IVSZ: a 15 évesek 60 százaléka digitálisan írástudatlan
Annak ellenére, hogy már néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz, Magyarországon az oktatási rendszerben komoly problémák vannak a digitális eszközhasználatban, a digitális eszközparkban és a diákok digitális szövegértésével is.
A digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális írástudás a jelenleginél jóval magasabb szintre emelése, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzés reformja halaszthatatlan feladat, az IVSZ erre irányuló cselekvési tervét – Oktatási kiáltvány: Az iskolai digitális oktatási megújítási terve címmel– az idei Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen mutatta be Laufer Tamás, a szövetség elnöke.
Az informatikai oktatás problémája komplex, így a megoldási javaslatoknak is több irányból kell érkezniük. Az IVSZ hat pontban fogalmazta meg a digitális oktatás szükséges fejlődési irányait, és további hatban azokat a konkrétan megvalósítható feladatokat, amelyek 2018-ig egy jóval magasabb szintre emelnék a képzés jelenlegi gyakorlatát és színvonalát.
A legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amihez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni, de a top állások több mint fele speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció. Eközben az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon a diákok nem tudják megszerezni az alapvető digitális készségeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról.
A legfontosabb kitűzött célok között ennek az ellentétnek a feloldása van, aminek elérését az eszközpark frissen tartása mellett a pedagógusok képzésével, az iskolai hálózatok fejlesztésével érdemes kezdeni, illetve fontos, hogy ne csak az informatika órákon, de más tantárgyaknál is aktívan és hatékonyan használják az oktatásban a digitális eszközöket. Ezek közül jelenleg egyik sem evidens, sőt: az eszközök elavultak, a diákok nem használhatják okos eszközeiket az iskolában, a programozás pedig még ma is valamiféle idegen és furcsa hóbort a köztudatban. A valóság pedig az, hogy ma az egész világot programok és algoritmusok segítségével működtetjük, aki ismeri ezek működését, jobban érti a világot és könnyebben boldogul, ahogyan az írás-olvasás és számolás képessége is alapvetőnek számít.
A programozás oktatásán keresztül ráadásul az egyik legvonzóbb, és legjobban fizető karrier lehetősége nyílik meg a diákok előtt: „Alapjaiban és a lehető leggyorsabban kell megújítani az informatika-oktatást a köznevelés rendszerében. A dinamikusan és gyorsan változó technológiát folyamatosan tanulni kell, az elavult elméleti oktatást fel kell váltani a tanulás és alkalmazkodás képességének elsajátításával, amit a munkaerőpiac bőségesen honorál majd minden jövendőbeli munkavállaló számára.” – fejtette ki Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
A szövetség ennek szellemében erőfeszítéseket tesz a közoktatástól az egyetemi mérnökképzésen át a felnőttképzésig, hogy a munkaerőhiányt csökkentse, az informatikai oktatás problémáira pedig megoldást találjon. „Küzdünk azért, hogy a most iskolába járó gyerekek a megfelelő algoritmikus képességekkel, digitális készségekkel és rugalmas, adaptív tudáskészlettel rendelkezzenek. A szakmák 80 százaléka már igényel digitális jártasságot vagy informatikai készségeket. Fontos célunk a mérnökképzés erősítése, a lemaradó számítástechnikusok reaktiválása, a vállalkozási, piaci ismeretek oktatása.” – tette hozzá Laufer Tamás.
A problémát felismerve nem meglepő, hogy az idei Információs Társadalom Parlamentje konferencia egyik elsődleges témája az oktatás, ami hazánk versenyképességének meghatározó alappillére. Az Európai Bizottság által alkalmazott digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2015-ös adatai alapján a 16-74 éves korú lakosság digitális alapkészségei terén hazánk az EU országai között a 14. helyről a 19. helyre esett vissza. Ezzel párhuzamosan a legutolsó PISA-jelentés is a diákok romló képességeiről számol be matematikából, szövegértésből és természettudományból is.
A rendezvény idei sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztosa is arról beszélt, hogy a téma, az internetről szóló nemzeti konzultáció, és a digitális fejlesztések kiemelt prioritást képeznek. Az InternetKon aktuális állásáról elmondta, az egy hónapja tartó második turnusban, a nemzeti párbeszéd keretében eddig megközelítőleg 10 ezer válasz érkezett be a különböző fórumokon, az első tapasztalatok és vélemények alapján pedig sikeresnek lehet ítélni mind a szakmai kérdések összetételét, mind az eddigi eredményességet.
Kapcsolódó cikkek
- A Wikipédia kapta az Asztúria Hercegnő-díjat
- Egyre több európai kedveli a robotokat
- Külön sávot kaptak Antwerpen járdáin a séta közben SMS-ezők
- Kismamabarát applikációt indított a Családháló.hu
- IVSZ: a hagyományos iparágakat is átalakítja a digitalizáció
- Tévhitek miatt terjednek lassan a vállalati felhőszolgáltatások Magyarországon
- Önfejlesztés mobilalkalmazással
- Jövő év végére minden állami iskolában lesz internet
- Hogyan lehet sikeres egy lány az IT szektorban?
- Öt év múlva a fejlett mobiltechnológia általánossá válik az egész világon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Élje át a "Yes" Moment Élményt az electronica-n
Jubileumi évében, november 12-15. között a világ vezető elektronikai szakvásárán minden a „Minden elektromos társadalom” körül forog – ideális helyszín a Conrad Sourcing Platform lehetőségeinek megismerésére! A Conrad Electronic beszerzési platformként személyre szabott digitális megoldásokat kínál üzleti ügyfeleinek, hogy még hatékonyabbá tegye a beszerzést. Különösen, ha rövid időn belül nem tervezett műszaki igények fedezéséről van szó.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.
Még két hétig jelentkezhetnek az IT hallgatók a K&H STEM ösztöndíjpályázatára
Meghosszabbítja két héttel STEM pályázatának leadási határidejét a K&H bank, hogy minél több egyetemi hallgató vehessen részt a kezdeményezésben. Az új határidő szerint november 17-én éjfélig fogadja a pénzintézet a pályamunkákat. A pályázatra – amelyben nyolc aktuális, innovatív téma közül választhatnak a jelentkezők – hazai IT képzést nyújtó egyetemek hallgatói jelentkezhetnek két kategóriában: mesterképzés és alapképzés. A nyerteseket szakmai zsűri választja ki, és akár 500.000 forint értékű díjazásban is részesülhetnek.