Fontos a közösség az autisták életében is
Az eNET és a Magyar Telekom kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 42%-a szívesen fogadna autizmussal élő felnőttet a szomszédságában. Nem mutatkozik magas elutasítottság azzal az eshetőséggel szemben sem, ha a megkérdezettek szomszédságába autista gyermeket nevelő család kerülne (9%), vagy abba az osztályba járna autista, ahová a megkérdezett valamely gyermekkorú családtagja is jár (14%). A válaszadók 25%-a határozottan nem ért egyet azzal, hogy az autista emberek képtelenek lennének beilleszkedni egy közösségbe. Viszonylag magas, 37%-os a bizonytalanok aránya ebben a kérdésben.
A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy sokan az autizmust mint jelenséget nem ismerik, és ezért sem pozitív, sem negatív előfeltevéseik nincsenek az autistákkal szemben. Azok, akiknek van ismeretségi körükben autista, nagyobb arányban fogadnának el szívesen egy autista személyt szomszédnak, kollégának vagy a családból egy gyermek osztálytársának, mint akiknek nincsen közvetlen tapasztalatuk. Ez is jelzi, hogy az elfogadás fontos eleme az autizmussal kapcsolatos tájékozottság és a személyes tapasztalat is.
Hova tovább?
Bár a megkérdezettek többsége szívesen fogadna autistát a szomszédságában, vagy az osztályközösségben, az autisták lakóotthonban történő gondozást 75% sem az autista személy, sem a hozzátartozóik szemszögéből nem tartja a legjobb megoldásnak. A fiatal felnőtt korba lépő autistáknak a legnagyobb kihívás a 16. életévük betöltésével, vagyis az iskolakötelességük véget érésével érkezik el, amikor kikerülnek a közösséget is jelentő oktatási rendszerből. A súlyosabban érintett fiatalok esetében az elszigetelődés, az állapotukban való visszaesés ebben az időszakban jelentkezik a legintenzívebben. A legtöbb fiatal autista ekkor vagy egy általános, más típusú fogyatékossággal rendelkezőket is ellátó intézet falai között marad, ahol nem kapja meg rendszerint az igényeihez igazodó ellátást vagy szüleinél él tovább, kortárs kapcsolatok nélkül, alapjaiban meghatározva közvetlen családtagjai életét, gyakran egy vagy több szülő állandó jelenlétét megkívánva. A speciális lakóotthonokra pedig nagy szükség van: sok autista ugyanis nem képes az önálló életvitelre. Az otthonokban koncentrált figyelem, a lakók interakciós nehézségeit szem előtt tartó közeg biztosítható az autista fiatalok számára.
Jaksity György, az Autistic Art - Mosoly Otthon Alapítvány alapítója a felméréssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az autizmus egy spektrumzavar, azaz vannak enyhébb esetek, és olyan fiatalok - és ők vannak elsöprő többségben -, akik nem képesek önálló életvitelre. A lakóotthonok olyan környezetet biztosítanak, ami minden szempontból megfelel az igényeiknek, ahol szakszerű ellátást kapnak és fejlődni tudnak. Egy autista fiatal ellátása – az autizmus súlyosságától függően – hatalmas megterhelést jelenthet az érintett családoknak, és vannak olyan esetek, amikor a megfelelő ellátás egyszerűen nem megoldható otthon”.
Somorjai Éva, Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettese elmondta: „A nyitott társadalmi környezet az egyik első számú feltétele annak, hogy az olyan kiszolgáltatott csoportok, mint az autisták, gyermekkorukon túl is minőségi életet élhessenek. A Magyar Telekom fenntarthatósági elkötelezettségével összhangban fontosnak tartja azokat a kezdeményezéseket, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket, különösen a kommunikációs és szociális nehézségekkel küzdő autisták esetében. Ma Magyarországon nagyjából 60 ezer diagnosztizált gyermek és felnőtt él autizmussal, ami hatalmas szám. Ezért közös ügyünk, hogy velük kapcsolatban világos ismereteink legyenek, mert csak így tudunk olyan megoldásokat találni, amelyek valóban segítik őket a minőségi élet kialakításában.”
A Magyar Telekom az Autistic Art - Mosoly Otthon Alapítvánnyal idén, március 30-án lépett Civil Stratégiai Partnerségre annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az autizmus társadalmi elfogadtatásának fontosságára.
Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődési területeket érintő zavara, amely egész életen át fennmarad, és érinti a kölcsönös kommunikáció és társas viselkedés területét, továbbá együtt jár a gondolkodás és viselkedés rugalmatlanságával.
Kapcsolódó cikkek
- A férfiak álmodoznak, a nők reálisabban látják esélyeinket
- Átadták az idei DELFIN Díjakat
- A jó mobilreklám ismérve, hogy tájékoztat
- Átadták az Év Internetes Kereskedője 2016 díjakat
- Minden 25. forintot a neten költenek el a magyarok
- Az irodai zaj is károsíthatja az egészségünket
- A Samsung ívelt monitorjai bizonyítottan kímélik a szemet
- A Telekom Buddy Guide-okat toboroz a fesztiválokra
- Játssz a jóért: ma bárki jót tehet egy mobiljáték segítségével
- Nem figyelnek eléggé honlapjukra a kisvállalkozások
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.