Prim Hírek

A Vivendi idén kezdett intenzív terjeszkedésbe Magyarországon: megvásárolta a szigetszentmiklósi Kisdunacomot, az esztergomi Egomcomot, a veszprémi Bakonytelt és a dunaújvárosi Dunatelt. (Korábban már a cég tulajdonában működött a szegedi Déltáv, a váci Digitel, a jászberényi központú Jásztel, valamint az országos adatátviteli szolgáltatást nyújtó Partnercom.) Polányi Sándor vezérigazgatótól mindjárt beszélgetésünk elején megtudtuk, hogy a képlet korántsem olyan egyszerű, mint azt az újságokban olvashatjuk: a hármas tagozódás csak a felszín...

A V-net, a V-fon és a V-com engem nagyon emlékeztet a Matávra, illetve két leányvállalatára, a Matávnetre és a Matávcomra. A legnagyobb ellenfél egyben minta is? A gyanú már csak azért is ébredezik az emberben, mert ha jól tudom, Ön - egykori invesztelesként, illetve az Első Pesti Telefontársaság élén - állt a barikád túloldalán is...

Ezt a gyanút el kell oszlatnom: sohasem voltam a Matáv alkalmazottja. Bár az Invesztel keretei között valóban kellett a Matáv szervezeti kérdéseivel foglalkozni, akkor a pénzügyi rendszer átszervezése volt napirenden. Amikor az EPT-hez kerültem válságmenedzserként, egy speciális helyzet állt elő: a Matáv még csak 30 százalékos tulajdonos volt, s rajtunk (és a Balatelen) végezte első versenykísérleteit, vagyis annak modellezését, hogy miképp kell viselkedni a versenypiacon. Persze az azért egy kontrollált versenyhelyzet volt.

Gondolom, ez egy év múlva is szimpatikus lenne a Matávnak…

Igen, de nem lesz az, s éppen ezért - visszatérve a kérdésre - mi nem is matávos szervezeti struktúrákat másolunk. A cég működése először is két fő területre osztható: az egyik a stratégiai kérdések (új piacok, új területek, új tevékenységek), a másik a napi feladatok megoldása. Ez az utóbbi operatív terület megint csak kettéosztható, egy piaci és egy műszaki területre, s az utóbbi nyújtja az infrastruktúrát. Ennek is adhatunk egy V-s nevet, mondjuk V-line, ám mivel ez nem áll ki a nagyközönség elé, nemigen beszélünk róla. A piaci részt először megint csak két részre osztottuk, mégpedig az ügyfelek szempontjából: azt mondanám, hogy azok a nagyvállalati ügyfelek, amelyek a háttérben is egyedi kezelést igényelnek, tartoznak a V-comhoz, és az öszszes többi, amelynél a háttérben jóval tömegesebb kezelésre kell felkészülni, került a V-fonhoz. A felosztás alapvetően tehát nem bérelt vagy kapcsolt vonal alapján történt, bár tény, hogy valamilyen mértékben ezt is kifejezi, ám majdan, amikor már országos szolgáltatóvá válhatunk, a kiemelt ügyfelek egyszerű telefonvonal-igényét is a V-com fogja kielégíteni.

És hol a V-net?

Ma még inkubátorban, vagyis az üzletfejlesztést-stratégiát felügyelő részben, de januárban piacra lép, s akkor mindenképpen ezekhez a piaci szereplőkhöz sorolódik, vagyis ezért beszélünk a V-fon, V-com és V-net hármasáról. Kezdetben a V-net egy egyszerű ISP lesz, később a tartalomszogáltatás irányába is elmegyünk…

Egyszerű ISP-ként persze már tevékenykedik is valahol ez a szolgáltató, csak még nem hívják V-netnek, hiszen azok a vállalatok, amelyeknek felvásárlásával kialakult a Vivendi-birodalom, maguk is szolgáltatnak internetet. Rá-adásul a maguk területén a konceszsziós telefonszolgáltatással összekapcsolva olyan monopolhelyzetet is élvezhetnek, amilyet a maga területén a Matáv… Kiadónk elég sokszor kap olyan levelet, amelyben a Matáv helyzetét kifogásolják olvasóink, de az elmúlt hetekben egy olyat is kaptunk, amelyben valaki elátkozza a sorsát, amiért a 27-es körzetben kell interneteznie. Szerinte a Digitel 2002 bizonyos peremfeltételek mellett húszszor olyan drága, mint a Matáv… Ez önmagában nem is lenne probléma, itt, Budapesten is van több tucat szolgáltató, és az egyik ára a keveset internetezőknek kedvez, a másik az éjszakai baglyoknak, a harmadik a nappali szörfözőknek - mindenki választhat kedvére. De a telefonos hozzáférést is tartalmazó csomagokban nincs választás, a polgár beleszületett egy koncessziós körzetbe, s eszi, nem eszi, nem kap mást. Az egyik helyen a Matávot, a másikon a Vivendit...

Hát igen, a fő gond az, ha nincs versenyhelyzet, de ez hatósági kérdés. Ugyanakkor természetesen a Matáv és a Vivendi árgus szemekkel figyeli egymást, és készül a versenyre, hiszen 2001. december 22-én véget ér a koncesszió, vagyis jövő karácsonykor már akár 100 ügyfelünk lehet Budapesten is. De nézzük a konkrét problémát. A levélíró nyilvánvalóan arra gondol, hogy ha valaki a kedvezményes esti, éjszakai időszak havi 363 óráját végiginternetezi, akkor kevesebbe kerül neki egy óra, mint a Vivendi megfelelő tarifacsomagjával. Ez így van, a szolgáltatók sohasem mindenben drágábbak vagy olcsóbbak ellenfelüknél, hanem az egyik ezt a viselkedést, a másik azt preferálja. Hitünk szerint az emberek többsége éjszakánként nem internetezik havonta 363 órát. Persze ez nem hit kérdése, meg is számoltuk. Egy konkrét körzetben, Dunaújvárosban 163 olyan ügyfelet találtunk, akinek a Matáv díjszabása lenne a kedvezőbb, a többinek a miénk.

Gondolom, nem is lenne baj, ha párhuzamosan szolgáltatna a Matáv és a Vivendi, s mondjuk 163 távozóért cserébe több ezer csábulna át, de jelenleg nincs párhuzamosság…

Az nincs, de azért a különleges igényekkel mindig fel lehet keresni a szolgáltatót. Hogy hívják a panaszost?

oCsak a "nickname"-ét ismerem, az e-mailben Kiky néven mutatkozott be.

Akkor itt, az újságban ígéretet teszek, hogy ha nekem is ír egy e-mailt, kitalálunk egy Kiky-csomagot azoknak, akik a kedvezményes időszakban havi több száz órát akarnak internetezni. Egyébként azért nem érzem ezt kardinális kérdésnek, mert aki bármilyen ok miatt ennyire "hálófüggő", az a nappalról sem tud lemondani, és ha a nem kedvezményes órák is beleesnek az internetezésbe, akkor ismét csak a mi tarifánk a kedvezőbb.

Ha ez nem is kardinális kérdés, a tartalom bizonyára az. Jelenleg már vannak kialakult portálok Magyarországon, bár erre a piacra szinte havonta lép be egy-egy újabb cég nagy energiával, nagy tőkeerővel és főleg nagy tervekkel. Szeptemberben indult a Fotexnet, most a Globopolis harcol azért, hogy sok európai város mellett Budapestet is meghódítsa, s készülődik a Tv2. Érdemes-e újabb apparátust kiépíteni, egy újabb médiacéget létrehozni csak azért, mert telefont és internet-hozzáférést árul a Vivendi?

Egyetértek, újabb energiát ölni valamibe, amiben mások jobbak lehetnek, nem érdemes. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Vivendi Universal mellékesen a világ második legnagyobb médiacége. Ide tartozik a legnagyobb lemezkiadó, a legnagyobb filmstúdiók egyike, a Canal Plus, a Havas ügynökség s egy sor online tulajdon. A PC-s játékok területén szintén piacvezetők vagyunk, de a távoktatásban is - és még sorolhatnám. Ha ezt a mérhetetlen mennyiségű nemzetközi tartalmat kombináljuk magyar tartalmakkal, akkor valami egyedülállót tudunk nyújtani, és erről nem mondhatunk le. Természetesen a magyar tartalom fejlesztésére nem kell nekünk önálló médiacéget kifejleszteni, csak meg kell találni a megfelelő együttműködési formákat más tartalomtulajdonosokkal… Egyébként a média szó egy olyan közeget jelent, amely a tartalmat hordozza. Szerintem az emberi hang is média, az internet is, a digitális interaktív tévé is, amely felé például a nagyobb sávszélességek megteremtésével (ADSL stb.) haladunk.

A haladás kapcsán: amikor először meghallottam a Vivendi szót, az volt az érzésem, hogy olyan "indulósan" cseng...

Nos, a haladás nem áll másból, mint folyamatosan indítani új dolgokat. Most például a V-net indul!