Accenture Business Futures 2021 jelentés
Az Accenture új jelentése szerint a vállalatok 88%-a tisztában van az előttük álló kihívásokkal, de csak 6%-uk biztos abban, hogy képes lesz ezeket felismerni és kezelni. A Business Futures 2021 jelentés segítséget nyújthat a cégvezetők számára a sikeres működéshez azzal, hogy nem csak azonosítja, hanem értelmezi is a vállalatokat átformáló üzleti változások jeleit.
A világjárvány megváltoztatta, felgyorsította a meglévő trendeket, az ellátási lánc megváltozott és új üzleti modellek tűntek fel. Az elmúlt másfél év megteremtette a lehetőséget a változások irányának feltérképezésére és a hatások felmérésére. Az Accenture első Business Futures jelentése radarként kívánja segíteni a cégvezetőket, hogy felismerhessék az üzleti változások jeleit, amik hatással lehetnek a jövőbeni üzletmenetre.
Hat jel az üzleti élet jövőjére való felkészüléshez
Egy közösségi adatgyűjtéssel összeállított 400 trendből álló listából kiindulva az Accenture külső tanácsadók, tudósok és kutatók bevonásával készítette el az üzleti változások 25 jelének szűkített listáját. Bár ez a 25 jel várhatóan a következő három évben válik teljessé és gyakorolja a legnagyobb hatást a vállalatokra, közülük 6 – amelyet a jövőbeni szervezeti siker alapvető tényezőjeként azonosítottak – már most lehetőséget és támpontot nyújthat a vezetőknek a változtatáshoz és a növekedés új módjainak felfedezéséhez:
1) Előre látni a változásokat
A vállalatok újragondolják a növekedést eredményező üzleti tevékenységet, amelyekhez a múltbeli adatok kiértékelése komoly kihívást jelent. A gyorsabb döntéshozatal érdekében számos vállalat rögzít újfajta adathalmazokat, illetve használ analitikát és mesterséges intelligenciát a változó piaci és fogyasztási változások felismerésére, és azok üzleti felhasználására. A jelentés szerint a vállalatok 77%-a növelte a valós idejű adatok belső és külső forrásainak használatát az elmúlt 12 hónapban, ugyanakkor csak 38%-uk számolt be arról, hogy az ott dolgozók következetesen használják a valós idejű adatokat a mindennapi munkájuk során. Ráadásul a vállalkozásoknak csak 36%-a mondta, hogy van olyan felsővezető, aki felelős ezekért az erőfeszítésekért, és kevesebb mint a fele (43%) rendelkezik megfelelően képzett munkaerővel ahhoz, hogy támogassa ezeket a törekvéseket.
2) Decentralizálni a döntéshozást
A globális válság következtében a piacok sokkal széttagoltabbá válnak és különböző régiók alakulnak ki saját szabályozási rendszerekkel, gazdasági modellekkel és kulturális normákkal. Ezzel egyidejűleg a fogyasztói magatartás gyorsan változik, új versenytársak jelennek meg, akik a változó igényeknek megfelelően kínálnak szolgáltatásokat. A vállalkozások reakciója erre az, hogy a döntéshozatalt decentralizálják, és olyan csapatokat hoznak létre, amelyek gyorsan és rugalmasan tudnak reagálni. Így a vállalat központi vezetése a kulcsfontosságú stratégiai döntésekre összpontosíthat. A jelentés szerint a szervezetek 91%-a hajlandó és képes arra, hogy vállalkozások átfogó szövetségeként működjön, és több mint a fele (58%) gondolja úgy, hogy üzleti modellje a következő egy évben meg fog változni.
3) Elmozdulni az eredményorientáltságról a célvezéreltség irányába
A szervezetek felismerték, hogy szükség van olyan célokra, amelyek minden érdekelt fél számára előnyösek, azonban egyre nagyobb szakadék tátong a szándék és az eredmény között. A jelentés megállapította, hogy a vezetők 28%-a személyesen nem elkötelezett az értékteremtés iránt, és a szervezetek közel fele (48%) szerint a kereskedelmi érdekek kiegyensúlyozása az egyik legnagyobb akadály ebben a folyamatban. Vannak azonban jelek arra, hogy a tendencia kezd megfordulni a fenntarthatósági törekvések és a nyereség megőrzése felé: a vezetők mindössze 24%-a mondta, hogy csökkentené a fenntarthatóságra vonatkozó EGS (Environmental Social Governance) kezdeményezéseket célzó befektetéseket, hogy elkerülje a nyereségre vonatkozó előrejelzés elmaradását.
4) Az ellátási lánc vásárlói igényhez való igazítása
A világméretű világjárvány soha nem látott módon terhelte meg az ellátási láncokat, mivel a szervezetek drasztikus lépéseket tettek az áruk mozgásban tartása érdekében. Azért, hogy megfeleljenek a gyors, rugalmas, költséghatékony, felelős és fenntartható rendeléskiszolgálással kapcsolatos elvárásoknak, a gyártást a kereskedelmi igényekhez kell igazítani. A jelentés szerint a szervezetek többsége (92%) növelte vagy növelni fogja a teljesítési központok igénybevételét; hasonló számú szervezet (96%) már rendelkezik regionális ellátási láncokkal, vagy tervezi ezek létrehozását. A szervezetek 80%-a állítja, hogy ügyfeleik fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásai jelentősen megnövekedtek az elmúlt 12 hónapban.
5) Újradefiniálni a valóság és a hely fogalmát
A virtuális környezet terjedésével a fizikai és a virtuális világ összemosódik, az emberek számára új lehetőséget teremtve az élet, a munka, a fogyasztás és a társas kapcsolatok terén. A korlátozott fizikai interakciók évéből kilépve a vállalkozások megduplázzák a virtuálisra való átállást: a szervezetek 88%-a fektet a virtuális környezetek létrehozását célzó technológiákba, és közülük 91% tervez későbbi beruházásokat.
6) Az új tudományos módszer – Tudományos vállalattá válni
A világjárvány miatt előtérbe kerültek a tudományos innovációk. Miközben az elmúlt évtizedben a legtöbb vállalat digitálissá vált, az elkövetkező évtizedben a cégek nagy részének tudományos szervezetté kell válnia és a tudományt alkalmazva kell megoldani a kihívásokat. A jelentés szerint a szervezetek 83%-a egyetért azzal, hogy az innováció tudományos megközelítésének elfogadása sikereket hozhat a jövőben, és 82%-uk szerint a hagyományos iparági határaikon kívüli tudományokba való befektetés döntő fontosságú lesz a szervezetük sikeréhez.
Kapcsolódó cikkek
- A digitális és a fenntarthatósági befektetések munkahelyek millióival bővíthetik az európai gazdaságot 2030-ig
- Jelentős megtérülést hoznak a technológiai beruházások
- A változásban élenjárók fogják meghatározni a jövőt
- Másfél év kell az Európai vállalatoknak a visszaálláshoz
- A vállalatok többsége még nem képes kihozni a maximumot a felhőből
- A felhőre való átállás évente 60 millió tonnával csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást globálisan
- Ingyenes online munkaadói platform a COVID-19 válság idejére
- Accenture Technology Vision 2020: fókuszban az ember
- A felelős vállalatvezetés 5 eleme
- Accenture kutatás: Innovációs szakadék hátráltatja a növekedést
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.