Kik azok a digitális szurkolók?
A jövő digitális szurkolója a sportesemény előtt, közben és után is szórakozni szeretne, mindenről tudni akar, lehetőleg azonnal és első kézből. A sportkluboknak, bevételeik növelése érdekében elemi érdekük, hogy minél több területen szolgálják ki követőiket.
A technológia szélsebesen robog a sport világa felé, aki lemarad, az nemcsak a sportpályán veszíti el a mérkőzést. A szurkolói elköteleződés a 21. századi sport világának egyik kihívása. Az Allianz, az olimpiai és paralimpiai mozgalmak globális biztosítópartnere, Hajdú B. István az M4 sportcsatorna kommentátorának a közreműködésével elemzi a jövő sportvilágát.
Bár a Forbes adatai szerint a sportáruk és emléktárgyak piaca csaknem 370 milliárd dollárt ér globálisan, a sportrajongóknak ma már nem elég, hogy magukra húzzanak egy mezt a közvetítés alatt, vagy a reggeli kávéjukat kedvenc csapatuk bögréjéből fogyasszák el. Mindent tudni szeretnének azokról, akiknek szurkolnak, akár azonnal vissza akarják nézni a gólt vagy célba érkezést. Statisztikákra, bennfentes információkra vágynak, emellett persze szórakozásra és közösségi élményre. A sport hatékonyan és gyorsan reagál a digitális változásokra, és minden lehetséges módon keresi a kapcsolódást a szurkolókkal.
VIP-élmény mindenkinek
2015-ben összesen csaknem 15 milliárd digitális eszközt használtunk világszerte, az IHS Telecom kutatásai szerint az IoT-eszközök száma 2025-re pedig eléri a 75,4 milliárdot. Az okostelefonok, a tabletek és az intelligens tévékészülékek a legkézenfekvőbb IoT-eszközök, amelyekből az 5G mellett a sportklubok profitálhatnak. A digitális eszközök segítenek a közönség célzásában: már nemcsak sms-ben, e-mailben, hírlevélben vagy applikáción, hanem a stadionban, bluetooth-on keresztül is elérhetőek a rajongók személyes üdvözletekkel, különleges ajánlatokkal, hírekkel, játékokkal, ülőhely-frissítésekkel. Az adat tehát az igazi dopping a legtöbb csapat számára: a szurkolók szokásainak, földrajzi helyzetének megismerése lehetővé teszi a szegmentálásukat készülékeiken keresztül, így egyedi ajánlatokat, exkluzív közvetítéseket és anyagokat, szinte azonnali összefoglalókat kaphatnak. A globalizáció és a digitalizáció a létkérdést jelenti a legnagyobb klubok számára, hiszen ezek erősítik a jövedelmező szponzorálási megállapodásokat és a közvetítési jogokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a digitális technológiákhoz és a rajongók elköteleződéséhez.
Változó szurkolói szokások
A technológia fejlődésével együtt a szurkolói szokások is változnak, a rajongók a jövőben másként fogyasztják a sportot: nem feltétlenül televízión keresztül, hanem a közösségi média csatornákon nézik a sporteseményeket, és akár egyszerre több digitális eszközt is használnak. Jól szemlélteti a változásokat, hogy míg az 1960-as római olimpián 1,2 millió dollár bevételhez jutott a közvetítésekből a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, addig a 2012-es londoni olimpia szervezői több mint 2,5 milliárd dollárt könyvelhettek el a televíziós, rádiós, szélessávú tartalomszolgáltatás és mobil platformok jóvoltából. A 2016-os riói olimpia aztán minden eddigi rekordot megdöntött a digitális platformokon keresztül: 26 millióan nézték az ötkarikás játékok eseményeit a hivatalos website-on. Az Allianz, mint az olimpiai és a paralimpiai játékok egyik globális partnere szerint a fejlődés megállíthatatlan, már csak az a kérdés, hogy a XXXII. Nyári Olimpiai Játék ideje alatt ki, milyen eszközön keresztül izgul majd a magyar sikerekért.
Adattemplom vs. kanapé
A technológia mellett a koronavírus is alaposan befolyásolta a szurkolói szokásokat. Honnan drukkolunk kedvenceinknek a jövőben? Maradunk otthon, vagy visszatérünk a sportpályákra és stadionokba? Egyelőre nincsen egyértelmű válasz a kérdésre. Mindenesetre a tervek szerint a jövő stadionjai sokkal inkább technológiai erődítmények és amolyan „adattemplomok” lesznek, egyszerre sport- és szórakoztatókomplexumok, ahol a szurkolás mellett megannyi programlehetőség kínálkozik.* A sportklubok azonban, amolyan hibrid rendszerben gondolkodnak és azokkal is számolnak, akik a jövőben nem akarnak, vagy nem tudnak részt venni személyesen a sporteseményeken. Az 5G technológia megjelenésével, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) fejlődésével olyan élményekben lehet részük a sportrajongóknak, amelyek miatt nem igénylik a személyes jelenlétet.**
Vajon mit gondol minderről Magyarország legkedveltebb sportkommentátora, az M4 Sportcsatorna sportriportere, Hajdú B. István? „Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amely örült, ha a stadionban füléhez szorított kisrádión keresztül hallgathatta a többi meccs eredményét... Ma már ez megmosolyogtató lenne. A technika fejlődésével a felgyorsult világ információéhsége még mindig kielégítetlen. A szurkoló nem csupán meccset néz, közben már drukkertársaival csetel és elemez, a lecserélt játékos gondolatait pedig előbb olvassa a közösségi médiában, mint sem ő nyilatkozna a riportereknek a tévében... Ám a sportpályák befogadóképessége véges, a »kívül rekedteknek« másfajta, de ugyanolyan minőségű élményt kell kínálni, hogy – kis túlzással – azt érezze, hogy ő járt jobban azzal, hogy a csúcstechnika vívmányainak segítségével követi kedvenceit. Ha ehhez hozzávesszük az esetleges időeltolódást és a rendezvény, nézők nélküli, zárt kapus jellegét – lásd tokiói olimpia –, minden arról szólhat, hogy a fogyasztónak minél nagyobb választási lehetősége legyen saját vizuális kényeztetésére” – mondja a sportriporter, akinek sziporkázó humora már megannyi sporteseményt tett feledhetetlenné.
__________________
** https://sporttomorrow.com/how-ai-is-impacting-the-world-of-sports/
Kapcsolódó cikkek
- Kivel és hogyan kötünk biztosítást a jövőben?
- Az Allianz a Sea Shepherd szervezettel védi a tengereket
- Jelentős veszteséget okoz a kiberbűnözés a vállalatoknak
- Hogyan tovább, közlekedés?
- Maradnánk home office-ban!
- A jövő munkahelyeinek 5 ismérve
- Egyes országokban ötszörösére nőtt a kiberbiztonsági támadások száma a járvány alatt
- Digitális ügyfél-azonosítás gyorsan és kényelmesen
- Még sosem volt ilyen biztonságos a repülés
- A világ 2040-ben: 7 megatrend, ami meghatározza jövőnket
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Élje át a "Yes" Moment Élményt az electronica-n
Jubileumi évében, november 12-15. között a világ vezető elektronikai szakvásárán minden a „Minden elektromos társadalom” körül forog – ideális helyszín a Conrad Sourcing Platform lehetőségeinek megismerésére! A Conrad Electronic beszerzési platformként személyre szabott digitális megoldásokat kínál üzleti ügyfeleinek, hogy még hatékonyabbá tegye a beszerzést. Különösen, ha rövid időn belül nem tervezett műszaki igények fedezéséről van szó.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.
Még két hétig jelentkezhetnek az IT hallgatók a K&H STEM ösztöndíjpályázatára
Meghosszabbítja két héttel STEM pályázatának leadási határidejét a K&H bank, hogy minél több egyetemi hallgató vehessen részt a kezdeményezésben. Az új határidő szerint november 17-én éjfélig fogadja a pénzintézet a pályamunkákat. A pályázatra – amelyben nyolc aktuális, innovatív téma közül választhatnak a jelentkezők – hazai IT képzést nyújtó egyetemek hallgatói jelentkezhetnek két kategóriában: mesterképzés és alapképzés. A nyerteseket szakmai zsűri választja ki, és akár 500.000 forint értékű díjazásban is részesülhetnek.