A jövő mérnökei: ilyen lesz a munka az ipari robotokkal
Elképesztő technológiai fejlődésnek lehetünk tanúi, amely minden eddiginél gyorsabb ütemben ér el bennünket, és alakítja át az egyes iparágak működési mechanizmusát.
Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok, amelynek hátterében a hatékonyság és a termelékenység fejlesztése, hosszútávon a vállalat piaci pozíciójának és versenyképességének növelése áll. De vajon hogyan viszonyulnak mindehhez a jövő szakemberei, vajon ők milyen lehetőséget látnak a technológiai innovációkban?
E kérdéskör megválaszolásához szeretett volna közelebb kerülni a dán Universal Robots is, az együttműködő robotok piacvezetője, amikor egy, a műszaki területen tanuló egyetemisták közt végzett kutatás mellett döntött. Az emberrel szimbiózisban működő, kollaboratív robotok gyártására specializálódott vállalat számára végzett kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje a jövő szakembereinek véleményét a robotika és az automatizáció terén. Habár a kapott eredmény nem tekinthető reprezentatívnak, mégis közelebb hozhat bennünket az Z generáció robotokkal kapcsolatos attitűdjeinek megismeréséhez.
A kutatás során feltett kérdések a megkérdezettek ipari robotokkal kapcsolatos ismereteit és erre irányuló tanulmányait, valamint a robotok emberi munkafolyamatokra gyakorolt jövőbeni hatásával kapcsolatos elképzeléseit térképezte fel. Az „ipari robot” kifejezést hallva a fiatalok a téma kapcsán gyakorta felmerülő szóhasználattal megegyezően az „automa”, „automatizálás”, „gép, gépezet” szavakat említették a leggyakrabban, illetve „fejlődés”, „munka” és „technológia” szavakra asszociáltak, meglepő ugyanakkor, hogy a kollaboratív robotok kifejezést 52%-uk eddig nem ismerte.
Mindenekelőtt az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a gyógyszeripar valamint a műanyagipar azok a területek, ahol az egyetemisták véleménye szerint az egyes cégek előszeretettel alkalmaznak robotokat mindennapi működésük során. Az ipari robotok felhasználása ezzel szemben rendkívül széleskörű: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, de a bútorgyártás vagy épp a fémipar területén is alkalmazzák őket, például csomagolás és palettázás, minőség ellenőrzés, ragasztás vagy hegesztés céljából. Erről azonban az egyetemistáknak csak mérsékelten van ismeretük.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködő robotok a vállalat méretétől függetlenül hasznos szerepet töltenek be, mindössze meg kell találni az előnyeikhez legjobban illeszkedő feladatköröket. Meglepő eredmények vonhatóak le azonban az egyetemisták a robotok alkalmazását a vállalati mérettel összevető feltételezései kapcsán. A válaszadók 34%-a szerint ugyanis kizárólag a nagyvállalatok alkalmaznak robotokat tevékenységük során, elenyésző azon diákok száma, akik szerint a kkv-k és a mikrovállalatok életében is különböző feladatok ellátására használják a berendezéseket.
Az egyetemisták a kollaboratív robotokat azok mindennapi használata során jellemzően biztonságosnak és megbízhatónak gondolják (81%), olyan eszköznek, amely rugalmasan illeszthető be és alkalmazható a vállalat munkafolyamatiba (66%), tehát pozitív megítéléssel fordulnak feléjük.
A napjainkban megfigyelhető tendenciákkal megegyezően a többség úgy gondolja, hogy az ipari robotok térhódítása folytatódni fog a közeljövőben. A robotipar növekedése és az automatizálás terjedése a válaszadók szerint elsősorban azon szakmákat érinti, ahol betanított illetve automatizált munkavégzés folyik, gyártósor vagy futószalag mellett végzett monoton és veszélyes tevékenységek válthatók ki. Az egyetemisták 79%-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az ipari robotok munkája precízebb, mint az embereké, és 90% osztja a véleményt, miszerint az ipari robotokat alkalmazva nő a vállalat termelékenysége.
A fiatal generáció számottevő része ugyanakkor nem tart attól, hogy a robotok elvehetik a munkáját, 73% szívesen dolgozna együtt velük, akár már az egyetemi évek alatt is, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal kiegészítve versenyképes tudással lépjen a munkaerőpiacra.
Kapcsolódó cikkek
- Digitalizáció és automatizáció a munkafolyamatokban
- Az ABB szállítja a komplett automatizálási és villamos rendszert a Tisza-TK-nak
- IDC DevOps üzleti találkozó
- A farmról a hűtőig, együttműködő robotok segítségével
- Az LG futurisztikus robotokkal egészíti ki „Internet of Things” ökoszisztémáját
- Az edukáció revolúciója
- A Studio 5000 szoftver megkönnyíti az automatizált rendszerek tervezését
- Több ezren tekintették meg Budapest legnagyobb robotversenyét!
- Az ABB meghirdette az IdeaHub innovációs pályázatot
- High-tech jövő a jelenben
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.