35 ezer paksi atomerőmű energiája kellene, hogy meghamisítsanak egy e-aláírást
700 milliárd számítógép egy évnyi munkája is kevés lenne meghamísítani egy e-aláírást, ennyi gép megközelítőleg 600 milliárd megawatt áramot fogyasztana, vagyis 35 ezer paksi erőmű éves teljesítménye is kevés volna az energiaigény fedezéséhez, az éves áramszámla pedig 20 000 000 milliárd forint felett lenne a NETLOCK szakértőinek becslései szerint.
Amióta az emberiség feltalálta a papírt, a legelterjedtebb azonosítási mód az aláírás. Azonban bűncselekmények garmadája bizonyítja, hogy a papíron, tollal jegyezett kézi aláírás meghamisítása nem túlságosan komplikált, tucatnyi módon élhetnek vissza vele végtelenül egyszerű módszert követve a bűnözők. Ezzel szemben az elektronikusan aláírt dokumentumok feltörése lényegében lehetetlen.
„Az elektronikus aláírások védelme az ún. PKI-kulcsok technológiájára épül, ami nagyon tömören megfogalmazva prímszámokon végzett műveleteken alapul. Az e-aláírásokat 2048 bites kóddal védjük. Ahhoz, hogy ezt feltörjék, vagyis meghamisítsanak egy elektronikus aláírást, egy 617 számjegyből álló számot kellene prímtényezőkre bontani.” – mondta el Varga Viktor. Az e-aláírásokkal és internetbiztonsággal foglalkozó NETLOCK üzemeltetési vezetője szerint a 2048 bites kóddal védett e-aláírás lényegében feltörhetetlen, a ma ismert legmodernebb technológia is messze áll a megoldástól.
„2012-ben sikerült felbontani prímtényezőire egy 1061 bites, azaz 320 számjegyből álló számot, ehhez 335 évnyi gépidő kellett az otthoni számítógépeknél nyolcszor gyorsabb, egymással párhuzamosan dolgozó számítógépekkel. Ezzel szemben az e-aláírásokat védő 2048 bites kód 617 számjegyből áll. Azt gondolhatnánk, hogy akkor ennek feltöréshez elég dupla ennyi idő, de nem így van. A 2012-ben feltört 1061 bites számsor feltörési idejénél 232-szer, nagyjából 4 milliárdszor több időt igényelne feltörni az e-aláírásokat védő kódot a nemzetközi becslések szerint. Azaz, ha az 1061 bites kód 335 gépévét vesszük számításunk alapjául, akkor több mint 700 milliárd számítógépnek kellene egy éven keresztül folyamatosan dolgozni, hogy feltörjék az e-aláírásokat védő 2048 bites kódot.” – tette hozzá a szakember.
A szakember szerint az e-aláírást védő kód feltörése azért sem reális, mert egy átlagos számítógép áramfogyasztását alapul véve (100W/h), a 700 milliárd számítógép energiaigénye 70 000 milliárd watt lenne óránként. Ha a paksi atomerőmű teljesítményét vesszük alapul, amely 2000 MW/h termelést biztosít, akkor a 70 000 milliárd watt, vagyis 70 000 000 MW óránkénti energiaigény hozzávetőleg 35 000 Paks teljesítményű erőművel lenne fedezhető.
Mit jelent, hogy egy számot prímtényezőkre bontunk?
A prímfelbontás, vagy más néven egy szám faktorizálása, azt a folyamatot jelenti, amikor a számot felbontjuk egy prímszám és egy másik szám szorzatára, majd a kapott másik számot tovább bontogatjuk – amíg csak lehet. Például: 30 = 2x15 = 2x3x5 vagyis a 30 összes prímosztója: 2, 3, 5. Az elektronikus aláírásokat védő 2048 bites kód feltöréséhez ilyen hosszú számot kellene prímtényezőkre bontani:
7710109008591367468041167637015632277539081300812353057616690032844692534157
4895025608379263845952831898634923585591309772778970453090677544159132783246
9047726841716823892623289442761140552161826527079765295503516500093238738266
5436874426554334593143044133433029054731781881219894551541035793427110330822
2014886765415846635212960453736340163892876167161511766623276163036291766736
8161170072201348391849279519913412680819869076798525534274754358988958650683
3947769971039927846480145023446745644996372076975887222381357402161125176773
6869713232559277978977531931493865430457523073585374169113739961144087825210
727423513
Kapcsolódó cikkek
- A Check Point szerint a Fireball és a WannaCry négyből egy szervezetre van hatással világszerte
- Az emberi tényező szerepe a vállalati támadások során
- Több mint testőr: védelem a kibertámadások ellen
- Drága elektronikus bébiszitterek
- A cégek bíznak a határvédelemben, de adataikat nem érzik biztonságban
- Tartsa otthonát távolról is biztonságban
- Egyre több az ijesztő részlet a Petya támadás hátteréről
- Minden második gyerek veszélynek van kitéve a neten
- Ingyenes vállalati védelem a Kasperskytől
- Havi vírusriport – hamis Chrome böngésző és kéretlen reklámprogramok az élen