Netes matekmémek: miért nem tudjuk megoldani őket?
„Csak a zsenik tudják megoldani”, „Az emberek 70%-a nem tudja a helyes választ” – ilyen és hasonló feliratokkal keringenek az interneten olyan feladványok, melyek megoldásához bőven elegendőek az általános iskola alsó tagozatos matematikai ismeretek. Mégis emberek milliói esnek egymásnak és sokszor meglehetősen durva módszerekkel próbálják igazukat bizonyítani azokkal szemben, akiknek egy másik eredmény jön ki rá. Mosóczi András egyetemi óraadó segítségével megfejtjük ezeknek a titkát, és még az is kiderül, hogy miként lehet mindez a hasznunkra.
Miért vitatkoznak felnőtt emberek milliói általános iskolás matekpéldák eredményein? Hiszen azt tanultuk, hogy a matematikában egyértelmű szabályok vannak és ezért csak egyféle jó eredmény létezhet. Nézzük meg például azt a feladványt, amely az egyik legnagyobb vihart kavarta a közösségi médiában, és így szólt: 8:2(2+2)=?
Ez a feladat mára mémmé vált, véget nem érő komment áradatokban estek egymásnak az igazukhoz kétségbeesetten ragaszkodó táborok. A vita tárgya nevezetesen az, hogy a helyes végeredmény 1 vagy 16. Itt persze jogosan tehetjük föl a kérdést: nem teljesen mindegy? Végülis valóban mindegy, hiszen senkinek az élete nem múlik rajta, mégis már-már életveszélyes fenyegetésekig ment a vita a helyes eredményről.
„A problémát a legtöbb ember számára az okozza, hogy hibásan használják a matematikai szabályokat. Azért, mert nem elég világosan magyarázták el őket. Ez pedig egy nagyon is fontos dologra világít rá. Az emberek nagy része valójában nem a matekot nem érti, hanem a hibásan elmagyarázott matekot. És ez hatalmas különbség” – mondja Mosóczi András egyetemi óraadó A Gondolkodás forradalma című matematika-népszerűsítő könyv szerzője.
Lehet, hogy mégis jó vagyok matekból?
Sokan már az általános iskola ötödik, hatodik osztályában végleg elkönyvelik magukat matematikai analfabétáknak és onnantól el is engedik ezt a tantárgyat. De mi van akkor, ha nem is a matekkal van a probléma, hanem a rosszul magyarázott matekkal? Most mindjárt próbára is tehetjük magunkat ezen a játékos kis felületen, ahol csokikkal magyarázzák el nekünk a műveleteket és így lehull a lepel az összes neten keringő matekos feladványról.
Ha ezt a magyarázatot értettük, akkor valójában nem is vagyunk rosszak matekból, egyszerűen csak arról van szó, hogy nem jól magyarázták eddig. Erre hívja föl a figyelmet Mosóczi András, aki az utóbbi időben számos matematika-népszerűsítő előadást is tartott, és rengeteg embernek hozta vissza a „hitét” a matekban. Mosóczi szerint hatalmas károkat tud okozni a rosszul tanított matek, mert amellett, hogy megutáltatja a tantárgyat, az embereket egy hibás logikára tanítja meg, ami jobban árt, mintha egyáltalán nem is tanultak volna semmit. Mark Twain szavait idézve „Sosem az okozza a bajt, amit nem tudsz, hanem az, amit biztosan tudsz, de mégsem úgy van”.
Pontosan ez a probléma a rossz matekoktatással is. Az emberek mindezt látják, és érzik, hogy valami nem stimmel és ezért jutnak sokan arra a következtetésre, hogy jobb lenne, ha inkább nem is tanítanának matekot, vagy ha igen, akkor csak egészen alap szinten. Pedig a valódi megoldás az lenne, hogy végre tanítsuk jól a matekot. Ennek azért van most igazán nagy jelentősége, mert - ahogyan Mosóczi a könyvében is fogalmaz - egy újabb ipari forradalom előtt állunk, ahol megint emberek millióinak a munkáját fogja veszélyeztetni vagy teljesen meg is szüntetni az átalakuló technológia. És ezt a versenyt azok fogják megnyerni, akik jobb problémamegoldók és kreatívabb a gondolkodók, ezen készségek pedig a matematika-oktatással nagyon jól fejleszthetők. Persze csak a jó minőségű matematika-oktatással.
A digitális oktatás egy új esély mindenkinek
Sokszor a véletlenen múlik, hogy kifogunk-e egy jó tanárt, aki adott esetben az egész életünk menetét is megváltoztathatja. És sajnos az is előfordul, hogy egy rossz tanárt fogunk ki, aki szintén nagy hatással lehet életünk menetére, csak éppen rossz irányban. A digitális oktatás és az e-learning ezen tud most változtatni. Hogyha találunk ugyanis egy megfelelő platformot, akkor ez a „jó tanár” örökre velünk maradhat függetlenül attól, hogy a sors milyen szeszélyeinek vagyunk kitéve az iskolában. A közel 10 éve e-learning platformok fejlesztésével foglalkozó Mosóczit is ez motiválta: „Volt egy vágyam, egy elképzelésem, hogy a matematikának a fejemben lévő nagyon logikus és végtelenül egyszerű képét valahogyan mások számára is láthatóvá tegyem.” Ez indította el egyik weboldalát, ahol, ahogyan fogalmaz „a látogató szeme előtt is kirajzolódhat az a fejemben lévő egyszerű kép, ami mindenki számára világossá és érthetővé teszi a matematikát”. Ez a felület mára 140 ezer felhasználóval rendelkező mateking.hu, amely a tanítás mellett ma már a matematika népszerűsítésével is foglalkozik. És felfedi a titkát az olyan neten keringő feladványoknak is, mint amilyen ez: 7+7:7+7*7-7
Kapcsolódó cikkek
- Elindult a Téregér ingyenes 3D modellező online oktatás
- Ez vár ránk, ha visszatér a digitális oktatás
- Covid-díj a pedagógusok munkájának elismerésére
- Elhunyt Varga László matematikus
- Vissza a suliba a legújabb Wacom digitális rajztábláddal!
- Végre valaki elárulja, hogy tulajdonképpen mi szükség van matekot tanulni
- Ötösre vizsgázott a Vodafone a tanév végén digitális kompetenciafejlesztésből
- A fél ország itt készült a matekérettségire
- A digitális oktatásban segít az Ericsson új programja
- Szülői felelősség és tanári elvárások az online oktatásban
Oktatás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Pályaorientációs nap volt a Széchenyi-egyetemen
Pályaorientációs nap keretében érkeztek általános iskolások a győri Széchenyi István Egyetemre, ahol laborlátogatásokon, előadásokon, kreatív foglalkozásokon, sőt kínai nyelvórán is részt vehettek. A jelentős érdeklődés miatt az intézmény komplex szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyre iskolai csoportok jelentkezhetnek, akár egy osztálykirándulás tartalmas programjaként.
Nemzetközi oktatásfejlesztési program indul az ELTE vezetésével
Az ELTE és még négy európai egyetem alkotta konzorcium 250 ezer eurós támogatást kapott az Erasmus+ felsőoktatási együttműködési partnerségek programban megvalósuló, oktatási és módszertani fejlesztéseket célzó, 2026 végéig tartó REDINEST projektre.