztak online csalók, adathalászok
Találkoztál már az online térben adathalászokkal? Estél már áldozatául vírusoknak, hackereknek? Ismered az online veszélyeket és védekezel is ellenük? Az ESET biztonsági szoftverek hazai forgalmazója, a Sicontact Kft. 2024 októberében ezeket a kérdéseket tette fel generációs attitűdkutatása során. Jó hír, hogy az online veszélyek ismertsége egyre magasabb és egyre többen védekeznek a tudatosság mellett védelmi szoftverekkel is – de még bőven van tennivalónk.