Az internet atyja köszöntötte a 30 éves magyar internetet
1991-ben jegyezték be az első magyar domént, a sztaki.hu-t, és ezzel megnyílt az út a magyar internet előtt. A harmincéves jubileumot az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) virtuális kerekasztallal ünnepelte, amin a magyar internetet megalapozó hálózatkutatási és internetfejlesztési szakemberi vettek részt. Bakonyi Péter, Csaba László, Martos Balázs, Horváth Nándor, Pásztor Miklós és Tétényi István munkája nélkül nem startolt volna el olyan gyorsan a magyar internet. A beszélgetésbe becsatlakozott Kovács László, a SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának vezetője is.
Az első magyar doménnév 30. évfordulóját ünneplő kerekasztalt a járvány miatt virtuálisan, Zoomon szervezte a SZTAKI, a résztvevők is az otthonaikból csatlakoztak be. A műsor megnyitóját Monostori László, a SZTAKI igazgatója tartotta, majd Képes Gábor, az NJSZT Informatika-történeti Fórum vezetőségi tagjának előadása következett a magyar internethez vezető útról, amit Kovács László prezentációja követett a SZTAKI akkori szerepéről és mai tevékenységeiről.
A kerekasztal előtt az internet nemzetközi pionírjai videóüzenetekkel köszöntötték a magyar internetet: Radia Perlman, Robert Cailliau és Vint Cerf is felköszöntötték a SZTAKI doménjét és a magyar internetet.
A köszöntők után kezdődött a virtuális kerekasztal-beszélgetés, amiben a korabeli kihívások, a magyar hálózatkutatás eredete, illetve az internetre való áttérés voltak a legfontosabb pontok. A végén a net jövője is szóba került.
„Vámos Tibor behívott magához és azt mondta, »figyelj, Péter, a számítógép-hálózati kutatásokat is el kellene kezdeni«. Ez a hetvenes évek második felében volt” – idézte fel a hazai internet-fejlesztés kezdeteit Bakonyi Péter, a SZTAKI volt igazgatóhelyettese, idézve a SZTAKI volt igazgatóját. Bakonyi Péter bízta meg Csaba Lászlót a feladat szakmai irányításával. Bakonyi szerint a SZTAKI a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején már aktív európai és amerikai kapcsolatokkal rendelkezett, a kutatók nemzetközi konferenciákra jártak. „Vint Cerffel nagyon jó viszonyban voltunk, meghívtuk őt Magyarországra.”
„Azt gondoltuk, hogy későn vagyunk” – válaszolta Csaba László, a SZTAKI számítógép-hálózati kutatásainak egykori vezetője arra a kérdésre, hogy gondolták-e a magyar mérnökök, hogy világszinten kimondottan korán kezdik az országos internet-fejlesztést. Martos Balázs, a SZTAKI Akadémiai Számítástechnikai Infrastruktúra Főosztályának egykori vezetője kiemelte, hogy az első internetkapcsolat nem jöhetett volna létre a korai hálózatfejlesztések nélkül, ez egy lassan épített folyamat volt. „Az első bérelt vonal úgy volt, hogy 90-ben a SZTAKI érte el, hogy a Mellon Alapítvány támogassa ennek kiépítését, mert ezekben az időkben borzalmasan drága volt minden távközlési kapcsolat. Hazai pénzből nem állt annyi rendelkezésre, hogy nemzetközi bérelt vonalat lehessen megvalósítani.”
Eddigre már működtek az e-mailek: Horváth Nándor, a SZTAKI egykori tudományos munkatársa Hollandiában építette ki azt a kapcsolatot, ami lehetővé tette az internetes levelezésbe való bekapcsolódást. Ehhez szükség volt a legfelsőbb szintű domén bejegyzésére, ami azért lett HU, mert ez volt Magyarország szabványos, kétbetűs kódja. „Az első e-mail, amit elő tudtam ásni, és már a UUCP-s levelezőrendszeren keresztül érkezett, az 1990. május 23-i. Ha voltak is előtte e-mailek, azok elvesztek valahol a különböző számítógépek között” – mondta Horváth.
„Ami ma már elképzelhetetlen, de lényegében ez történt: az összes létező platformon Assembly-programozás volt, tehát gépi nyelvi programozás zajlott, aminek megvoltak az előnyei és hátrányai” – idézte fel a korszak nehézségeit Tétényi István, a SZTAKI Internet Technológiák Osztályának egykori vezetője. Hozzátette: a nagygépes fejlesztések fontosak voltak ugyan, de a kliensoldali programozás is kiemelt fontosságúnak számított. „Óriási élmény volt, hogy távoli erőforrásokhoz hozzáfértünk távoli hálózatokon” – mondta Pásztor Miklós, a SZTAKI Hálózati Osztályának egykori munkatársa.
A jövő internetét illetően Bakonyi Péter azt mondta, az internet emberközelisége fogja meghatározni, milyen lesz a net tíz év múlva. Az utolsó működést illető változás 1995-ben volt, így tulajdonképpen az alkalmazások fogják meghatározni az internet jövőjét. „Mi a munkánkat befejeztük, a műszaki része működik, többet nem tudunk hozzátenni” – mondta Martos. Tétényi szerint szerves fejlődés várható, „más lesz a világ, mint amilyenben most élünk, ahogy tíz és húsz éve is más volt”. Kovács László, a SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának vezetője figyelmeztetett, hogy az internetre leselkedő egyik nagy veszély a hálózatok feldarabolódása. „Új fejlemény, amit szerintem érdemes figyelemmel követni, hogy a világháló szétdarabolódik-e politikai okok miatt. Leválnak-e majd országok? Kína, Oroszország leválik-e? És a leválási pontoknál mekkora információszűrési technológiát fognak bevetni, mondjuk mesterséges intelligenciával, hogy szűrjék a tartalmak áramlását.” Kovács szerint az egész világ megváltozik, ha ez így lesz.
A beszélgetésben szóba került még a felhasználói felelősség, a közösségi média, a korabeli nemzetközi szcéna és az a tény, hogy Magyarország egyedüliként tört előre hálózatkutatásban a régióban.
A kerekasztal szerkesztett, 1 óra 18 perc hosszúságú változata:
Kapcsolódó cikkek
- Hogyan alakul az üvegszálas adatátvitel technológia jövője?
- Egymillió oktatási intézmény internethozzáférését térképezték fel az Ericsson segítségével
- 5 tipp, hogy biztonságban tudjuk szeretteinket az online világban
- Még podcastot is többször hallgatunk, mint ahányszor online keresünk társat
- Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán
- Bemutatja 10 Gbit/s sávszélességű lakossági szolgáltatását a DIGI
- Ne vessz el a neten! Közösen kampányol a Da Vinci Media és a Telekom
- NMHH-kutatás: a felhasználók közel kétharmada használja online hívásra is a netet
- Oktatási program indul a magyar gyermekek online biztonságáért
- Megnyílt a SZTAKI-ban Ottonie von Roeder kiállítása
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.