Egyetemi felvételi: ezt kell átgondolnia a családoknak
Bár még néhány hét hátra van az őszi-téli oktatási félévből, a jövő évi tanév kapcsán máris fontos időszak következik. Azoknak, akik 2020 szeptemberében felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat, a jövő év eleji jelentkezési határidők miatt már most el kell kezdeniük gondolkodni az iskolaválasztáson. Ez azonban a feladatnak csupán az egyik eleme. Egy körültekintő leendő hallgatónak és családjának a preferenciák és a lehetőségek számbavételénél a várható költségelemeket is fontos mérlegelniük.
A továbbtanulás jellemzően komoly összeget emészt fel, még abban az esetben is, ha államilag finanszírozott helyre sikerül bekerülnie a diáknak. Akadt már pénzintézet, amely ezt a területet mélyebben is vizsgálta. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. még az évtized közepén készített egy kutatást a tanévkezdéssel, s annak családokat és közvetlenül a diákokat terhelő költségeivel kapcsolatban. A felmérésnek az adatai azt mutatták, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkezők egy szemeszterre vonatkozóan átlagosan 320 ezer forintra teszik azt az összeget, amellyel félévenként számolniuk kell, abban az esetben, ha államilag finanszírozott helyen tanulnak. Az azóta eltelt időszak inflációs adataival korrigálva ez a tétel mára 350 ezer forint közelébe kúszott. Ráadásul, ha a fővárost vizsgáljuk, akkor a pénzromlás üteménél messze nagyobb mértékben emelkedő albérletárakkal kell kalkulálni, így ez az összeg valójában inkább 400 ezer forint közelében mozog.
„Felelősségteljes feladat meghatározni, hogy mennyire használjuk ki a pénzügyi teherbíró képességünket a továbbtanulás érdekében. Sokszor azonban technikai eszközök törlesztő részleteire elköltünk olyan tételeket, amelyeket, ha készségeink és ismereteink fejlesztésére használnánk, akkor eredeti terveinkhez képest jóval magasabb lehetőségek kapujába érkeznénk” – mondta Király Zsolt, a METU Emberi erőforrások alapszak szakvezetője.
Ugyanakkor egy nagyon fontos körülményt mindenképpen szem előtt kell tartani a lehetőségek számbavételénél. A tanulásba fektetett erőforrások hosszútávon térülnek meg, ráadásul ezen a területen hatványozottan igaz, hogy nem feltétlenül a legkedvezőbb árú ajánlat a legjobb választás. Éppen ezért kizárólag a tandíj alapján rangsorolni a lehetőségeket nagyon félrevezető. Mindenképpen szükséges, hogy a leendő hallgató és családja áttekintse, a képzés milyen megtérüléssel kecsegtet a munkaerőpiacon, azaz mennyire versenyképes az egyetem, főiskola által felkínált lehetőség. Ha egy iskola költségei magasabbak is a konkurenseknél, az semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne lenne jó választás.
Az utóbbi időben nagyon komoly hangsúlyt kapott a nyelvismeret, miután a munkaadók az utóbbi időben sokat változó, ám még így is átalakulás előtt álló munkaerőpiacon ezt tekintik a legfontosabb ismeretek egyikének. A nyelvtanulás szintén tetemes forrásokat emészthet fel, ha nem elég körültekintéssel választunk oktatási intézményt. Az iskolák számbavételénél annak lehetőségeit is mérlegre kell tenni, hogy ezen a téren milyen szolgáltatásokat kaphatunk a választott felsőoktatási intézménytől. Például hogy, az egyetem, főiskola rendelkezik-e olyan külföldi kapcsolatokkal, amelyek segítségével akár hosszabb időt is külföldön tölthetünk tanulmányaink során.
Egy felsőoktatási intézmény kiválasztásánál fontos szempont lehet a tanulmányok melletti munkavállalás kérdése. Ez nem csupán anyagi megfontolásból lehet hasznos, hanem a későbbi, akár évek múlva esedékes munkakeresést is segítheti. A magyarországi foglalkoztatók jelentős része ugyanis főként a tapasztalatot nézi a munkaerő kiválasztásánál – a kompetenciák mellett –, ez teszi számukra hitelesé a jelöltet. Éppen ezért a család teherviselő lehetőségeit ugyan nagyban segítheti a diák munkavállalása, ám egyes esetekben akkor is érdemes ilyen feladatot elvállalni, ha az nem jár jövedelemmel. A piacon ismert és elismert, jó nevű szervezetnél töltött gyakornoki időszak, amely a vágyott karrierirányhoz erősen illeszthető tapasztalatokat és fejlődési lehetőséget biztosít kifejezetten jó ugródeszka lehet a munkakeresésnél – fejtette ki Király Zsolt, a METU Emberi erőforrások alapszak szakvezetője. A tanulmányok elején a munkavállalás még komoly teher lehet, az utolsó 3 félévben viszont bátran elindítható ez a folyamat, és lehet olyan lehetőségeket keresni, ami a tanult szak profiljához illeszthető. Ebben az időszakban akár heti 2-3 munkanap már összeegyeztethető a tanulmányokkal.
Kapcsolódó cikkek
- Ezzel kell számolnia a felsőoktatásba jelentkezőknek
- Csapatok fejlesztését is oktatják a METU coach képzésén
- Idén lehet utoljára nyelvvizsga nélkül egyetemre jelentkezni
- Már pálinka-turisztikát is tanulhatunk az egyetemen
- Mit mond rólad a digitális profilod?
- A Z és az Y generáció számára a Facebook a munkaerőpiaci iránytű
- Nemzetközi tanácsadó testületben a Budapesti Metropolitan Egyetem vezérigazgatója
- Új vezérigazgató a Budapesti Metropolitan Egyetem élén
- Az egyetemi hallgatók harmada már átélte a kapunyitási pánikot
- A magyar egyetemisták fele saját vállalkozásban képzeli el a jövőjét