Prim Hírek

Az idei tanácskozáson két fő témakört jártak körbe az előadók és a vitában részt vevők: a posta és a vezeték nélküli távközlés aktuális kérdéseit. "Hogy kerül a csizma az asztalra?" - kérdezték többen, amikor az infokommunikáció címszó alatt a posta említésével találkoztak. Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk Frischmann Gábornak, a Híf új elnökének idevágó indoklását, csak egy jellemző mondatát idézzük: a posta nem hagyható ki az általános konvergenciai folyamatból.

A megállapítás mögött egyre érzékelhetőbbé válik a Magyar Posta háza táján tapasztalható nyüzsgésből, hogy az egykori "állami levélhordó" aktív információpiaci szereplővé kíván válni. Akár ezt is jellemezheti, hogy Krupanics Sándor elnök-vezérigazgatót az utolsó pillanatban szólította külföldre az üzleti világ, s így helyette Szivi László, a posta főigazgatója beszélt a konvergenciának a postákra gyakorolt hatásáról és a modernizálási folyamatról. A görög mitológiától az elektronikus kereskedelmig ívelő előadása immár egyértelműen igazolta a szervezők postai "elkötelezettségét". E mögött persze valódi eredmények, tervek és lehetőségek állnak. Csak példaként említjük a teleházaknak is otthont adó falusi telepostaházakat, a különféle intézmények, vállalatok tömeges levelezésének elektronikus fogadására és feldolgozására, de valódi papíron, borítékban történő kézbesítésére szolgáló "hibrid levelet", az e-commerce-ben rejlő postai lehetőségeket. A postának még mindig hatalmas a bizalmi tőkéje - állította a főigazgató -, s ez predesztinálja például arra, hogy jelentős szerepet vállaljon az elektronikus aláírások hitelesítésében.

A nemzeti postaszolgáltató piaci elképzelései mellett megismerhették a résztvevők a WTO-egyezményeknek a postákra gyakorolt hatását, az UPU-nál (Egyetemes Postaegyesület) zajló reformokat, az EU postai szabályozási trendjeit, illetve a hazai szabályozás liberalizációját.

Egyfajta reneszánszát éljük a rádiókommunikációnak, az éteren keresztül történő adatátvitelnek - mondta Zombory László, a Nemzetközi Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, utalva arra, hogy a Morse-jelek csipogásától indulva a réz- és fényvezetős kábeleken át mára ismét a földfelszíni és műholdas jelsugárzás újabb lehetőségeinek kiaknázásához fogtunk. Már az elnök által vezetett szekció kérdésben megfogalmazott címe is izgalmas: Evolúció vagy revolúció a rádiókommunikációban?

Egyértelmű válasz persze nincsen, vannak viszont tények, jelenségek és trendek. Ez utóbbiakat idézve Pap László, a HTE elnöke a globalizálódásról, a digitalizálódásról, a mobilitásról, az integrálódásról, a konvergenciáról beszélt. Jellemző a szolgáltatások infrastruktúrájának egységessé válása, a csomag- és vonalkapcsolási rendszerek egységes technológiája, a lokális számítógép-hálózatok és a távközlési rendszerek integrációja, az internetprotokoll távközlési alkalmazásainak terjedése, a mobilitás a számítástechnikában és az informatikai rendszerekben.

A drámai változásokban kiemelt és meghatározó szerepe van mobiltávközlésnek. A leginkább UMTS rövidítéssel emlegetett harmadik generációs rendszerek minden korábbi mobilszolgáltatást támogatnak, elérik a fix hálózat minőségi paramétereit, megnövekszik a kapacitás, hatékonyabbá válik a frekvenciakihasználás, olcsó, kisméretű készülékek jelennek meg, és erősödik az adatbiztonság.

A harmadik generáció utáni technológiák feladata a széles sávú mobilrendszerek megvalósítása. Cél a 155 Mbps sebesség elérése a 60 GHz-es sávban, valamint a hordozható számítógépes hozzáférés megteremtése.

Frischmann Gábor még megnyitó előadásában mondta: "A következő évezred immár nem a technológiáról szól, hanem az információs társadalomról. Ennek technológiai bázisa viszonylag könnyen megteremthető, fontosabbnak tűnik ezért, hogy a világ különböző részein hogyan tudják hasznosítani az infokommunikációs vívmányokat, illetve azok mennyire lesznek hozzáférhetőek számukra."

Fontos lenne, hogy az infokom világában a piaci szereplők profitorientált szemléletből küldetésorientált irányba váltsanak. A legtöbb mai vezető cég ugyanis a saját küldetésében nemes, az információs társadalmat szolgáló célokat fogalmazott meg, feladata tehát immár csak az annak megfelelő viselkedés.