Prim Hírek

Az Internet of Things, vagyis a „dolgok internete” annyit jelent, hogy a digitális technológia fejlődésével nem csak számítógépek, telefonok és hasonló eszközök között zajlik a kommunikáció, hanem digitális szenzoroknak köszönhetően akár a hétköznapi használati tárgyaink – hűtőszekrény, termosztát, de akár kávéfőző, vagy autó is – mindenkori állapotáról is informálódhatunk, akár az okostelefonunkon keresztül. Ahol pedig szenzorok működnek, ott adatok keletkeznek, az így begyűjtött adatokat értelmezve pedig olyan mintákat vehetünk észre, amelyek hozzásegítenek az optimálisabb, költséghatékonyabb vagy épp gyorsabb működéshez. 

Ez a tendencia figyelhető meg az „Industrial Internet of Things” (IIOT) vagy szakmai körökben Industry 4.0-nak is nevezett jövőképben is, ahol az intelligens eszközök az ipari rendszerek és folyamatok minden egyes lépcsőjében is fontos információkat szolgáltatnak, ezáltal áramvonalasítva a termelési és logisztikai folyamatokat. A döntéshozóknak így akár másodpercre kész információ áll a rendelkezésére, ennek köszönhetően pedig minimalizálhatóak a veszteségek és tervezhetőbbé válik a cégek, üzemek működése.

De mit is jelent mindez a gyakorlatban?

A Jabil saját példája talán az egyik legjobb szemléltető eszköz: ez a cég a világ 28 országában van jelen, több mint 250 nagyobb ügyfelét 101 termelőüzemen keresztül látja el. Ehhez mintegy 17 000 beszállítóval dolgozik együtt és több mint 700 000 különböző alkatrészt kell pontosan mozgatnia a bolygó országai között. Egy ilyen kiterjedt hálózat logisztikáját csak akkor lehet fenntartani, ha minden egyes beszállító minden egyes küldeménye csaknem másodpercre pontosan megérkezik a rendeltetési helyére és az ügyfelek folyamatosan számíthatnak az azonos minőségű szolgáltatásra. 

De mi történik, ha az ellátói lánc valamely állomásán probléma adódik? Vegyük példának az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörését, amely hetekre megbénította az európai légi közlekedést. A Jabil rendszerei a kitörés után pár perccel máris előre jelezték, hogy melyek azok a beszállítók, akiknek a munkáját érinti ez a probléma, az általuk szállított alkatrészeket egyből lehetett listázni és felmérni, hogy a meglévő készletek mennyi ideig biztosítják a zavartalan termelést. Természetesen, hasonló folyamatok minden ellátórendszerben lezajlanak, azonban itt a digitális információknak és az azokat másodpercek alatt feldolgozó adatelemző rendszereknek köszönhetően nem három-négy hétbe, hanem legfeljebb három-négy percbe telt, hogy az elemzést végrehajtsák. 

A vulkánkitörés viszonylag ritka esemény, ezért nézzünk egy hétköznapibb példát is: tegyük fel, hogy az amszterdami reptéren sztrájkot kezdeményeznek a légiirányítók, a cég egyik ügyfele pedig olyan terméket rendel meg, amelynek szállítása éppen Amszterdamon keresztül történik. Az logisztikát felügyelő rendszer mesterséges intelligenciája a rendelkezésére álló historikus adatok alapján megállapítja, hogy a teljesítés emiatt két napot csúszik. Megfelelő további adatforrások becsatornázásával ugyanez a rendszer pillanatok alatt képes felmérni, hogy gazdaságosabb-e külső beszállítók segítségét igénybe venni, esetleg bizonyos alkatrészeket közvetlenül eljuttatni a célállomásra, illetve, hogy a várható késések ellensúlyozása érdekében mely termelési folyamatokat kell felgyorsítani. Emellett azt is képes kiszámítani, hogy az esetleges késésnek milyen gazdasági hatásai lehetnek és az így létrejövő információval segíteni a döntéshozók munkáját. Ideális esetben azonban a rendszer működésének eredményeként az ügyfelek nem is fognak tudni róla, hogy bármilyen probléma felmerült, mivel az információk valós idejű feldolgozásának köszönhetően a cég rendkívül gyorsan képes reagálni és elejét venni a termelés fennakadásának. 

Az IIOT-technológiák alkalmazásával és a munkaerő adatelemzési képességeinek fejlesztésével a cégek jelentős hatékonyságnövekedést képesek elérni, amely gazdasági teljesítményükre is jótékony hatással van. Az ipari termelés jövője már a jelen, ezért az ipari szereplők nem halogathatják a technológia bevezetését.

Az IIOT-technológiák hatását a McKinsey Global Institute 2015 júniusában készített felmérésének eredményei illusztrálják: ezek szerint az ilyen jellegű fejlesztések gazdasági hatása 2025-ig mintegy 3,7 billió dollárt tesz ki globálisan. Az Accenture vonatkozó felmérése szerint pedig az IIOT bevezetése mintegy 14,2 billió dollárnyi növekedést jelent a világgazdaság számára az előttünk álló 15 évben. 

Hazánkban 2000 óta van jelen a Jabil, ekkor nyílt meg a tiszaújvárosi gyáregység, ahol ma több mint 4100 főt foglalkoztat. A vállalat egyik legfőbb területe az ipari folyamatokat áramvonalasító IIOT (Industrial Internet of Things) technológiák fejlesztése. Ezek alkalmazásával az ipari termelési és logisztikai folyamatok minden lépcsőjében a digitális szenzorok által gyűjtött és központi rendszerek által valós időben feldolgozott adatok biztosítják, hogy a termelés optimálisan működjön, a beszállítói láncok működése pedig zavartalan legyen akár előre nem látott körülmények (természeti katasztrófák, közlekedési balesetek, sztrájkok, stb.) esetén is.