Prim Hírek

Változatos témákban inspirálódott a közönség: Hogyan lehet megelőzni a gyerekkori elhízást? Lehet-e a növényi alapú, lebomló műanyag a plasztik hulladékszennyezés megoldása? Hogyan pontosítható a csillagászat új érzékszerve gravitációs hullámok használatával?

Az egyetemistáknak három perces prezentációban kellett összefoglalni kutatási területüket. Kiderült az is, hogy a szárnyas csigák háza épp olyan, mint a fák gyökerei vagy évgyűrűi, lenyomatai a környezet változásának. Németh Richárd, tengerbiológus hallgató kutatása rávilágított arra is, hogy a faj eltűnése a tápláléklánc teljes pusztulásához vezethet.

„Hét évesen, amikor elkezdtem a tengerbiológiával foglalkozni, nem gondoltam volna, hogy tizenhat évvel később egy tudományos verseny döntőjébe kerülhet egy ilyen téma. Úgy tűnik mégis sikerült!” – Németh Richárd, az ELTE alapszakos tengerbiológusa, az egyik továbbjutó.

A jövő épületeiről és a biomimetikáról tudtunk meg többet B. Varga Emese, az Újvidéki Egyetem építész hallgatójának előadásából. A biomimetika egy olyan tudományág, amely a természetben meglévő jelenségeket, elveket igyekszik megérteni, és alkalmazni őket a különböző műszaki tudományokban. „Sok kihívással néztem szembe idén, de számomra egyik sem volt olyan idegtépő, mint a előző napi út Újvidékről Budapestre, a SCIndikátor elődöntőjére. Az este tele volt izgulással, nevetéssel és nagyon tartalmas munkákkal.” 

Fotó: Potyó Imre

A szakmai zsűriben nemcsak a tudomány képviselői foglaltak helyet, de a kommunikációs és az üzleti szektor képviselői is részt vettek a döntéshozásban: 

• Dr. Balázsi Katalin (MTA Vékonyrétegfizika Labor vezetője) 
• Dr. Turcsányi-Szabó Márta (ELTE Informatikai Karának Oktatási Innovációért felelős dékánhelyettese, a T@T labor alapítója)
• Rosa Susana Durao Nhancale (tudományos kutató és filantróp) 
• Kovács-Bernárdt Tamás (a LogMeIn egykori ügyvezetője, a ChimeIn alapítója) 
• Maróy Ákos (az EUEdge alapítója és az AeroGlass vizionáriusa)

„Nagyon nehéz volt dönteni, hiszen mindegyik előadás és téma a maga nemében fantasztikus! Végül az döntött, hogy a versenyző személyisége, szakmai tapasztalata és az előadása tartalma mennyire volt összhangban.” – nyilatkozta Dr. Balázsi Katalin, az MTA Vékonyrétegfizika Labor vezetője, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke és a SCIndikátor szakmai zsűri tagja. 

A programot három éve indította a Nők a Tudományban Egyesület azzal a céllal, hogy a tudomány és technológia területén kutató egyetemistákat támogassa a kommunikációs készségfejlesztésben. 

„Ma már nemcsak a Facebookon, de a médiából is dőlnek a tudományos álhírek. A fake news műfaj minden kutatási területen megjelent: a figyelemfelkeltő, szórakoztató mégis tudományosan pontatlan, akár hamis tartalmak fénysebességgel terjednek az online világban.” – mondta Szigeti Fanni a programot szervező Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetője, majd hozzátette: „A SCIndikátor azoknak a kutatóknak segít, akik különböző tudományos felismerések hiteles és pontos forrásai. A szakmájukban eredményes fiatalok a képzés végére készen állnak arra, hogy közérthetően és szórakoztatóan mutassák be tudományos szenvedélyeiket.”

A következő hónapokban a döntősök a személyre szabott mentorálás és csoportos tréningek alatt dolgoznak előadás- és beszédtechnikájuk fejlesztésén. Az improvizáció, történetmesélés mellett a mentoráltak elsajátíthatják a saját márka felépítésének eszközeit, az időgazdálkodást és a videókészítést is. 

A február végi döntőn a tizennégy fiatal bemutatja, miben fejlődött, és az is kiderül, hogy ki lesz az Év SCIndikátora.