Az Óbudai Egyetemre került a Kempelen Farkas életművét bemutató, mozgó sakkfigura
A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum, majd a Gödöllői Királyi Kastély díszterme után az Óbudai Egyetemen is bemutatkozott S. Hegyi Béla szobrászművész és a felsőoktatási intézmény együttműködéséből született SHB – KEMPELEN projekt november 20-án.
Az installáció központi eleme, a sakk huszár bábujához hasonlító Kempelen Farkas szobor működés közben szabályos lólépésben közlekedik, és eközben beszél a nézőkhöz. A figurát mozgató robotot az Óbudai Egyetem két hallgatója készítette.
Az Óbudai Egyetem Bécsi úti campusán bemutatott SHB – KEMPELEN installáció központi eleme a sakk huszár bábujához hasonlít, mely szabályos lólépésben tud közlekedni és meghatározott program szerint, lólépések sorozatán át visszakerül kiindulási helyére, miközben lépésenként beszél is hozzánk. A szobor által elmondott szöveg a művész szobrának készítésekor keletkezett írása, mely belső emberi konfliktusainkról szól. Az installáció része a sakktábla, melyen a szobor mozog, ahol az egyes sakktábla mezők Kempelen beszélőgépének tervrajzait ábrázolják.
S. Hegyi Béla szobrászművész az SHB – KEMPELEN projektben Kempelen Farkas gazdag életművét mutatja be, ötvözi egyetlen alkotásban. Az alkotó régóta kapcsolatban van az Óbudai Egyetemmel, ugyanis egyik jogelődjében, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szerezte gépészmérnöki diplomáját.
A különleges alkotást Dr. Bencsik Attila, az Óbudai Egyetem c. egyetemi tanára mutatta be. "Ebben a kompozícióban egyesül a művészet a mechatronikával, és különössége, hogy a hagyományosan megmintázott és bronzba öntött klasszikus portrét illeszti egy, a mű szellemi és fizikai terét kitágító környezetbe. Így lesz főszereplő maga a mobil szobor" - fogalmazott.
Az SHB – KEMPELEN installáció egy valódi kihívás, és egyben egy maradandó alkotás a gépész és mechatronikai hallgatók számára, egy technikai-technológiai innováció. A mű egy társadalmi helyzetből fakadó, sok ember számára jellemző, gondolatot tárgyiasít meg, a dilemmát, melyet a szobor működés közben is szemléltet: elindulás előtt „körülnéz”, elfordul erre-arra és ugyanezt teszi az első szabályos lépés után is. Mint aki ellenőrzi, jó helyen van-e? A Kempelen Farkas párhuzammal talán úgy fogalmazhatnánk meg az alkotás mögött meghúzódó eszmei mondanivalót, hogy nem mindig tudjuk, hogy játékosok vagyunk-e vagy velünk játszanak.
A bemutatót Szokolay Dongó Balázs zenész muzsikája színesítette, akit megihletett az alkotás, és improvizatív játékával „keltette életre” a szobrot.
A Kempelen Farkas szobrát mozgató robotot Pinkóczi Szabolcs és Jamrik Bálint, az Óbudai Egyetem Mechatronikai és Járműtechnikai Intézetének hallgatói készítették Dr. Nagy István és Dr. Bencsik Attila szakmai irányításával. Külön kihívást jelentett a mechanizmus alkotóinak, hogy a szobrot mozgató robot szabályzásánál nem lehetett alkalmazni a klasszikus, úgynevezett PID szabályozást. Ezért egy sajátos módszert kellett kidolgozni, amely az impulzussorozaton, valamint az indulástól eltelt és a célpozícióig hátra lévő időn alapult.
Az SHB – KEMPELEN fő támogatója és egyben annak tulajdonosa az Óbudai Egyetem, a projekt ötletgazdája és szellemi jogainak tulajdonosa az SHB Stúdió Képzőművészeti Kft., S. Hegyi Béla. Az installáció az Óbudai Egyetemen marad, a bemutatót követően a mű végleges helyének kijelölése után lesz újra megtekinthető.
Kapcsolódó cikkek
- Lólépésben mozgó, beszélő sakkrobot
- Forradalmasító startup ötletek az Óbudai Egyetem hallgatóitól
- A Vodafone és a Huawei a mérnökképzést támogatja az Óbudai Egyetemen
- Bővülő duális képzés az Óbudai Egyetemen
- Járműipari és műszaki tematikájú állásbörze az Óbudai Egyetemen
- Egészségügyi adatvizualizációs verseny
- 4G labort létesített a Vodafone az Óbudai Egyetemen
- A duális képzésben részvevők jobban teljesítenek
- Együttműködési megállapodást kötött a MÁV-csoport és az Óbudai Egyetem
- Óbudai Egyetem - IT Evolúció Kiállítás
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Flipperakadémiát indít jövőre a világhírű budapesti kiállítás
A részben egy 80-as évekbeli játékteremben játszódó Stranger Things című tévésorozat óriási sikere, a budapesti Flippermúzeum világhíre, vagy éppen a retró játékgépek árai egyaránt jól tükrözik az egykor népszerű automaták iránt újjáéledő általános nosztalgiát, rajongást. A flipperek világa azonban mára nemcsak a kiállításokról, vagy magángyűjteményekről szól: hosszú évek óta például komoly, országos és nemzetközi pontozásos versenysorozatokat is rendeznek ezeken a villogó, zenélő, csilingelő masinákon.
Már most nézőrekordot állított fel a Hogyan tudnék élni nélküled?
Még messze a december 12-ei premier, de az érdeklődés folyamatosan nő az év lejobban várt magyar filmjének ígérkező Hogyan tudnék élni nélküled? iránt. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött zenés romantikus vígjáték első előzetese egy hónap alatt elérte az 1 millió megtekintést, ami azért kiemelkedő, mert ezt eddig idén sem hazai, sem külföldi film nem tudta utána csinálni. Sőt erre az eredményre az elmúlt évtizedben egyetlen magyar film sem volt képes.
Utazási konferencia az Angyalok városában
Egy új tévé színt visz a mindennapokba
Ma már nemcsak azért vásárolunk televíziót, mert a sugárzott műsorokat szeretnénk nézni, hanem mert a forradalmian új készülékek számtalan lenyűgöző funkcióval lettek ellátva. Hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a tévézés élményét.
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!