Megnyílt a SZTAKI-ban Ottonie von Roeder kiállítása
2021. szeptember 30. és október 29. között látogatható Ottonie von Roeder német művész kiállítása a SZTAKI-ban. Az ingyenes tárlatot regisztrációt követően, időpontegyeztetéssel lehet megnézni. A látogatóktól a bejáratnál védettségi igazolványt kér az intézet, amelynek területén kötelező a maszkviselés.
A kiállítás zártkörű megnyitóünnepségét 2021. szeptember 29-én, délután három órakor tartották a SZTAKI-ban. A rendezvényen beszédet mondott Dr. Váncza József, a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, valamint Dr. Evelin Hust, a budapesti Goethe Intézet igazgatója. Váncza József kiemelte, hogy a művészet és a tudomány korábban is találkozott már a SZTAKI-ban, ennek mentén pedig szívesen mondott igent a Goethe Intézet AI-Residency programjára, aminek kertében Ottonie von Roeder egy teljes hónapot töltött az intézetben. A művésznő törekvései jól illettek a SZTAKI által vezetett Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium programjába is, aminek egy fontos eleme ezen új technológiák társadalmi kérdéseinek vizsgálata.
Evelin Hust kiemelte: ezt a projektet egy olyan korszakban indította útjára a két intézet, amikor a személyes kapcsolattartás szinte teljesen megoldhatatlan volt, Váncza Józseffel is csak a megnyitón találkozott először. Hozzátette: elsőre sokan nem értik, hogy a Goethe Intézet miért foglalkozik mesterséges intelligenciával, a szervezet azonban mindenképpen reagálni szeretne a fejlődés társadalmi hatásaira.
A két beszédet Ottonie von Roeder és Horváth Dániel, a projekt szakmai vezetőjének közös prezentációja követte, amiben bemutatták az egyhónapos munka eredményét.
Az installáció művészeti koncepciója szerint egy robotkar egy másik robotkart épít, ami – miután megtanulta, hogyan kell viselkednie egy robotkarnak – újabb robotkart rak össze. A folyamatot összesen négy robotkar prezentálja, a munkából pedig valódi mesterséges intelligencia is kiveszi részét: a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium kutatói (Abai Kristóf és Beregi Richárd fejlesztőmérnökök, illetve közreműködőként Bocsi Kristóf, Csempesz János, Hajós Mátyás és Kemény Zsolt) gépi látással tanították meg a folyamatban résztvevő első robotkart a második gép összeszerelésére.
A kiállításon a főinstalláción túl Ottonie von Roeder korábbi munkái is szerepelnek, többek közt a Post-Labouratory című projekt, aminek lényege, hogy a résztvevők a saját munkájuk automatizálása után új életet kezdhetnek.
A Robotiskola and Friends október 29-ig látogatható a SZTAKI-ban (1111 Budapest, Kende u. 13-17.). A látogatás egyeztetés és időpontfoglalás függvénye, amit a contact(kukac)sztaki(pont)hu e-mailcímen lehet kérni.
Fotók: Sebestyén László // SZTAKI
Kapcsolódó cikkek
- Csak a filmekben ébrednek öntudatra a robotok
- A sokoldalú robotikai kiegészítők gyorsabb megtérülést eredményeznek
- Fűszerez, steaket süt és még el is takarít
- Robotikai világszínvonal Esztergomból
- A belső logisztika fejlesztése autonóm mobil robotok nagy flottáival
- Robotokkal növelhető a fenntarthatóság
- Az ABB Robotika üzletága tesztközpontot nyit
- Robotizáció – válasz a pandémia által okozott kihívásokra
- Német művész érkezik a SZTAKI-ba, hogy robotot építő robotot építsen
- Nagyteljesítményű autonóm mobil robotokat dob piacra a Mi
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.